Tőke Miklós

„- Mihelyt az Idiben leszünk, leveszem rólatok a bilincset – ígérte elbájoló mosollyal, majd kiakasztotta a lakatot, s a földre dobta. Nem is volt bezárva! És persze nem is volt komputeres. – Ne haragudjatok! – mentegetőzött Bea, s az odúba rántott bennünket. Barátom kezéből kihullott a lámpa, s a földre simuló fényénél mozgó alakokat láttam. Súlyos test zuhant rám, valami a karomra, nyakamra fonódott – Csonti torkából rekedt kiáltás szakadt ki. Aztán a világ meglódult körülöttem, szétfolyt a semmibe.” Tőke Péter legújabb regénye izgalmas és veszélyes kalandokba viszi fiatal hőseit: Csontit és Gabeszt. Azáltal, hogy megfejtették a Rubik-kocka titkát, különös képességek birtokába jutottak. Emiatt több, idegen hatalom esküdött össze ellenük, sőt már az életük is veszélyben volt. Hogyan menekültek meg? Kik voltak az ellenségeik? Kaptak-e segítséget a gyerekek? Minderre választ kap az olvasó; mire az izgalmas, meglepő fordulatokban gazdag történet végére ér.

A Veszélyes szafári után Tőke Péter ismét Afrikába, most Kelet-Afrika hegyvidékére kalauzol minket. Egy fiatal magyar lány barátjával és egy pocakos, kedélyes öreg vadász társaságában Kenyába indul, hogy fölkutassa a titokzatos „nandi medvét”. Létezik-e vajon ilyen állat? A tét hatalmas: a dúsgazdag amerikai nagybácsi öröksége. Számtalan bonyodalom, veszély, rejtélyes gyilkossági kísérletek, kaland szerelem. Az író a tőle megszokott humorral színezi a történetet, amely fordulatosságában, izgalmas részleteiben vetekszik sok jó krimivel. Remekül fogtok szórakozni, és ha kedvelitek Afrika állat- és növényvilágát, érdekes dolgokat tudhattok meg róla.

„Hárman álltak a rekettyebokornál: az egyik zöld volt, a másik kék, a harmadik sokszínű. Miközben beszéltek, tekergőzve mozgatták a csápjaikat, és hadonásztak a kezükkel…” – minek is tagadjuk, ez a két mondat eléggi titokzatos. Sőt, izgalmas! Ugyan miféle élőlények vannak ott a bokornál? No persze, nyevigák. De hát kik azok a nyevigák? Nem áruljuk el. Megtudja, aki végigolvassa ennek a kötetnek huszonkét érdekes, izgalmas novelláját. Fantasztikusan érdekes történetek, hiszen írójuk – annak szánta őket. Fantasztikus novelláiból gyűjtött össze egy csokorra valót, és jó szórakozást kíván mindazoknak, akik szeretik a jövő, a technika és a képzelet lehetőségeivel való játékot.

Természetvédelmi területet szeretnének kialakítani egy falu határában, de bizonyos személyek meg akarják akadályozni ezt ? egy kisebb természeti katasztrófa elõidézése árán. Jancsi és Kati ? akik váratlanul egy százszorosára nõtt világban találják magukat ? felveszik a reménytelennek tûnõ harcot az óriásokkal, és csodálatos utazást tesznek a láprét mikrokozmoszában. ...Több hasonló levél is volt a közelben, közös tõrõl nõttek, a tövüknél arasznyi vastag, finoman erezett szár nyúlt a magasba ? fel egészen a kékeslila, méternél hosszabb virágig, mely alakjával és színével ibolyára emlékeztetett. ? Menj csak, Horváth! ? motyogta a lány félálomban. ? Én itt jól kialszom magamat... ?Hízóka!? ? jutott eszembe végre a név. ? Rovarevõ növény!... Ragacsgömbjeivel megfogja a rákerülõ ízeltlábúakat, emésztõnedvei feloldják és kiszívják ehetõ részeiket... Breki halálos veszélyben forgott!...

Tõke Péter Miklós könyve H. G. WELLS: AZ ISTENEK ELEDELE (THE FOOD OF THE GODS) címû fantasztikus regényének ?rejtett üzenetét? tárja az olvasó elé. Három fõiskolás fiú Afrikába utazik a megszállott tudóssal, hogy felkutassák az óriásnövést elõidézõ anyagot, amely ott természetes állapotban fordul elõ,és fává növeszti a közönséges gyomokat? Az izgalmakban bõvelkedõ történet olvasása közben megismerkedünk a Ruwenzori-hegység élõvilágával, és tanúi lehetünk, ahogy az ?istenek papija? ismét rászabadul a világra, gigantikus lényeket alkotva. Fény derül arra is, hogy létezik-e a legendás hegyi ember, a kakundakari.

Egy csapat fiatal tanulmányi kirándulásra indul a Bakonyba, ám váratlanul õskori erdõben találják magukat. Dinoszauruszok járnak körülöttük, a levegõben õshüllõk röpködnek... Kiderül, hogy az egyik társuknak furcsa, már-már emberfeletti képességei vannak, és az õ segítségével megkísérlik a túlélést a nem embernek való körülmények között. Hogyan és miért kerültek a földtörténeti jura-korba? Életben tudnak-e maradni ott? Visszajuthatnak-e valamikor a XX. század civilizált világába, amelynek a kialakulása majd csak évmilliók múlva kezdõdik el? Vagy talán épp a civilizáció kialakulását fenyegeti Veszedelem az Õsvilágból?

Ez a regény két részbõl áll: elsõ része a korábban önálló könyvként megjelent HANYISTÓK, a második rész pedig annak folytatása, a VÍZIEMBER ? kerek egésszé téve Hany Istók történetét. HANYISTÓK ? 1749 márciusában furcsa, víziállathoz hasonlóan viselkedõ fiút fogtak a halászok a Hanság mocsarában. Kapuvárra vitték, a kis vadonc azonban rövidesen visszaszökött a Hanyba. A lápi magányban a titokzatos ?bölcsek kövét? kutató orvos-alkimista, Balázs mester veszi pártfogásba a gyermeket, akinek úszóhártyák nõttek kezén, lábán, és harmadik szemhéja segítségével remekül lát a víz alatt. VÍZIEMBER ? Balázs mestert, ördöggel való cimboraság vádjával börtönbe csukják. A kapuvári tiszttartó jóságos leánya, Piroska, zsiványok kezébe kerül a lápon. Hany Istók ki akarja szabadítani õket ? az osli remete segítségével... A fordulatos események során számos ismerethez jutunk a hatalmas ingoványról, a környék lakosairól és a boszorkányüldözõ korról. Fény derül arra is, hogyan került Istók a mocsárba, hogyan alkalmazkodott az ottani élethez, hogyan vészelte át egyedül a hideg telet.