Catherine Millet

„Az elképedés a legjobb védekezés, amit a lélek hadrendbe állíthat, amikor egy esemény túl nagy fájdalommal fenyeget." Amikor Catherine Millet a férje íróasztalán rábukkan egy aktfotókat tartalmazó borítékra, és egy naplófüzetre, ráébred, hogy a férfi titkos viszonyt tart fenn más nőkkel. Millet-nek egy addig ismeretlen szörnyeteggel kell megküzdenie: a féltékenységgel, amely nemcsak lelki, de testi tünetekben is megmutatkozik. A Catherine M. szexuális élete folytatásában a tőle megszokott kíméletlen őszinteséggel vall „a nagy válságról", arról a csaknem három évig tartó, pánikrohamokkal teli, álmatlan, dühös időszakról, amelynek során pontosan tisztában volt vele, hogy nincs joga féltékenynek lenni, mégsem tudott tenni ellene. Catherine Millet művészettörténész, a modern képzőművészettel foglalkozó Art Press folyóirat főszerkesztője, a geometrikus absztrakció szakértője. Tótfalusi Ágnes többek között Michel Houellebecq, Anna Gavalda és Jonathan Little műveinek fordítója, a Műfordítók Egyesületének tagja.

Catherine M. szexuális élete című memoárregénye után ezúttal gyermekkori félelmeiről és kamaszkori kétségeiről írt intim, lírai vallomást Catherine Millet. Párizs külvárosában nőtt fel az ötvenes években, és nagyon hamar rájött, hogy egyetlen dolog képes őt kiszakítani a családi csatározásoktól hangos, túlzsúfolt bérlakásból: a fikció. A kis Catherine tragikus hősök bőrébe képzelte magát, és meghökkentő mesékkel vívta ki társai figyelmét. Történeteiben álmok, vágyak és olvasmányélmények mosódnak egymásba, hogy megteremtsék az irigylésre méltó, mesés gyerekkort, amelyben a valóságban sosem lehetett része.

Catherine Millet egy modern képzőművészettel foglalkozó folyóirat, az Art Press főszerkesztője, a geometrikus absztrakció kiváló szakértője. Catherine M. szexuális élete című könyve látszólag azt adja, amit ígér: a szerző hűvös műkritikus szemmel elemzi saját szerelmi életét, és igyekszik megtalálni a lehető „legpontosabb, legigazabb szavakat" egy olyan téma leírására, ami sok ezer éve izgatja az alkotókat. Valójában azonban mégis többről van szó.