Ferenc Molnár strana 3 z 4

"A grund... A pesti gyereknek ez az alföldje, a rónája, a síksága. Ez jelenti számára a végtelenséget és a szabadságot. Egy darabka föld, melyet egyik oldalról düledező palánk határol, s melynek többi oldalain nagy házfalak merednek az ég felé. Most már a Pál utcai grundon is nagy, négyemeletes ház szomorkodik, tele lakóval, akik közül talán egy se tudja, hogy ez a darabka föld néhány szegény pesti kisdiáknak a fiatalságát jelentette." Molnár Ferenc örökérvényű értékeket felvonultató világhírű klasszikusának vadonatúj kiadásában a ma már ritkán vagy épp soha nem használt szavak megértését Pál utcai kislexikon segíti.

Ferenc Molnár (1878-1952) is perhaps best known in the world for his brilliant drawing room comedies such as The Swan and The Guardsman. But in Hungary it was his novel for young people, The Paul Street Boys (1907), which insured his lasting popularity. Translated into English in 1927 and here updated, the novel about two gangs of boys fighting a war for a piece of land, a derelict building site which to them is a cherished symbol of freedom, is still the same fascinating story it was nearly a century ago. "At the time Ferenc Molnár wrote The Paul Street Boys, Cooper's Indian war-stories were extremely popular in Hungary and there is the flavour of their morality in this book," writes Mátyás Sárközi, Molnár's grandson, in his Preface to the present edition. "There are examples of good camaraderie, loyalty, idealism, but Molnár always manages to save himself from being just a shade too sentimental. Like Mark Twain he has the wit and the good writer's sense to mix the grotesque with the pathetic." A true world classic of its kind, The Paul Street Boys, which has been out of print for decades, is a juvenile classic that has lost none of its magic.

A több mint száz éve íródott A Pál utcai fiúk a magyar irodalom élő klasszikusává érett. Molnár Ferenc humora, kifinomult karakterábrázolása és a regény témái - hűség, barátság, összetartás - kortalanná, a mai iskolások számára is élvezhetővé és mélyen átélhetővé teszik a történetet. Nem véletlen, hogy A Pál utcai fiúk az egyik legismertebb és legolvasottabb magyar regény külföldön, több országban is kötelező vagy ajánlott olvasmány.2016-ban a Grecsó Krisztián által átdolgozott szöveg alapján Dés László és Geszti Péter írt musicalt. A darab hatalmas siker lett, számos színházban állították színpadra. Azóta a kedvelt kötelező olvasmány népszerűsége új szintre emelkedett, a zene, a találó szövegek még közelebb hozták a fiatalokhoz a regény mondanivalóját, az összetartozás érzését, amelyre napjainkban óriási szükség van. Új kiadásunkban friss, szívet melengető illusztrációk segítségével élvezhetik Molnár Ferenc remekművét a fiatalabb és az idősebb olvasók egyaránt.

Kötetünk Molnár Ferenc legszebb elbeszéléseiből válogat. A szerző sokféle arcát mutatja itt az olvasónak: a bravúrost, a cinikust, az empatikust, a melankolikust, az elegánst... A történetek nagy része a múlt századelő Budapestjén játszódik, megelevenedik a kávéházak világa, a városligeti vurstli, a margitszigeti szállóélet, a vidéki fürdőhelyek pletykás vendégsereglete. Cselédlányokról és unatkozó úriasszonyokról olvasunk, korhely fiatal íróról, Wagner-rajongó tanítóról, színésznőkről, katonákról, s a Pest mellett nyaraló családok gyötrelmes vasárnap délutánjairól.

 Molnár Ferenc klasszikusa az Akkord Kiadótól

Játék és harc, barátság és árulás, összetartás és pártoskodás, győzelem és halál. Tengernyi könyv született, amely az élet nagy pillanatait, sikereit és kudarcait egy csapat gyerek sorsán keresztül akarja megmutatni, de maradandó regényt írni erről csak keveseknek sikerült. Molnár Ferenc közéjük tartozik. Játék és harc, barátság és árulás, összetartás és pártoskodás, győzelem és halál. Tengernyi könyv született, amely az élet nagy pillanatait, sikereit és kudarcait egy csapat gyerek sorsán keresztül akarja megmutatni, de maradandó regényt írni erről csak keveseknek sikerült. Molnár Ferenc közéjük tartozik. Könyve napjainkra sem vesztett varázsából, a világon mindenütt érthető és átélhető, száz évvel első megjelenése után is friss és érdekes. Készült belőle némafilm és hangosfilm, közel két tucat nyelvre fordították le, és több országban kötelező vagy ajánlott olvasmánnyá tették. Szereplői, akik Molnár Ferenchez hasonlóan a budapesti Józsefváros szülöttei, ma már valamennyien az ifjúsági irodalom halhatatlan hősei. Gyerekkorunkban mindannyian olyan bátrak szeretnénk lenni, mint Boka, olyan elszántak, mint Nemecsek, és vágyunk egy helyre, ahol ugyanúgy otthon érezhetjük magunkat, mint a Pál utcai fiúk a grundon.

Molnár Ferenc a galíciai frontról figyelte az első világháború hadi eseményeit. Utazások, tapasztalatok, hadi események, háborús elmélkedések és katonákkal folytatott beszélgetések írásos vetületei, tanúvallomások váltják egymást – és persze őrületes közelképek a katonák hétköznapjairól, az árokásás „szépségeiről”, a mozgó tűzhelyek puskaporos romantikájáról, vasúti frontutazásról, a bakancsok és a szakácsok történeteiről, a lövészárok „otthonosságáról”. Megrázó panorámakép a frontvonalból, a frontvonalról azzal a nyelvi leleményességgel, amely Molnár sajátja, s időnként oly plasztikus leírásokkal, hogy szinte fényképeket vetítenek elénk zaklatott sorai. A haditudósítás-sorozat Az Est felkérésére készült. Az akkor 36 éves Molnár a balkáni, majd a galíciai frontról jelentkezett újabb és újabb beszámolókkal. A rövidebb hírek és tárcák, valamint a novellisztikus hosszú jelentések és hadi beszámolók révén elsőkézből adott hírt a háború mindennapjairól, a katonai élet megpróbáltatásairól, a hadi előkészületek mikéntjéről, hadijelentéseinek kacifántos postára adásáról, a sebesültek ápolásáról, a lövészárok fagyos hullaszagáról, Belgrád, Limanova, Krakkó és Przemyśl ostromáról.Túl azon, hogy a mű megkerülhetetlen háborús krónika, benne visszatérően megcsillan Molnár zsenije.Így ír például a cári orosz tájról 1915 januárjában: „Az országúton a falvak közelében faoszlopok állnak. A tetejükön sárgarézből domborított szentképekkel. Ezek úgy össze-vissza vannak az erdő körül lőve, hogy a szentet sem látni már rajtuk. Ha ezek az apró tárgyak így ki vannak lyuggatva, mennyi golyó repülhetett ki abból az erdőből erre az országútra, amely az oroszok szemében akkor egyszerre Bécset és Berlint jelentette! Csodálatos vad látvány ez a megritkított, megtépett erdő, amelyben három emelet magas sudár fák dőlnek keresztül-kasul egymásra. Néhol torlaszok vannak hirtelen kivágott, vastagabb törzsekből. Itt a frissen hasított fenyőgerendák vérfoltosak. Most nyugodalmasan ragyogó teli nap süti az erdőt. Így néz be a leégett tetejű házak falai közé is. Az erdőn túl egy szétlőtt parasztház romjaira világít élesen. A szobák falai pirosra, kékre, sárgára voltak festve, belül most olyanok ezek az eltörött faldarabok, mint valami mesevilág színes sziklái.” A Haditudósítások első részével Molnár-sorozatunk második kötetéhez érünk. Molnár Ferenc eddig kiadatlan kéziratainak gyűjtése és gondozása Kovács Attila Zoltán sorozatszerkesztő munkájának eredménye, aki nemcsak a hazai levéltári-könyvtári állományt kutatta, de a tengerentúli gyűjteményeket is. Molnár a szakmai (színházi, irodalmi, művelődéstörténeti) érdeklődésen túl szinte mindenről és mindenkiről írt – ha izgatta az adott téma vagy figura. Mindez a korai tárcákra ugyanúgy igaz, ahogy az emigrációs időszak írásaira is. A Nagy Háború második része már előkészületben.

A kötet a szerző három kisregényét tartalmazza. Az Egy pesti leány története (1905) pontos látleletet ad azokról a korabeli társadalmi elvárásokról, amelyek képesek megnyomorítani egy fővárosi polgárlány életét. A második regény, az Éva (1903) a Molnár-életműben páratlan módon egy világtól elzárt, hegyvidéki faluban játszódik. Molnár korai kisregénye, az Egy gazdátlan csónak története (1901) szokatlanul lírai mű. Főhőse, a tizenöt éves Pirkó már nagylánynak gondolja magát, hiszen elérte a halálos szerelem - vagy legalábbis az, amit ő annak érez. Az Egy pesti leány története (1905) pontos látleletet ad azokról a korabeli társadalmi elvárásokról, amelyek képesek megnyomorítani egy fővárosi polgárlány életét. Miután a csinos Elzát egyetlen ártatlan találka miatt megbélyegzik, a lány kénytelen belátni, hogy szerelmi kapcsolat ebben a közegben csak a sokat hangoztatott normák és erkölcsök ellenében képzelhető el. A szerelmi három-, négy- vagy többszögek drámáinak hátterében megelevenedik a századelő Budapestje, így válik a regény egyben kultúrtörténeti csemegévé is. A második regény, az Éva (1903) a Molnár-életműben páratlan módon egy világtól elzárt, hegyvidéki faluban játszódik. A címszereplő érkezése miatt felbolydul a település, a bányászközösség kiéhezett férfijai ölre mennek egymással, hogy elnyerjék a frissen elvált Éva szerelmét - vagy legalább a testét. Elkerülhetetlen, hogy a szenvedélyek idővel különböző személyes tragédiák előmozdítóivá ne váljanak. Kérdés, hogy Éva távozása a faluból megoldhat-e bármit is, különösen, ha ezt a távozást a távolból temetői harangzúgás, valamint a sztrájkoló bányászok ellen bevetett katonák puskáinak ropogása kíséri. Molnár korai kisregénye, az Egy gazdátlan csónak története (1901) szokatlanul lírai mű. Főhőse, a tizenöt éves Pirkó már nagylánynak gondolja magát, hiszen elérte a halálos szerelem - vagy legalábbis az, amit ő annak érez. Ám a választott férfiú - egy lump és csapodár költő - inkább az idősebb hölgyek kegyeire pályázik, lévén maga is kétszer annyi idős, mint a lány. Jelenleg éppen Pirkó édesanyját, a szép Waldnét ostromolja bókjaival. Közben mintha a vad szerelem mindent elsöprő ereje a természetben is utat törne magának: a Duna kiönt a medréből, elárasztja a Margitszigetet. Van, aki megmenekül, s van, aki nem. Valakit elvisz a víz.

Jelen kiadást A Gittegylet című jelenettel kibővítve tárjuk olvasóink elé. Molnár Ferenc 1907-ben megjelent regénye a mai napig a fiatal olvasók kedvence: az idők során készült belőle némafilm, hangosfilm, színdarab és zenés játék, közel két tucat nyelvre fordították le, több országban lett kötelező vagy ajánlott olvasmány.

Játék és harc, barátság és árulás, összetartás és pártoskodás, győzelem és halál. Tengernyi könyv született, amely az élet nagy pillanatait, sikereit és kudarcait egy csapat gyerek sorsán keresztül akarja megmutatni, de maradandó regényt írni erről csak keveseknek sikerült. Molnár Ferenc közéjük tartozik. Könyve napjainkra sem vesztett varázsából, a világon mindenütt érthető és átélhető, száz évvel első megjelenése után is friss és érdekes. Készült belőle némafilm és hangosfilm, közel két tucat nyelvre fordították le, és több országban kötelező vagy ajánlott olvasmánnyá tették. Szereplői, akik Molnár Ferenchez hasonlóan a budapesti Józsefváros szülöttei, ma már valamennyien az ifjúsági irodalom halhatatlan hősei. Gyerekkorunkban mindannyian olyan bátrak szeretnénk lenni, mint Boka, olyan elszántak, mint Nemecsek, és vágyunk egy helyre, ahol ugyanúgy otthon érezhetjük magunkat, mint a Pál utcai fiúk a grundon. A könyv új, bővített kiadásában most a szerző egyik korai írása, A gittegylet című jelenet is elolvasható, amely a világhírű regény közvetlen előzménye.

A kötet Molnár Ferenc három legendás kisregényét tartalmazza. A zenélő angyal - Egy fiatal szerelem regénye (1933) egy velencei szerelmi háromszög története. A második történet talán a legmegrázóbb Molnár Ferenc prózai életművében. A zöld huszár (1937) egy vidékről Pestre érkező "romlott" lány története, aki személyes varázsával és kacérságával próbál hatni a férfiakra. A harmadik kisregény a szerző leghíresebb szatírája. Az 1916-ban megjelent Az aruvimi erdő titkának főszereplője Tisztességes Lajos kishivatalnok, az állami benzinbűz-megállapító hivatal másodszaglásza. A zenélő angyal - Egy fiatal szerelem regénye (1933) egy velencei szerelmi háromszög története. A szegény, jóképű Aurélt ketten is szeretik: a gazdag családból származó Irma és a vagyonát elvesztett, ápolónőként dolgozó Judit - egy „csinos szőke és nagyon szép barna”, ahogy azt a regény egyik szereplője, az olasz magánnyomozó megfogalmazza. Féltékenység, dráma, tragikomédiák sora - a kisregény megkapó erővel mutatja be, mennyire heves az az érzelmi vihar, mely egy tapasztalatlan szerelmes lány szívében dúl. A második történet talán a legmegrázóbb Molnár Ferenc prózai életművében. A zöld huszár (1937) egy vidékről Pestre érkező „romlott” lány története, aki személyes varázsával és kacérságával próbál hatni a férfiakra. Annus számtalan viszonyba keveredik, többek között a történetet elmesélő fiatal újságíróba is próbál kapaszkodni, ám ő túl gyáva ahhoz, hogy felvállalja a lányt, és maga előtt is beismerje érzelmeit. A harmadik kisregény a szerző leghíresebb szatírája. Az 1916-ban megjelent Az aruvimi erdő titkának főszereplője Tisztességes Lajos kishivatalnok, az állami benzinbűz-megállapító hivatal másodszaglásza. Lajos pokoljárása a magyar korrupció világában igazi rémregény: hősünk egy gyárépület mélyén éppúgy betekintést nyer a kenőpénzt elfogadó hivatalnokok mennyei életébe, mint a tisztességesek „bűzletes barlangjába”. A kisembernek el kell döntenie, hogy a labirintusból melyik utat választja a kijárat felé: az egyenest, amely a megvesztegetés elfogadását jelenti, vagy a göröngyöst, mely a szabad(ság)ba vezet.