Edit Molnár

A "nem akarom" történetekből nem lehet kifogyni. Mindig van miről, kiről és kinek mesélni. A "Mese a kislányról, aki nem akar felnőni" szerzőjétől íme újabb tíz mese kezdő és haladó toporzékolóknak.

"Volt egyszer egy manó. Csika manónak hívták. (...) Csika manónak nem volt hol laknia. Szegény sokat is szomorkodott emiatt. Régebben volt egy nagyon szép skatulyaháza, de egy tavaszi napon irtóztató szél kerekedett, és messzire fújta a skatulyaházat. Pedig milyen szép volt! Meleg és otthonos - mindössze a két sarkából kukucskált kifelé egy-egy picinyke szakadás. Éppen csak akkora, hogy Csika manó pont kényelmesen ki-be sétálgathatott a lyukakon. A manó egész nyáron a szabad ég alatt aludt, amúgy legényesen, ám amikor megérkezett az ősz, bizony fázni kezdett. (...) Ekkor gondolt először arra, hogy új lakhely után kellene nézni." Főhősünk tündérekkel, koboldokkal és más manókkal keveredik kalamajkába, amíg végül rátalál az igazi otthonra. Hogy hol? Megtudjátok, ha vele együtt átélitek a mesebeli kalandokat!

Kisó lassan 16 éves. Néha randizik, de nem különösebben izgatja a dolog. Egészen addig, amíg fel nem bukkan a színen a szomszéd srác. Illetve srácok. Hiszen egy testvérpár költözik a mellettük lévő házba. Kisó szerelmes lesz. Nagyon. Kristófba, az idősebb zöld szeműbe. Ő a nagy szerelem, az igazi, az ELSŐ. Legalábbis úgy tűnik. Aztán Egy pénteken naplót kezd írni. Ezt a naplót tartod most a kezedben. Fél év történéseit