Jean-Pierre Montcassen

Ferhat, a kiszolgált janicsár a rabszolgapiacon egy koszos rongycsomó alól magyar szavakat hall. Felrémlik előtte régi hazája és nyelve, és önmagát is meglepi azzal, hogy otthonába viszi a haldokló kislányt. Boriska a mindene lesz, az egyetlen, aki örömet hoz a napjaiba, és akivel oly' szívesen megy solymászni. De a környezettől óvakodni kell, a véletlenül elejtett magyar szavak veszélybe sodorják őket. Kettejük csodaszép barátságának és gyöngéd szerelmének története ez a regény, melyet átitat az ezerhatszázas évek történelme, és az Oszmán Birodalom színes, kavargó világa.

Ferhat, a kiszolgált janicsár a rabszolgapiacon egy koszos rongycsomó alól magyar szavakat hall. Felrémlik előtte régi hazája és nyelve, és önmagát is meglepi azzal, hogy otthonába viszi a haldokló kislányt. Boriska a mindene lesz, az egyetlen, aki örömet hoz a napjaiba, és akivel oly' szívesen megy solymászni. De a környezettől óvakodni kell, a véletlenül elejtett magyar szavak veszélybe sodorják őket. Kettejük csodaszép barátságának és gyöngéd szerelmének története ez a regény, melyet átitat az ezerhatszázas évek történelme, és az Oszmán Birodalom színes, kavargó világa.

A neves író most a Távol-Kelet egy különleges történelmi eseményét dolgozta föl. 1274-ben megtámadja egy hatalmas mongol-kínai hadsereg Japánt azzal a szándékkal, hogy hódoljanak Kubilaj kán, Dzsingisz unokája előtt. A tengeren, nyugat felől közeledő flotta elfoglalja az útjába eső szigeteket, köztük Iki szigetét, ahol senkinek sem kegyelmeznek. Hiro, szinte még gyerek, szüleit lemészárolják, maga alig bír elmenekülni az "ördögök" elől. A másik szereplő Mizuki, egy árva kislány, akit idős nagyapja nevel, azonban az öreg munkaképtelenné válik, unokáját idegenre bízza. A kislány kegyetlen szenvedések után végül egy okiába kerül, ahol gésának tanítják... A háború közben folytatódik, a mongol harcosoknak azonban ezután már a rettenthetetlen szamurájokkal kell szembenézniük, akik között Hiro is ott van. Hűség, kitartás, barátság, szerelem, nemes bosszú. Ez egy megható, lélegzetelállító történelmi kalandregény.

Matteo Ricci hithű jezsuita szerzetes, a világ jelenségei iránt érdeklődő, szenvedélyes tudós, mellette renitens lázadó, akit nem kötnek a formák, és mindig új és új kihívások felé fordul - kevéssé törődve a következményekkel. A vallási ellentétektől és dinasztikus harcoktól forrongó 16. századi Európából vágyik a távoli Keletre, a mesebeli Kínába, hogy a felfedezők nyomdokaiba lépve terjessze a kereszténységet, elvigye az Evangélium üzenetét. Hisz fel kell emelni a tévelygő emberiséget még ott, távol, a mesés Keleten is... De megőrizheti-e identitását az ember egy tőle teljesen eltérő, természetétől idegen környezetben? Vajon lehet-e mozdítani egy mozdíthatatlannak tűnő óriáson? Vajon elég-e a hit egy hanyatló, pártviszályoktól, lázadásoktól forrongó birodalomban? És mit tegyen az ember, ha fogadalmával ellentétes erotikus vágyak kereszttüzébe kerül? Jean-Pierre Montcassen monumentális regénye a nagy földrajzi felfedezések korába vezet el bennünket, s valós eseményeken, személyeken keresztül mutatja be, mi történik akkor, ha két, látszólag teljesen ellentétes világ találkozik egymással. Valahol a Nagy Falon túl, a világok határán...

Tetiserinek, az előkelő, de elszegényedett családból származó Szaszharé lányának az élete váratlanul szerencsés fordulatot vesz, amikor kéjsóvár nagybátyja közbenjárásának köszönhetően bekerül Hatsepszut fáraó udvarhölgyei közé. Hamarosan maga a fáraó is felfigyel rá, és ezután a fiatal, szenvedélyes lány pályája egyre magasabbra ível. Szépsége és fiatalsága azonban nem elég, hogy akár csak esélye legyen megállni a helyét az udvar intrikái és cselszövései közepette: elég egyetlen végzetes hiba, és a legnagyobb magasságból a legnagyobb mélységbe kell zuhannia, ahonnan talán már nincs is visszatérés…

Jean-Pierre Montcassen regénye az I. (Szent) István király halálát és a velencei Orseolo Péter trónra lépését követő évtizedben játszódik. A pogány hagyományokhoz makacsul ragaszkodó Békés vármegyei Vata törzsfő kisebbik fia, Zétény beleszeret egy cserzővarga lányába, Csernébe. Szerelme viszonzásra talál, ám a két fiatalnak nemcsak a vagyoni, hanem a vallási különbségekkel is meg kell küzdeniük: a lány családja keresztény, Zétény atyja pedig többször is parancsot adott már a birtokaira lépő térítő papok megölésére. Miközben az ország nagyurainak egyik fele az ősi vallást megőrizve fordul szembe az új, idegen és keresztény királlyal és talpnyalóival, Zéténynek is meg kell vívnia a maga küzdelmét a szerelméért – a lelkében és az apjával szemben egyaránt.

Ramunar, a földműves békés elégedettségben és viszonylagos jólétben műveli Merenré fáraó földjét a Nílus mellett. Fia, Thimun azonban többre hivatottnak érzi magát, és amikor apja eldönti, hogy hozzáadja a szomszéd földműves lányát, az első adandó alkalommal megszökik, hogy a fáraó székvárosában, a közeli Menóferben próbáljon szerencsét. Miközben Thimun egy balzsamozópap segédje és tanítványa, majd maga is mester lesz, a palotában csendes, az alattvalók szeme elől rejtve folyó háború dúl a még szinte gyermek, tehetetlen és erélytelen Merenré fáraó anyjának és húga fiának, az ígéretes Noferkaré hercegnek a támogatói között. A tét óriási: egy világbirodalom trónja, és senki sem válogat az eszközökben… A regény első része már megjelent és szép sikert könyvelhetett el. Most az író megírta a második részét is.Ebben a kötetben mindkét rész benne van.