Jonathan J. Moore

Ha a világ legősibb mesterségének a prostitúciót tartjuk, akkor a sorban az orgyilkosság, a merényletek elkövetése következik. Amint a hatalmi hierarchia alá-fölérendeltségi viszonyai kialakultak, az elöljáróknak, akik az anyagi javak felett rendelkeztek, meg kellett védeniük magukat a trónkövetelőktől, akik maguk akartak dönteni a kincstár vagyonáról. Az értelmező szótárakban több meghatározása is van a merényleteknek, ám mindegyikben szerepel valakinek az előre kitervelt meggyilkolása, az áldozat rendszerint valamilyen jeles személy, az indíték pedig politikai vagy társadalmi előnyök megszerzésére vezethető vissza. Az ilyen gyilkosságok gyakori jellemzője az árulás és a váratlanul lecsapó erőszak vagy a titokban elkövetett mérgezés. A rokon értelmű szavak között megtaláljuk az emberölést, kivégzést, mészárlást, likvidálást, kiiktatást és a megsemmisítést is. A könyv Agamemnón és III. Ramszesz meggyilkolásától II. Pál pápa, Andy Warhol és Reagen elnök sikertelen merényletén át egészen az arab tavaszig, Kadhafi "szelfis" meglincseléséig ível, és vezeti át az olvasót. Rafinált, ügyetlen vagy épp fanatikus elkövetőkkel vagy hősökkel ismerteti meg az érdeklődőt, akikre szörnyű sors várt (Figyelem csak FELNŐTT olvasóknak!). Olvashatunk benne híres maffialeszámolásokról és a történelmet más irányba fordító véres eseményekről.

A felfedezések története pezsdítő kalandozás a földrajzi felfedezések történetében a selyemút megnyitásától kezdve a XVI. századi Európából Észak-Amerika meghódítására induló karavellákig. Elgondolkodtató betekintés a történelem legzseniálisabb kalandjaiba, az úttörő felfedezők életébe, akiknek dermesztő fagyokat, hatalmas tengereket, égig érő hegyeket, kietlen sivatagokat kellett leküzdeniük. A felfedezések története, amely tele van az ismeretlen területek meghódításáért a legnagyobb veszélyeket is vállaló, vakmerő felfedezők történeteivel éppúgy, mint tragikus sorsú utazókéval, akik minden erőfeszítésük ellenére kudarcot vallottak - rendkívül érdekfeszítő, letehetetlen olvasmány. Sokat megtudhatunk a különböző kontinensek felfedezéséről és a meghatározó utazásokról. Az olykor hihetetlennek tűnő történeteket elbűvölő festmények és fényképek segítenek megeleveníteni.

Világvége kultuszok, öngyilkos szekták, gyilkos kultuszok, ősi rendek, újkori titkos társaságok... Sötét, hátborzongató utazásra kalauzoljuk az olvasót a történelem legrejtőzködőbb és legveszélyesebb titkos társaságainak világába. A világvégét áhító szektáktól az újkori bűnszervezetekig számos olyan csoportot mutatunk be, amelyek igyekeztek árnyékban maradni. A történelem hajnalától fogva mindig akadtak emberek, akik titokban gyűltek össze, és titokban tevékenykedtek. Ez a kötet a vaskortól elindulva rajzol térképet az erőszakról: isteneknek szánt emberáldozatokról, politikai gyilkosságokról, fanatikus szektavezérekről és őrült prófétákról. E titkos szervezetek némelyike a társadalom peremén működött, mások a hatalom központjaiban. Legyen szó rettegett halálkultuszokról vagy a világ jobbításán munkálkodó misztikus testvériségekről, ez a gazdagon illusztrált, meghökkentő részletekben bővelkedő kötet bizonyosan sok újdonsággal szolgál az olvasónak.

A gyógyítás-orvoslás legsötétebb korszakaiba nyerhetünk betekintést a kötet oldalain. A nagy járványok pusztító útját követve bizonyítást nyer, hogy a mikrobák és a vírusok az emberi történelem nagy alakítói: királyságok, birodalmak, népek sorsát, hadjáratokat, háborúkat befolyásoló lények. Diadalmenetüket felfakadó gennyhólyagok, üszkös végtagok és borzalmas sebek kísérték. A betegek évszázadokon, évezredeken át hiába várták kínjaik enyhítését, a gyógyításra tett kísérletek, a kezelések néha nagyobb szenvedést okoztak, mint maguk a kórokozók. A rettenetes fogászati beavatkozások, a jégcsákánnyal végrehajtott lobotómiák, az érvágások és a hólyaghúzások arról tanúskodnak, hogy az orvosi szakma gyakorlói, ha hatékonyak nem is, de mindig rendkívül találékonyak voltak. Ismert, hogy a kanyaró és a fekete himlő tehető felelőssé az amerikai őslakosok nagy részének haláláért, a kiütéses tífusz pedig pusztítóbb volt Napóleon seregére nézve, mint a legendás orosz tél. Na de hallott már valaki Tífuszos Maryről, aki nem hitt a kézmosásban, vagy a Blossom nevű tehénről, amely megmentette az emberiséget a fekete himlő borzalmaitól? A rémisztő orvosi illusztrációk és a különféle betegségek morbid, ám lebilincselő bemutatása után az olvasó alig bírja letenni a könyvet – vagy ha mégis, hát csak rövid időre, hogy ösztönösen a fertőtlenítőszerért nyúlhasson.

A tudás hatalom A régi közmondás az élet egyetlen területén sem igaz annyira, mint a politikában és a hadviselésben. Ez a kötet titkosítás nélkül tárja fel a kémkedés és a kémelhárítás történetét az ókortól napjainkig. Felidézi a történelem legérdekesebb, legvakmerőbb, legizgalmasabb hírszerző műveleteit, megvilágítja hátterüket és nemzetközi következményeiket. Bemutatja minden idők legnagyszerűbb mesterkémeinek titokzatos és ravasz akcióit, de bepillantást enged a polgári és katonai titkosszolgálatok működésének szürke, ám éppannyira rejtett mindennapjaiba is. A szerző feltárja, hogyan vezettek sikerre hadvezéreket, uralkodókat, diktátorokat kémeik és hírszerző hálózataik, s azok milyen embertelen módszereket vagy cseles technikai eszközöket alkalmaztak céljaik elérése érdekében. E gazdagon illusztrált könyv térben és korban is messzire tekint, sorra vesz rég letűnt nagyhatalmakat és modern kori háborúkat, továbbá elgondolkodtat ennek az ősi mesterségnek a jövőjét illetően is.

A könyv bár nem öleli fel a kivégzések teljes, egyetemes történetét, megkísérel bemutatni néhány, az idők során alkalmazott különösen kegyetlen módszert. A római korból származó alkotások és szemléletes leírások alapján hátborzongatóan pontos képet kaphatunk arról, hogy milyen sors várt a bűnözőkre nem kívánatos személyekre a birodalomban. De a kései középkor és a reneszánsz emberének fantáziája is szabadon szárnyalt, ha másokra kirótt borzalmakról volt szó. Különleges kínzásokat és halálnemeket találtak ki az elítéltek számára, hogy példát statuáljanak. A bűnösöket élve megfőzték, megkövezték, felakasztották, megcsonkították, felnégyelték, megfojtották, kitolták a szemüket, karóba húzták vagy lovakkal szaggatták szét. A hóhérpallos elsősorban a kontinentális Európában volt "népszerű", míg a Brit-szigeteken inkább a bárdban bíztak. A könyv részletesen kitér ezekre a módozatokra is. (Figyelem csak erős gyomrú olvasóknak ajánlott!) Később változott a felfogás. A kivégzés leghatékonyabb módszerei, mint Nagy-Britanniában a "hosszúejtéses" akasztás, a guillotine Franciaországban és Németországban, amelyek a modern kor hajnalán születtek, már mind azt a célt szolgálták, hogy minél kevesebb szenvedést okozzanak az elítéltnek. Az USA-ban szintén erre törekedtek. Ezért vezették be a villamosszéket, a gázkamrát és a méreginjekciót. A mai napig vitatott, hogy ezek valóban elérték-e a céljukat, hiszen a történelem néhány leginkább félresikerült, rémálomba torkolló kivégzése pont ezek használatához kötődik. A halálbüntetést még mindig sok helyen alkalmazzák világszerte. 2014-ben megközelítőleg 2500 embert ítéltek halálra a világ 54 országában, ahol továbbra is él ez a büntetésforma; közülük 607 főn végre is hajtották az ítéletet. A valós adatok azonban jóval magasabbak ennél, hiszen számos országban bírósági eljárás nélkül, titokban hajtják végre az ítéleteket. Becslések szerint jelenleg is húszezer ember várja a halálos ítélet végrehajtását.