Victoria Christopher Murray

In 1919, as civil unrest grips the county, in a flourishing part of New York City called Harlem, something special is stirring. Here, the New Negro is rising and Black pride is evident everywhere... in music, theatre, fashion and the arts. And there on stage in the center of this renaissance is Jessie Redmon Fauset, the new literary editor of the preeminent Negro magazine The Crisis. W.E.B. Du Bois, the founder and editor of The Crisis, has charged her with discovering young writers whose words will change the world. Jessie attacks the challenge with fervor, quickly finding sixteen-year-old Countee Cullen, seventeen-year-old Langston Hughes, and Nella Larsen, who becomes one of her best friends. Under Jessie''s leadership, The Crisis thrives, the writers become notable and magazine subscriptions soar. Every Negro writer in the country wants their work published in the magazine now known for its groundbreaking poetry and short stories. Jessie''s rising star is shining bright... but her relationship with W.E.B. could jeopardize all that she''s built. The man, considered by most to be the leader of Black America, is not only Jessie''s boss, he''s her lover. And neither his wife, nor their fourteen-year-age difference can keep the two apart. Their torrid and tumultuous affair is complicated by a secret desire that Jessie harbors - to someday, herself, become the editor of the magazine, a position that only W.E.B. Du Bois has held. In the face of overwhelming sexism and racism, Jessie must balance her drive with her desires. However, as she strives to preserve her legacy, she''ll discover the high cost of her unparalleled success.

Belle da Costa Greene kivételes műveltséggel és hibátlan ízléssel megáldott fiatal nő, aki egy nap hihetetlen lehetőséget kap az élettől. A félelmetes hírű bankár, J. P. Morgan magánkönyvtárost keres, valakit, aki segíthet neki az egyedülálló kéziratok és a ritka műkincsek beszerzésében. Belle elnyeri az állást, és rátermettségével, szakmai tudásával kivívja munkaadója megbecsülését. A lány előtt csakhamar minden ajtó kitárul, és otthonosan mozog New York legelőkelőbb szalonjaiban éppúgy, mint a műkincspiacon, egy olyan világban, ahol korábban kizárólag férfiak voltak képesek érvényesülni. A sikernek azonban komoly ára van.Belle ugyanis súlyos titkot őriz: a valódi neve Belle Marion Greener, a lánya annak a Richard Greenernek, aki a Harvard első színes bőrű hallgatójaként, majd elszánt feketejogi aktivistaként szerzett hírnevet. Ahhoz, hogy megtartsa állását és a legfelsőbb körökben kivívott pozícióját, Belle-nek súlyos áldozatot kell hoznia. El kell távolodnia a családjától, meg kell tagadnia a gyökereit, és még a hozzá legközelebb állókat sem fogadhatja bizalmába. Megéri azonban ilyen terhet cipelni azért, hogy teljesüljenek az álmai?A Belle, a könyvtár királynője egy különleges személyiség története, aki egy olyan világ megkerülhetetlen alakjává vált, amelyik, ha tisztában lett volna valódi kilétével, sosem ismerte volna el a képességeit."Lélegzetelállító utazás New York fényűző báltermeibe és az árverések feszültségekkel teli világába. Gondosan megírt történet az elnyomásról, az egyenjogúságról, és egy nő elszánt küzdelméről, hogy egy kegyetlen világban önmaga legyen." - Renée RosenMARIE BENEDICT a Boston College-ban történelmet és művészettörténetet tanult, majd beiratkozott a jogi egyetemre. Több mint tíz évig dolgozott ügyvédként, de mindig is arról álmodott, hogy méltatlanul elfeledett nők élettörténetét írhassa meg. Eddigi regényeiben olyan különleges nők sorsát tárta fel olvasói előtt, mint Hedy Lamarr, Agatha Christie vagy Clementine Churchill. A Belle, a könyvtár királynője a hatodik regénye.VICTORIA CHRISTOPHER MURRAY a Hampton Universityn és a New York Universityn elvégzett tanulmányai után közel húsz éven át dolgozott az üzleti életben. Íróként rendkívül termékeny: már közel harminc művet írt saját nevén, szellemíróként, illetve más szerzőkkel együttműködve. Az afroamerikai irodalom egyik nagy hatású alkotója, munkáját számos díjjal és jelöléssel tüntették ki. Washingtonban él.