Nádasdy Gróf

"Nádasdy Borbála könyve arról szól, ami közös mibennünk. A huszadik századról. A századról, amelyben minden elveszett. Elveszett egy ország, elveszett egy élet, elveszett minden bizonyosság, elveszett a hit, elveszett a remény is - és gyakran az sem volt biztos, hogy holnap is fölkel a nap. Arról szól ez a könyv, hogy hogyan veszett el még a kollektív tudat is, és a kollektív emlékezet. S hogy ameddig ezt nem szerezzük vissza, kiszolgáltatottak leszünk, vagyunk, addig mivelünk bármit meg lehet csinálni. Erről szól ez a könyv? Nem. Ez a könyv egy magyar grófnő életéről szól. Erről szól ez a könyv? Persze. Egy magyar grófnő élete a mindannyiunk élete. Ez a nyilvánvaló, amelyre rá kell mutatni. Ez a kor persze nem kedvez a történelemnek, a történelmi tudatnak, az emlékezetnek. Ez a mi korunk: a történelem ellensége. Csodálom ezt az asszonyt és szeretem. Szeretem az életét, amelyet helyettem is megélt. Csodálom, hogy kibírta. Csodálom, hogy nem adta fel. Ha majd nagyon elcsüggedek megint, őt fogom olvasni újra. Őt is..." (Bayer Zsolt)

Mi a titka gróf Nádasdy Borbála könyveinek, futótűz szerű sikerének? - Mi a titka? Nem tudom - válaszolja egy olvasója. - Én személyesen őt alig ismerem. De amikor kinyitom egy könyvét, az úgy szólít meg, mint egy levél, amelyet valaki kézzel írt nekem. Talán ezért van, hogy ha reggelig tart is, nem teszem le, végigolvasom. Ő ezalatt ott van velem, és a jelenlétében egésznek érzem magam. Mert nem elég leszületned erre a világra. A saját létezésedet kell, hogy megszeresd. Ebben segít ő, mert a létezés bizonyságát osztja szét olvasóinak. Vele juthatsz el a helyre, ami csak a tiéd. De mert a legigazabb igazságot kimondani lehetetlen, olykor zsörtölődik is, vagy dacolva szed kalászt a szúrós tarlón; ott, ahol máig az asztagba rakott kévék keresztje az élet rendje. Ez a rend az öröksége, amit ősei hagytak rá, akiknek hírneve csodálatot hordoz, az öröksége, amelynek súlya ünneppé varázsolja az életed