György Nagy

A legtöbbünket izgatja, hogy vajon kik vagyunk, honnan jövünk, kik lehettek az elődeinknek? Megyeri Árpádot is hajtja a kíváncsiság, és kutatni kezdi a családja történetét. De meddig láthatunk hátrafelé: száz év? Háromszáz? Vagy akár még távolabbra?... És míg főhősünk a titokzatos fenyegetések ellenére egyre mélyebbre ás az időben, a regényíró ezer év magyar históriájából mesél történeteket - amelyek váratlanul összekapcsolódnak a családtörténeti kutatásokkal! A valóságot a fikciótól csak nehezen megkülönböztetve a honfoglalókkal fürkésszük a pesti Dunapartot, majd jelen lehetünk azon a temetésen, amelyen elhangzott a Halotti Beszéd, menekülünk a tűzvész által elpusztított Isztambulból, vagy a székely szombatosok elárasztott falujában járunk, s közben magunk ismerjük fel azokat a megdöbbentő kapcsolódási pontokat, amelyekről a főszereplő még nem is tud! Az olvasó összefüggésekre való rácsodálkozás, egy-egy különös mozdulat, egy jellegzetes gesztus, vagy egy szokatlanul mélykék szempár genetikai nyomon követése, a hihetetlen, misztikus kapcsolatok felfedezése a főszereplőnek nem adatik meg - csak az olvasónak...

Nagy György (1953-2017), legendás televíziós műsorvezető, szerkesztő, újságíró, író, aki hosszú évtizedeken át a klasszikus elveket képviselte a magyar televíziózásban. Olyan műsorokat szerkesztett és vezetett, mint a Hol-Mi?, az Ablak, A Reggel, a Naprakész, a Nagy Vita, a Rocklexikon, a Hogy volt?, a Magyar Televízió ötvenéves történetét felelevenítő sorozat, a Szabadság tér 17., a magyar tájak és városok iránti érdeklődést felkeltő Főtér, vagy a hazánk történetét bemutató Magyarország története című, negyvenhat részes sorozat, melynek forgatókönyvírója és vezetője volt. Sok-sok éven át ő kommentálta többek között a fontos állami ünnepi eseményeket, a pápalátogatást, a Forma-1-es versenyeket. Írásai az Élet és Irodalomban, a Képes 7-ben, a Ridikül magazinban jelentek meg. Kötetünk tematikus válogatás írásaiból - történelmi személyiségek, híres magyar emberek, feltalálók, művészek életéről és sorsáról, a mágikus számokról, a népi mondások igazságtartalmáról, asszonyokról, lányokról, a párkeresés művészetéről, a század eleji esküvőkről, a zenéről, az utazásról térben és időben -, a műsorokhoz készített cikkeiből, interjúiból, amelyek emlékezetünkbe idézik sokoldalú érdeklődését, hihetetlen munkabírását, szaktekintélyét, életkedvét, humorát, kedvességét és mosolyát.

Le lehet fordítani angolra az Egyszer volt Budán kutyavásár közmondást vagy a Több is veszett Mohácsnál szólást? Ha igen, hogy hangzanak ezek angolul? A Magyar-angol közmondásszótár 665 magyar közmondást, 325 szólást, 121 helyzetmondatot, összesen 1111 nyelvi egységet tartalmaz. Mindegyik mellett megtalálható az angol párja, feltüntetve, hogy szó szerinti-e a megfelelés (pl. Az elsőkből lesznek az utolsók, és az utolsókból az elsők: The first shall be last, and the last first), vagy csupán nézőpontbeli-jelentésbeli hasonlóságról van szó (pl. Ki korán kel, aranyat lel: The early bird catches the worm 'A korai madár kapja el a kukacot'). A szótár hozzásegíti használóját, hogy átültesse a magyar közmondásokat napjaink világnyelvére, az angolra, és helyesen használja azokat. Ezt megkönnyíti, hogy a magyar közmondások szinonimái és ellentétei is fel vannak sorolva. A kötet végén Mutató biztosítja az angol közmondások visszakereshetőségét. A szótár segítségével a magyar és az angol nyelv közmondásainak, szólásainak összevetése izgalmas szellemi feladat. NAGY GYÖRGY, a szótár szerzője az angol szólások, közmondások kutatója. A TINTA Könyvkiadónál jelentek meg korábban az Angol közmondások, az Angol-magyar kifejezések, az Angol elöljárós és határozós igék szótára, valamint a Thesaurus of English Idioms című nagy sikerű művei.

A Kossuth Kiadó a közelmúltban 24 kötetben kiadta a Magyarország története című sorozatot, amelyben szaktörténészek írták le a magyarság életét meghatározó eseményeket, a "nagybetűs történelmet". A könyvsorozat kapcsán készült népszerű televíziós sorozatban Nagy György apró, érdekes történeteket mesélt, amelyek nem meghatározóak, nem a legfontosabbak voltak népünk történelmében - csak érdekesek, színesek. Ezek az epizódok a történelemkönyvekben apró betűkkel szerepelnek, s ezeket a történeteket írja le nagy mesélőkedvvel, de a történészi hitelesség igényével az ismert televíziós. "Az ebben a kötetben olvasható 300 kis történet a magyar történelemről tulajdonképpen a tévésorozat epizódjainak szűkített, egyben kibővített változata, hiszen természetesen a forgatás után is hagytunk ki -időhiány miatt- egyes történeteket: sok bekezdést, mondatot, félmondatot húzatott ki velünk a szigorú, szoros műsoridőkorlát a vágószobában." (Részlet az Előszóból)

A Kossuth Kiadó népszerű, modern és fiatalos Magyar História sorozata 7 kötetben foglalta össze Magyarország és a magyarság történelmét. A kiváló szakemberek által jegyzett kötetekben számos érdekesség, a történelem fősodrán kívül eső mozzanat is helyet kapott. Ám már a készítés során világossá vált, hogy ezernyi további történet, legenda és érdekesség forog közszájon múltunkkal kapcsolatban, amelyekre a rögzített keretek miatt nem térhettünk ki. Most ebből a hatalmas kútból merítettünk egy „pótkötetre” valót. Szerencsére az egykori kiváló televíziós, Nagy György (1953–2017) már egyszer összegyűjtött egy testes kötetre való „történelmi mesét” Magyarország apróbetűs története címmel. Ebben érdekes, figyelemfelkeltő, a „nagypolitikai” történések megértését segítő mozzanatokat adott közre, amelyek jórészt a Kossuth Kiadó 24 kötetes Magyarország története című sorozatának ihletésére készült ismeretterjesztő televíziós műsorfolyam epizódjaiban hangzottak el, kiegészítve, tagolva, összekötve a neves történészek által bemutatott történelmi események és személyek sorát. A jelen kötetben tehát Nagy György tollából olvashatnak közel kétszáz kiválasztott „epizódot”, amelyeket számos színes kép, néhány térkép és családfa, valamint háttérinformációkat tartalmazó rövid magyarázat is kiegészít, felhasználva az elmúlt két évben napvilágot látott Magyar História sorozatban megjelent legfrissebb kutatási eredményeket is.

Nagy György (1953–2017), legendás televíziós műsorvezető, szerkesztő, újságíró, író, aki hosszú évtizedeken át a klasszikus elveket képviselte a magyar televíziózásban. Olyan műsorokat szerkesztett és vezetett, mint a Hol-Mi?, az Ablak, A Reggel, a Naprakész, a Nagy Vita, a Rocklexikon, a Hogy volt?, a Magyar Televízió ötvenéves történetét felelevenítő sorozat, a Szabadság tér 17., a magyar tájak és városok iránti érdeklődést felkeltő Főtér, vagy a hazánk történetét bemutató Magyarország története című, negyvenhat részes sorozat, melynek forgatókönyvírója és vezetője volt. Sok-sok éven át ő kommentálta többek között a fontos állami ünnepi eseményeket, a pápalátogatást, a Forma–1-es versenyeket. Írásai az Élet és Irodalomban, a Képes 7-ben, a Ridikül magazinban jelentek meg. Az ebben a kötetben olvasható 300 kis történet a Magyarország története című tévésorozat epizódjainak szűkített, egyben kibővített változata. A sorozat előkészítésére egy éven át tartottak az előkészületek: az anyaggyűjtés, a könyvtárak, levéltárak, múzeumok anyagainak a bogarászása, információgyűjtés telefonon, emailban, interneten és személyes találkozásokon a leendő forgatási helyszínekről; a forgatókönyv megírása, az egyeztetések a történész szakértőkkel stb. De a kötet többet is tartalmaz, mint amit a televízióban láthattak, hallhattak az olvasók – lévén a két műfaj teljesen eltér egymástól. Ezek a kis színes történetek sok esetben valamilyen legendáriumon alapulnak, semmiféle történelmi szerepük n

Hollywoodot részben közép-európaiak, Bécs barokk eredetű kultúráján nevelkedett művészek hozták létre, akik tisztában voltak a helyes arányokkal. Többségük az Osztrák–Magyar Monarchiából került Amerikába. Az álomgyár az összeomló Európa töredékeit felszippantva, elképesztő élet- és filmtörténetek, váratlan fordulatok során született meg. Muszatics Péter könyve a tágabb történelmi-kulturális keretek ismertetésén túl három művészt – Lehár Ferencet, Erich von Stroheimet és Ernst Lubitschot – és három művet mutat be részletesen. "A víg özvegy" című 1905-ös Lehár-operettet és az 1925-ös amerikai néma-, majd 1934-es hangosfilm változatát. Utána, kitekintve, a hatást is, amelyet ők és más közép-európai származású alkotók gyakoroltak az amerikai filmre.

Nagy György (1953–2017), legendás televíziós műsorvezető, szerkesztő, újságíró, író, aki hosszú évtizedeken át a klasszikus elveket képviselte a magyar televíziózásban. Olyan műsorokat szerkesztett és vezetett, mint a Hol-Mi?, az Ablak, A Reggel, a Naprakész, a Nagy Vita, a Rocklexikon, a Hogy volt?, a Magyar Televízió ötvenéves történetét felelevenítő sorozat, a Szabadság tér 17., a magyar tájak és városok iránti érdeklődést felkeltő Főtér, vagy a hazánk történetét bemutató Magyarország története című, negyvenhat részes sorozat, melynek forgatókönyvírója és vezetője volt. Sok-sok éven át ő kommentálta többek között a fontos állami ünnepi eseményeket, a pápalátogatást, a Forma–1-es versenyeket. Írásai az Élet és Irodalomban, a Képes 7-ben, a Ridikül magazinban jelentek meg. Kötetünk tematikus válogatás írásaiból – történelmi személyiségek, híres magyar emberek, feltalálók, művészek életéről és sorsáról, a mágikus számokról, a népi mondások igazságtartalmáról, asszonyokról, lányokról, a párkeresés művészetéről, a század eleji esküvőkről, a zenéről, az utazásról térben és időben –, a műsorokhoz készített cikkeiből, interjúiból, amelyek emlékezetünkbe idézik sokoldalú érdeklődését, hihetetlen munkabírását, szaktekintélyét, életkedvét, humorát, kedvességét és mosolyát.

A népdal hagyományos vidéki közösségekből származó, szájhagyomány útján terjedő lírai és zenei mű, melynek szerzője ismeretlen. A gyűjteményünkben szereplő 111 magyar népdal átfogó képet ad a műfaj témáiról, zenei lehetőségeiről és szépségéről. A népdal a műzenére, vagyis a magyar nótára is erős befolyást gyakorolt, mivel ennek szerzői igyekeztek a népdal elemeit utánozni. Az itt közreadott népdalok angol fordítása arra szolgál, hogy becses kulturális hagyatékunknak ezt a részét a külföldiek számára is érthetővé tegye. A fordítás követi a magyar eredeti szövegét, ritmusát és rímképletét, és ezzel az angol nyelvű előadást is lehetővé teszi. A népdalok fordítója, Nagy György több mint öt évtizede él az Egyesült Államokban. Nevéhez számos szótár és nyelvkönyv kiadása fűződik. A TINTA Könyvkiadónál jelent meg 2019-ben a Tele van a csipkebokor virággal című gyűjteménye, amelyben 333 magyar nóta és azok angol fordítása található. The folk song is a lyrical and musical composition, handed down by oral tradition, whose author is unknown. The 111 songs presented in this collection provide a cross section of the typical themes and musical possibilities showing the beauty of the genre. The rich musical motifs of Hungarian folk songs have influenced the Hungarian country song, whose composers tried to imitate the folk songs. The current English translation of the selected folk songs has the purpose of making this part of our cultural tradition understandable to the outside world. The translation follows the text, rhythm, and rhyme scheme of the Hungarian original, making its English language performance possible. The translator, György Nagy, has been living in the United States for more than 50 years. He is the author of numerous dictionaries and language books. In 2019, his English translation of 333 Hungarian country songs entitled Tele van a csipkebokor virággal was published by TINTA Könyvkiadó.