István Nemere strana 2 z 21

Nemere István Horthy Miklós életét feldolgozó regénytrilógiája utolsó kötetében a kormányzó és a száműzött pályafutását mutatja be. 1920 tavaszán Horthyt megválasztották Magyarország kormányzójának és ezen a poszton csaknem huszonöt évig kitartott. Ahogyan az előző kötetekben, a szerző nemcsak főszereplője életének eseményeit mutatja be meglepő részletességgel, hanem az akkori Magyarország viszonyait is. Hisz nem csak a volt admirális, aztán "Főméltóságú Úr" szereplője a regénynek. Lapjain, akár egy szétterített legyezőn, megjelennek a korabeli magyar élet szinte összes szereplői, arisztokraták, munkások, politikusok, hivatalnokok, újságírók, demokraták és nyilasok. Látjuk, hogyan veszíti el a kormányzó gyermekeit, hogyan nyer teret a német orientáció és hogyan kerül az ország mindinkább a nácik uszályába. Tanúi vagyunk Horthy és Hitler tárgyalásainak, és annak, hogy a kormányzó kényszerpályán mozgott, nem volt elég ügyes ahhoz, hogy kivezesse országát a bajból, viszont túl becsületes, hogy rókalelkű politikus módjára lavírozzon a sokféle akarat és hatás között. Veszni hagyta a vidéki zsidóságot, de megmentette a budapestiek nagyobb részét. Túl későn próbálta elhagyni a nácikat, akik ezt a fia elrablásával, majd az ő és családja internálásával bosszulták meg. Hitler foglyaként vészelte át a háború utolsó hónapjait, utána meg kis híján a nürnbergi háborús bűnösök vádlottjai közé került... Csak évekkel később, már túl a nyolcvanon vált teljesen szabad emberré. Utolsó éveit Portugáliában töltötte, közel az imádott óceánhoz. Szegényen, szinte nyomorogva, mások kegyeire hagyatkozva élt, hiszen nem volt kimentett vagyona, svájci bankszámlája... Mert nem volt "igazi politikus". Horthy Miklós életének nagy ívét 1957-ben fejezte be. Az olvasó a harmadik könyvből megtudja, hogyan élt és halt a magyar történelem egyik legellentmondásosabb alakja.

A kalandozások korában játszódó történelmi regény 2. kötete, Nemerétől megszokott izgalmas és fordulatos olvasmány.

Csaták régen és nem is olyan régen, csaták, melyeket mindenki ismer és összetűzések, melyekkel kevésbé foglalkoznak - szerzőnk tollából rövid, tárgyszerű ismertetéseket olvashatunk, jóval a Krisztus előtti időktől 1986-ig. A világtörténelem csatái mind szerepelnek Maratontól akoreai háborúig. Helyet kapnak a magyar hadtörténelem kiemelkedő eseményei is a tatárjárástól az 1848-as szabadságharcig. Minden csatánál rövid összefoglalót kapunk annak előzményeiről, az egymás ellen feszülő erőkről és a csaták rövid-hosszútávú következményeiről.Mivel jól áttekinthető, és velős, akár iskolai segédletként is használhatjuk.

Folytatódik a magyar Szent Korona kalandjairól szóló trilógia, amely nagyobb részben a magyar nép, a magyar államiságért folytatott küzdelem története is. A mohácsi vésztől a magyar reformkorig meséli el, mi minden történt, és történhetett a koronával azokban a bizonytalan időkben. A sokak szerint szinte történelmi intézményként kezelt koronát, amelyre egész elméleteket, sőt állami törvényeket és rendeleteket építettek, kézről kézre adták az említett korokban. Próbálták elrabolni, eltüntetni, felhasználták zsarolásra, megfélemlítésre. Voltak olyan "magyar" uralkodók, akik csupán egyszerű "ékszernek" tartották, drágaköveinek és aranyának értékét becsülték csak, szimbolikus jellegére és nemzetet összefogó erejére ügyet

"A Zsigmond-trilógiát folytató Zádor-trilógia befejező kötetét tartja kezében az olvasó. A főhős sorsát hat kötetben követhették, így megismerkedhettek az 1380-as évek közepétől az 1401-ig tartó időszakkal. Zádorfy Zádor gróf, ki parasztlegényből küzdötte fel magát a nemesek sorába és Luxemburgi Zsigmond magyar királynak tett szolgálatai fejében nyert grófi rangot, címert és birtokot - ezúttal is uralkodója oldalán áll. Ám ennél szélesebb körképet kapunk arról a zavaros korszakról, amikor a nagyurak folyamatosan lázadtak Sigismundus Rex, az idegen király ellen. Kinek maroknyi híve volt csak az országban, viszont mindent megtettek, hogy segítsék Zsigmondot. Volt olyan időszak is - erről szól ez a kötet -, amikor a lázadó urak fogságba vetették saját királyukat. Miközben Zsigmond az életéért és szabadságáért küzd, Zádor gróf és barátai, katonái egy különös, távoli városban, Zára tengeri kikötőjében torpedózzák meg sorra a Déli Liga törekvéseit. Ezek az urak Nápolyi Lászlóban bíznak, az itt született, ám a magyarsággal semmi közösséget nem vállaló "talján" királyt ültetnék a magyar trónra. Zádornak hála, ravasz ötleteivel és személyes bátorságával sikerül ezt megakadályozni. "

"Az ember, akiért odadobták Magyarországot a náciknak" - mondják, hiszik róla néhányan. Horthy Miklós kormányzó - a két háború között az ország vezetője - kisebbik fia, Ifjabb Horthy Miklós távol élt a politikától és a hatalomtól, amikor belekerült a magyar történelem fő sodrába. 1944 végén elrabolták. A kormányzónak ő volt az utolsó életben maradt gyermeke, szerette volna megmenteni az életét. Az országot megszálló németek - Hitler parancsára - az elfogott fiúval zsarolták meg az apát: adja át a hatalmat a magyar náciknak, a nyilasoknak, akkor elengedik Miklóst... Természetesen nem engedték el sem őt, sem a kormányzót és családját, csak a háború végén szabadultak - a kisebbik fiú pedig megjárta Mauthausen és Dachau poklát is. Honnan jött, és mi lett vele? Ifjabb Horthy Miklós egyszer villant fel hazánk történetének egén, mint egy meteor. Ám ne higgyük, hogy ezzel el is tűnt végleg. Előtte és utána is még hosszú, kalandos életet élt. A szerző, aki már megírta az összes Horthy életét, ezzel a könyvvel törleszti utolsó adósságát. A magyar olvasók szinte semmit sem tudnak a "kisebbik fiúról", pedig élete színes és gazdag volt. Földrészeken átívelő szerelmi kalandjairól akkoriban legendákat meséltek, de volt diplomata - magyar nagykövet Brazíliában -, volt kereskedő és hontalan vándor, túlélt nagyon veszélyes baleseteket, és a háború után még csaknem ötven évet élt. Hogy mi minden történt vele - itt van, ezeken a lapokon...

Nemere István Benito Mussolini (1883-1945) életrajzában a fasiszta diktátor portréját rajzolja meg, azét az emberét, aki hazája számára a válságból kivezető utat az önkényuralomban találta meg. Romagna tartományban élő, szegény sorsú családjának bemutatásától Mussolini magasra ívelő karrierjén át dicstelen haláláig követi nyomon a Duce életútját. Nemere - ahogyan Hitler szerelmi életrajzában is tette - a gyermekkor világába vezeti vissza a formálódó lélek és tudat későbbi sorsát, számon tartja, hogy a kis Benito folyton iskolát került, csavargott, és zsarnokoskodó természete miatt közutálat övezte; foglalkozik ambiciózus természetével, majd a "lelki eredők" elemzése után politikai nézeteinek kiformálódását és pályája alakulását kíséri figyelemmel, az első, 1911. évi sztrájkszervezéstől kezdve a fasiszta mozgalom szervezésén és a Hitlerrel való ellentmondásos kapcsolatán át a II. világháború eseményeiig, Olaszország észak-afrikai kalandor akciójáig, a német megszállásig és a szövetségesek fölszabadító hadműveleteiig, az olasz partizánok rá nézve oly végzetes tevékenységéig. A szerző röviden kitér államelméletének ismertetésére éppen úgy, mint meglehetősen zavaros magánéletére.

Kossuth Lajos a magyar történelem ikonikus alakja. Élete csaknem egy teljes évszázadot ölelt fel és nagyon sok esemény tarkította ezt az amúgy sem szokványos életfolyamot. A fiatal ügyvéd előbb a vármegyéjében tűnt fel, hogy nem sokkal később az országgyűlés aktív szemlélőjeként és eseményeinek krónikásaként ismertesse meg magát. Lett belőle politikai újságíró, társadalomnevelő újító, reformer és szenvedélyes hazafi, ki ezért éveket töltött börtönben. Aztán lett szabadságharcos, bár nem olyan szenvedélyes és fejjel a falnak rohanó, mint számos neves kortársa. Végül akarva-akaratlanul forradalmárrá lett, majd egy szabadságharcot és egy országot vezetett hazánk kormányzójaként. Trónjától fosztotta meg a Habsburgokat, akik ezért rettenetes bosszút álltak a nemzeten, és rajta is. Élete második felében többé nem láthatta hazáját, három világrészben volt száműzött. Mégis olyan politikus volt, akivel a Világost követő évtizedekben még számoltak Európában. A szerző nem hallgat el semmit az életéből: a kicsinységeket vagy vétkeket sem. Úgy tárja elénk történelmünk egyik legnagyobb alakját, hogy a nagysága mellett nem csak rokonszenves vonásai mutatkoznak meg. Egy ember küzdelmes életéről olvashatunk, amely olyannyira összefonódott Magyarország tizenkilencedik századi történetével, hogy azokat lehetetlen szétválasztani, hiszen Kossuth a száműzetés évtizedeiben is fontos szereplője volt a magyar közéletnek, beleszólt az itthoni politikába. Nem árt feleleveníteni, mi mindent tett a magyarokért, amikor mások - milliók! - a kisebb ellenállás, a meghódolás, a kibékülés felé mentek el. Egyedül Kossuth maradt az, aki volt.

A „Magyar történelem. Alternatív tankönyv az általános iskoláknak” (5-8. oszt.) célja nem az, hogy helyettesítse a hivatalos tankönyveket. Nemere István, ahogyan azt a felnőtteknek is tette számos művében - például az 1400 oldalas Magyarország történetében - megmutatja azt a másik történelmet, amelyről ritkán, vagy soha nem esik szó az iskolai oktatásban. Ma ugyan már sokoldalú, érdekes módon is oktatják ezt a tantárgyat az általános iskolákban, de aki nem olvassa hozzájuk az „alternatívokat”, nem fog értesülni arról, hogy a hősök sem voltak makulátlanok, a viszonyok sem ideálisak, a forradalmak tiszták, a magyar nép bölcs és jóságos. Megtudhatja, hogyan éltek az emberek ezeregyszáz év alatt, mi volt a nagy események hátterében, kik irányították a folyamatokat a valóságban. A kétféle tankönyv együtt adhat igazi ismereteket. Az alternatívok ráadásul izgalmasak és a mai diákokhoz közelálló nyelven mesélik el, mi történt velünk az utóbbi másfél ezer évben.

A tizenhatodiktól a tizenkilencedik századik éltek azok a magyar nők és férfiak, akikről ezek a történetek szólnak. Nincs bennük szemernyi kitalálás sem -a szerző régi források, emlékiratok, levelek, krónikák segítségével gyűjtötte be ezt a tíz történetet. Megtudjuk belőlük, hogyan éltek eleink, miféle vágyak mozgatták őket. Hogyan élték mindennapjaikat, milyen véres-izgalmas-végzetes kalandjaik voltak? Némelyik élet - akár egy mai kalandfilmsorozat! Nagy szerelmek, nagy árulások, pártütések és harcok mellett találkozunk olyanokkal is, akik uralkodócsaládokba nősültek be, akik világra szóló botrányokat okoztak, és rejtélyekre, titkokra is fény derül. Hogy mi közünk ma már ezekhez az emberekhez? Hát csak annyi, hogy az őseink voltak, a mi vérünkben is van az ő vérükből. Könnyen lehet: azokban az időkben, az ő helyükben mi is ilyen dolgokat műveltünk volna...

A könyv nem regény, hanem erős idegzetű olvasóknak való dokumentumkötet. Minden idők legkegyetlenebb sorozatgyilkosáról szól, aki Magyarország legnagyobb földesurának özvegye volt. Hatalmas birtokán kínzókamrákat készíttetett, és százával ölette meg áldozatait. Véreskezű szörnyeteg, könyörtelen tömeggyilkos...? Vagy csak egy szerencsétlen asszony, akinek tudatát a kicsapongó és elmebajos ősök terhelték meg?