István Nemere strana 3 z 23

Két ?ókori férfiról szól ez a könyv. Két rendkívüli egyiptomi fáraóról. Egyik sem élt sokáig, mégis mindketten alaposan felforgatták saját korukat és birodalmukat. Az egyik új vallást alapított és ezzel teljesen megújította volna országát, ha hagyják. Ám így is nagy reformer volt, aki alapjaiban újította meg Egyiptomot. Ehnaton túl korán született, több ezer évvel előzte meg korát a társadalmat jobbító eszméivel. Ma már alig hihető, de Ehnaton hatalmas változásokat okozott a maga idejében, amitől országa egy új fejlődési vonalon indult el, míg az ellenfelei véget nem vetettek a nemes küzdelemnek. Ha nem bukik el, nem csak a Nílus völgyében, de hamarosan a korabeli világ más részein is nagy változások történtek volna. Tutanhamon, a fiatal fáraó is sokat tett népéért, pedig tizennyolc évesen ragadta el a halál. Hadvezér és társadalomújító volt ő is, aki merészen szembeszállt a maradi nézetekkel. Ha több ideje van és nem viszik el harci sérülései és más betegségei, akkor minden későbbi nagy fáraónál, még a Ramszeszeknél is többre viszi. De bár Ehnaton és Tutanhamon is elbuktak, azért jelentős nyomot hagytak nem csupán Egyiptom, de az emberiség történetében is.

Két ókori férfiról szól ez a könyv. Két rendkívüli egyiptomi fáraóról. Egyik sem élt sokáig, mégis mindketten alaposan felforgatták saját korukat és birodalmukat. Az egyik új vallást alapított és ezzel teljesen megújította volna országát, ha hagyják. Ám így is nagy reformer volt, aki alapjaiban újította meg Egyiptomot. Ehnaton túl korán született, több ezer évvel előzte meg korát a társadalmat jobbító eszméivel. Ma már alig hihető, de Ehnaton hatalmas változásokat okozott a maga idejében, amitől országa egy új fejlődési vonalon indult el, míg az ellenfelei véget nem vetettek a nemes küzdelemnek. Ha nem bukik el, nem csak a Nílus völgyében, de hamarosan a korabeli világ más részein is nagy változások történtek volna. Tutanhamon, a fiatal fáraó is sokat tett népéért, pedig tizennyolc évesen ragadta el a halál. Hadvezér és társadalomújító volt ő is, aki merészen szembeszállt a maradi nézetekkel. Ha több ideje van és nem viszik el harci sérülései és más betegségei, akkor minden későbbi nagy fáraónál, még a Ramszeszeknél is többre viszi. De bár Ehnaton és Tutanhamon is elbuktak, azért jelentős nyomot hagytak nem csupán Egyiptom, de az emberiség történetében is.

A kozmikus sci-fi családregény legújabb kötetét tartja kezében az olvasó. A régen várt könyv főhőse Letta Dorg, az immár hetvenöt éves, mindenre elszánt egykori űrhajós. Letta váratlanul megtudja, hogy a Marson él unokája és azonnal keresésére indul. Ám az egyszerűnek tűnő feladat hihetetlen kalandok sorát indítja el. Bár a történet a XXV. században játszódik, úgy tűnik, az emberiség nem sokat javult az eltelt századok során, ezért hősünknek szembe kell szállnia az űrbéli emberrablók és gyilkosok titokzatos bandájával, hogy megtalálja a gyermeket.

A Vilar-sorozat második része. A magándetektív ezúttal a hírhedt iráni-kontra fegyvereladási és megvesztegetési ügybe bonyolódik. Kénytelen együtt menekülni a legfőbb fegyverkereskedővel, miközben nyomukban van Amerika több kémszolgálata és a titkosügynökök hada...

A pergő cselekményű, érdekfeszítő, izgalmas és bájos kölyökkrimi két főszereplője Lopakodó Puma és Prüszkölő Bika nem indiánok, hanem kisdiákok, a nevük pedig Ádám és Tomi. Papájuk, a kissé túl sokat töprengő nyomozó bonyolult feladatot kap, és a gyerekek is nekilátnak a nyomozásnak...

Szellemes “törvények” agglegények, nősülők, férfiak, aggszüzek és feleségek, valamint természetesen az… anyósok számára…

A tervek szerint A Turul nemzetsége bemutatja az Árpád-házi királyok 400 évét. A nagy sikerű előző kötet, az Árpád és fiai után ebben a részben a szerző és olvasói még abban a homályos korszakban járnak, amelyről nagyon kevés forrás maradt fenn. A magyar kalandozások koráról annyit tudunk, hogy előbb Árpád fia Zolta volt a fejedelem, őt követték a „trónon” Fajsz és Taksony. Miféle emberek voltak, milyen személyes tragédiákat éltek át? A leendő magyar királyok ősei éppen úgy születtek, szerettek, harcoltak és haltak, mint oly sok más ősünk azokban az időkben. Mégis volt bennük valami több, ami a Turul nemzetség tagjaiként és Árpád leszármazottaiként arra ösztönözte őket, hogy másoknál jobbak legyenek. Mindegyik a Hon és népe javáért dolgozott, akkor is, ha olykor hibáztak, elrontottak valamit, vagy éppen ellenkezőleg, sok akadályt legyűrve törekedtek előre azokban a zűrzavaros időkben. Ahogyan azt a szerzőtől megszoktuk, a képet sokkal szélesebbre nyitja. Nem csupán Árpád leszármazottaival találkozik az olvasó ezeken a lapokon, a német király vagy a bizánci császár is feltűnik a maga emberi valóságában. És nem csak az uralkodók, a magas rangúak történetét ismerhetjük meg. Egy korabeli magyar kovácsmester és egy révész-fogadós családja révén követhetjük az akkor élt egyszerű emberek kalandos életét is.

Akik olvasták a szerző Időtörés c. fantasztikus regényét, azok ismerősként üdvözlik majd Medina időrendőségi felügyelő és hűséges, ám kissé furcsa társa, Barax felbukkanását. De akik most első ízben találkoznak a furcsa párossal, azok is élvezhetik a történetet, amely nem függ össze az elsővel. Ők ketten a jövőből térnek vissza a huszadik századba, és sohasem teszik ezt ok nélkül. Mindig valamilyen régi „kalamajkát“ kell helyrehozniuk, ami egyszer ugyan már megtörtént és bajokat okozott a jövőben, ám ők ketten a „helyretevők“, a javítók, akik semmitől sem riadnak meg, már csak azért sem, mert a múltban még ismeretlen szuper-eszközök birtokában nagyon sokat tehetnek. Ők mindig és mindenhol nagyon is céltudatosan cselekednek. Persze a huszadik század elég bonyolult időszak volt ahhoz, hogy a jövő emberei el-eltévedjenek abban a számukra régmúlt korban… Medina és Barax ezúttal egy genetikai ügyben nyomoznak az idő mélységeiben. Mielőtt az emberiséget a jövőben kipusztítaná egy járvány, máris visszajönnek és szembeszállva itteni hatóságokkal, titkosszolgálatokkal és fegyveres erőkkel, különös nyomozásukat egy… spermabankban kezdik el. Kalandjaik nemegyszer mulatságosak, ám végül is véresen komoly harcot kell folytatniuk az emberiség fennmaradásáért, egyszerre a múltban, ami nekünk a jelen, és a saját századukban, ami meg nekünk még a jövő…

VIGYÁZAT! Veszélyes olvasmány: gondolkodásra ösztönöz! A szerző majdnem 50 évig tervezte a megírását, most végre elkészült. Tudnia kell, hogy ez a mű ÖNRŐL is szól, benne vannak ön és utódai, és azok a milliárdok, akik még meg sem születtek. A Mindenség könyve ez, lapjain a múlt, a jelen és a jövő szédítő perspektívái tárulnak fel. Egymásba folyó Univerzumok, világok kezdetei és végei, százmilliárd évek története. Hogyan látja mindezt a tudomány és hogyan a szerző? A tudásuk révén istenné változó emberekről, idegen civilizációkról, világok találkozásairól, időtlen idők félelmetes eseményeiről olvashat. Legyen kíváncsi és bátor, lásson neki! De vigyázzon! Ha hétfőn kezdi, kedden és szerdán már másképpen fog érezni, csütörtökön és pénteken másképpen fog gondolkodni, a hét végére talán már egészen más emberré lesz, miután megismerkedett a világok világaival, a végtelen Univerzumok titkaival.

Nemere István új történelmi regénye a honfoglalástól Árpád fejedelem haláláig terjedő időszakot dolgozza fel, részben a rendelkezésre álló szűkös források, részben az írói képzelet alapján. A X. században a Kárpát-medencébe érkező magyar törzsek előtt két sorsdöntő feladat állt: az új hazában való végleges berendezkedés, illetve a határok biztosítása, különös tekintettel a Keleti Frank Királysággal határos nyugati gyepűre. A szerző árnyaltan és átfogóan örökíti meg a történettudományban sokáig csak a „kalandozások korának” nevezett időszak első évtizedeit. Fordulatokban gazdag történetében felmutatva azt az egyre inkább elfogadottá váló tényt, hogy a nyugati hadjáratok legalább annyira szóltak a frankokkal, különösen Arnulf királlyal kötött szövetség katonai kötelezettségeinek teljesítéséről, illetve később, a magyarokkal szemben ellenséges Gyermek Lajos uralkodása idején a nyugati határok megszilárdításáról, mint a puszta zsákmányszerzésről. A nagyrészt sikeres nyugati hadjáratok közepette a hátországban is a magyarság sorsát évszázadokra meghatározó változások kezdődtek, melyek hatásait a szerző a fejedelmi családtól és a vezérektől kezdve a törzsek harcosain, kézművesein és asszonyain át a honfoglalók minden rétegének életében bemutatja.

Az olvasók kívánságára harminc válogatott, azonos témakörhöz tartozó - meg nem jelent, vagy országos lapokban közölt - novellát gyűjt össze ez a szép kivitelű könyv.

Egy ?Magyarországon eléggé szokatlan műfaj: az űrhorror egyik alapvető művét tartja kezében az olvasó. Igaz, csak az eredet kozmikus – utána a történet már nagyon is a Földön játszódik. Ismeretlen helyről hoznak egy emberfejnyi kődarabot az űrből. Mire az űrhajós hazaér a Földre, életét veszti. Senki sem tudja, honnan származik a kő, és azt sem, milyen tragikusan mágikus tulajdonságai vannak… A követ az űrkőzet-gyűjtők adják-veszik, lopják rabolják, csalják ki egymástól. Akárkinél van, az illető halálos veszélybe kerül. A rejtélyes és hajmeresztő halálesetek kinyomozását egy női detektívre bízzák, aki hamarosan az űrbéli halál nyomába ered. De ő sem tudja megakadályozni, hogy a kő tulajdonosai a legszörnyűbb módokon vegyenek búcsút az élettől. Csak a regény végefelé derül ki, hogy a követ egy földönkívüli civilizáció mozgatja és az lép fel az igazságosztó szerepében… A magányos beavatott – mint szinte az egyetlen bűntetlen földlakó – megmenekül, a kő pedig folytatja útját… A regény bővelkedik a meglepő fordulatokban. Olyan haláloknak leszünk tanúi, amelyeket eddig sem filmekben nem láttunk, sem könyvben nem olvashattunk. Mindenki attól retteg, ami a lelkében lapul. És a „kő” pontosan ismeri minden tulajdonosa múltját, hajlamait és bűneit…

Ez a fantasztikus regény már megjelent egyszer közös kötetben egy másik regénnyel. Ezúttal az olvasók és kereskedők követelésére adták ki, majd még abban az évben többször egymás után újranyomták – talán a kétségtelenül ebből lopott “A pusztító” című Stallone-film hatására..? 

A Murphy-könyvek szokásos könnyed, csipkelődő és mulattató modorában ismerteti a szerző a szerelemmel, házassággal, szexualitással kapcsolatos "törvényeinket" és "szabályainkat", vagyis... az életünket. 

Érdekel, mik a biztos jelei annak, hogy lehallgatják a telefonodat? Érdekel, hogy itthon melyik hivatal foglalkozik a „hosszúfülűek” tevékenységével és hogyan? A szerző saját tapasztalatból régóta ismerkedik a témával, de most újabb szakértői véleményeket is idéz 2021 nyarának emlékezetes botránya, a Pegasus-ügy kapcsán. A fürkészek története ma aktuálisabb, mint valaha, jóllehet a lehallgatásoknak több évezredes múltja van.A botrány akkor robbant ki, amikor kiderült, hogy egyes kormányok a terrorelhárítás fegyvereként vásárolt, meglepően sokoldalú elektronikus eszközt nem a terroristák, hanem saját belső ellenzékük ellen vetették be. Nemere utánajárt a lehallgatás történelmi hagyományainak és eseteinek itthon és külföldön, részletesen foglalkozik a Kádár-korszakban alkalmazott lehallgatási módszerekkel, és a Snowden-ügy sem marad ki a könyv lapjairól.A legtöbb teret a szerző a magyar Pegasus-eseteknek szenteli, miután megkeresett számos hazai lehallgatott személyt és beszélt olyan szakértőkkel és más „illetékesekkel” is, akik a háttérben szeretnének maradni. Igyekezett a legobjektívebb képet festeni az ügy magyar szálairól. A végkövetkeztetés persze nem lehet más, mint az, hogy ha nem teszünk semmit a Pegasus-botrány kapcsán napvilágra került folyamatok, az egyre tökéletesebb lehallgatási eszközök politikai célú felhasználása ellen, akkor nincs többé magánélet, az orwelli világ már holnap beköszönt.

Kilenc szerelmes királynő, császárnő története. Mindnyájan valós személyek voltak (Kleopátrától Mária Lujzáig), és mindegyik életét megváltoztatta a szerelem, sőt némelyik az életét is adta érte…