István Nemere strana 3 z 21

A magyar Szent Korona történetének befejező részét tartja kezében az olvasó. A harmadik kötet talán az előző kettőnél is izgalmasabb, noha ez nem a szerző érdeme: a koronával történtek olyan események az utolsó másfél száz évben, amelyek feszültebbek bármely kriminél, tévésorozatnál. 1849 és 1945 között háromszor elásták, a föld alá rejtették, nehogy rátaláljon egy-egy barbár, idegen hódító. Viselte a két utolsó uralkodó, Ferenc József és az első világháború vége felé IV. Károly. Voltak felfelé ívelő, szép szakaszai azokban a korokban, és voltak szégyenteljes bukásai, hiszen a korona mindig együtt haladt a magyar nép történetével. Az összefonódásnak olykor túl nagy ára volt. A könyv lapjain tanúi lehetünk, hogyan rejtették el Kossuth menekülő hívei, és hogyan nyomoztak utána éveken át a megszálló osztrák hatóságok. Ki árulta el végül a rejtekhelyet? Hogyan került aztán az 1849-es véreskezű zsarnok fejére, akiből pár évtized múltán a „nemzet szeretett atyja” lett? A története nemcsak e tárgy, hanem a körülötte élő és őt éltető emberek története is. Felül- és alulnézetből ismerhetjük meg azokat az időket. Mi történt a koronával a kommunista rémuralom, a Tanácsköztársaság alatt? Hogyan próbálta a trónja vesztett király visszaszerezni? Miért lett hazánk király nélküli királyság, milyen veszedelmeken mentek át a korona és őrzői a második világháború alatt? A közeledő szovjet hadsereg elől kivitték Nyugatra, majd Ausztriában egy benzines hordóban elásták, és nélküle adták meg magukat az amerikai hadseregnek. Hogyan került elő, miért tartották nyolc évig a megszállt Németországban, és hogyan került az Egyesült Államok legjobban őrzött erődjébe? Miféle diplomáciai és egyéb játszmák zajlottak le a 1970-es években, amikor kiderült, hogy Carter elnök kormánya visszaadná azt a magyaroknak? És milyen mesterkedésekkel és szépnek nem nevezhető akciókkal próbálták egyesek megakadályozni, hogy mégis visszakerülhessen a magyar nép tulajdonába?

A huszadik század tizenöt legfontosabb, legnagyobb port kavart merényletét sorolja fel a szerző, és mindegyiket részletesen ismerteti is.

Hogyan lesz az egyszerű kadétból tüzértiszt, aztán a páncélosok világhírű parancsnoka? Rommel marsall előbb személyesen kíséri Hitlert a lengyel hadjárat ágyútüzében, majd ráveszi a diktátort: támogassa régi álmát, az erős páncélos hadsereg létrehozását. S alig fél évvel később, az egyik tankezred élén már Rommel indul Franciaország ellen! Majd sorsa délebbre veti, végül a híres Afrikahadtestben küzd a líbiai és egyiptomi sivatagban. A Szahara fölött maga vezette gépén repülve deríti fel az ellenség állásait. A hősies, ámde reménytelen harcok után dicsősége teljében ismét Európába hívják: állítsa meg a Szövetségesek partra szállt erőit. Ám közeleg a vég. Nem az ellenség, hanem a régi barát, Hitler hozza a halált: összeesküvőnek hiszi Rommelt, és tragikus válaszút elé álltja. Akiket érdekel a II. világháború története, ebben a könyvben "alulnézetből" (a harcoló alakulatok szemszögéből) és "felülnézetből" (a legfelsőbb hadvezetés oldaláról) egyszerre láthatják, mi történt a frontokon 1939 és 1945 között...

A magyarság számos csatát vívott történelme során, melyek közül jó néhány sorsdöntő jelentőséggel bírt, komoly következményeket vonva maga után. Akár elbuktunk, akár diadalt arattunk, nagyszerű hadvezérek és bátor hősök tették, amit megkövetelt tőlük a haza. Könyvünk 15 érdekfeszítő és jelentős ütközetet mutat be színes illusztrációkkal, térképpel és összefoglaló táblázattal.

Kilenc sors a hatalom igézetében…Nyári kellemes kikapcsolódás Nemere istván csúcskönyveivel…Szórakozzon igényesen, komoly témákról – mégis lazán!

1526 tavaszán, Szulejmán szultán parancsára, minden keresztény erőt felülmúló, hatalmas oszmán had indul Európa ellen. Az ifjú II. Lajos, magyar és cseh király kisebb létszámú, de jól felszerelt, ütőképes serege megpróbálja megállítani a pogány fergeteget. A szemben álló csapatok a mohácsi síkon vonulnak fel, hogy megütközzenek egymással. Hatalmas, hősies küzdelem bontakozik ki... A mohácsi csatát többször megírták már, de nem így. A szerző korábban már feldolgozta a magyar történelem szinte minden nevezetes eseményét, megírta azok hőseit és antihőseit, és boncolgatta a történések mozgatórugóit. Ez a regénye is eltér más szerzők hasonló tárgyú műveitől. Ez a „Mohács" egyszerre mutatja mintegy alulnézetből és felülről is mindazon eseményeket és folyamatokat, amelyek megelőzték a nagy csapást. A legújabb kutatások eredményeit is felhasználva egy teljesebb, tisztább képet ad a magyar történelem egyik legfontosabb eseményéről, bemutatva a magyar hadak hősies helytállását is. Mindezt egy kalanddal, romantikával átszőtt történetbe ágyazva.

"A tervek szerint „A Turul nemzetsége" bemutatja az Árpád-házi királyok 400 évét. A nagy sikerű előző kötet, az Árpád és fiai után ebben a részben a szerző és olvasói még abban a homályos korszakban járnak, amelyről nagyon kevés forrás maradt fenn. A magyar kalandozások koráról annyit tudunk, hogy előbb Árpád fia Zolta volt a fejedelem, őt követték a „trónon" Fajsz és Taksony. Miféle emberek voltak, milyen személyes tragédiákat éltek át? A leendő magyar királyok ősei éppen úgy születtek, szerettek, harcoltak és haltak, mint oly sok más ősünk azokban az időkben. Mégis volt bennük valami több, ami a Turul nemzetség tagjaiként és Árpád leszármazottaiként arra ösztönözte őket, hogy másoknál jobbak legyenek. Mindegyik a Hon és népe javáért dolgozott, akkor is, ha olykor hibáztak, elrontottak valamit, vagy éppen ellenkezőleg, sok akadályt legyűrve törekedtek előre azokban a zűrzavaros időkben. Ahogyan azt a szerzőtől megszoktuk, a képet sokkal szélesebbre nyitja. Nem csupán Árpád leszármazottaival találkozik az olvasó ezeken a lapokon, a német király vagy a bizánci császár is feltűnik a maga emberi valóságában. És nem csak az uralkodók, a magas rangúak történetét ismerhetjük meg. Egy korabeli magyar kovácsmester és egy révész-fogadós családja révén követhetjük az akkor élt egyszerű emberek kalandos életét is."

A szerző a magyar történelem szinte minden korszakával foglalkozott már. Nemrégen megjelent Tengernek fordítom lovamat című regényében kezdte el a magyar Máté vitéz történetét, ami ebben a könyvben is folytatódik - de külön is élvezhető ez a kalandregény a 13. századból. A tatárjárás vihara miatt külföldre került magyar legény a korzikai szabadságharcosok közé sodródik, majd hajókat szerez és az elnyomó Genova zsoldosaival nem csak a szárazföldön, de a tengeren is felveszi a küzdelmet. Útja aztán Rómába viszi, ahol majdhogynem barátságot köt a pápával és emiatt újabb kalandok részese lesz. A sors nem kíméli ezt a bátor embert, egyik életveszélyből a másikba kerül és sokszor kis híján otthagyja a fogát... Máté, vagy ahogyan Itáliában ismerik: Matteo Ungherese, győztesen kerül ki az összecsapásokból, és már csak egyetlen vágy mozgatja: hogy annyi küzdelmes év és esemény után hazajusson végre Magyarhonba.

A Turul nemzetsége regényfolyam a magyarság történetének négyszáz évét öleli fel - cselekménye akkor kezdődik, amikor a magyarok átkelnek a Vereckei-hágón, és a tervek szerint 1301-ig, az Árpád-uralkodóház kihalásáig tartja izgalomban az olvasókat. Akiket érdekel a magyar történelem, és nem csupán az, ami "felül", a fejedelmek, királyok és királynék, hercegek és főurak között történt, hanem hogy miképpen éltek akkortájt "odalent" a szegényebb emberek, a parasztok, kézművesek, katonák, szolgák - egyszerre találja meg mindezt ebben a monumentálisnak ígérkező regénysorozatban. Míg az előző két kötet, az Árpád és fiai és A fejedelmek arról a korszakról szólt, amiről kevés írásos emlékünk maradt fenn, az Egy vezér útja közelebb kerül az ismert tényekhez. Taksony, Geyza és Vajk (István) itt még egy időben élnek, és a történetük hatalmas léptekkel megy előre. Már felmerül a nagy dilemma: maradjanak-e a magyarok pogányok, rémületet keltő idegenek, kik szemben állnak a keresztény népekkel és hatalmakkal, vagy legyenek keresztények, a nép és a Hon fennmaradása érdekében próbáljanak idomulni a Nyugathoz? Mint egykor a valóságban, a regény hőseiben ugyanúgy dúlnak a kétségek. A valóban létezett vezérek és a szerző által kitalált mellékszereplők közül többen nem hagyják, hogy az események elsodorják őket. Igyekeznek maguk formálni nem csupán a saját sorsukat, de Magyarhon jövőjét is.

A "ősmagyar trilógia" első kötetében megismert Ogur kalandjai folytatódnak. A magyarok már elszakadtak a végnapjait élő Kazár Birodalomtól és a saját életüket élik a négy folyam között, Etelközben. A regény csaknem negyedszázadot ölel fel, mialatt a vezérré választott fiatal harcosból megfontolt öreg férfi válik, ki már a nyolc magyar törzset vezérli. Ha lehet, békében, ha nem lehet, bolgárokkal, besenyőkkel véres harcokban áll ki népéért. Kétszer is jár követségben Bizáncban, megismeri a görögök megosztó taktikáját és tesz is ellene. Közben megtalálja élete párját, ám a boldogságnak is vége szakad egyszer... A regény sok érdekes és fontos tudnivalót ad az olvasóknak: hogyan éltek akkori őseink, milyen szándékok és célok mozgatták őket? Milyen volt a szerelem, a házasság, a család, a halál? Hogyan éltek háborúban és békében, hogyan teltek a hétköznapok? A könyv végén felbukkan egy bátor leány, aki majd a harmadik kötetben Álmos anyjaként lesz fontos szereplője a magyar történelemnek.

Két ókori férfiról szól ez a könyv. Két rendkívüli egyiptomi fáraóról. Egyik sem élt sokáig, mégis mindketten alaposan felforgatták saját korukat és birodalmukat. Az egyik új vallást alapított és ezzel teljesen megújította volna országát, ha hagyják. Ám így is nagy reformer volt, aki alapjaiban újította meg Egyiptomot. Ehnaton túl korán született, több ezer évvel előzte meg korát a társadalmat jobbító eszméivel. Ma már alig hihető, de Ehnaton hatalmas változásokat okozott a maga idejében, amitől országa egy új fejlődési vonalon indult el, míg az ellenfelei véget nem vetettek a nemes küzdelemnek. Ha nem bukik el, nem csak a Nílus völgyében, de hamarosan a korabeli világ más részein is nagy változások történtek volna. Tutanhamon, a fiatal fáraó is sokat tett népéért, pedig tizennyolc évesen ragadta el a halál. Hadvezér és társadalomújító volt ő is, aki merészen szembeszállt a maradi nézetekkel. Ha több ideje van és nem viszik el harci sérülései és más betegségei, akkor minden későbbi nagy fáraónál, még a Ramszeszeknél is többre viszi. De bár Ehnaton és Tutanhamon is elbuktak, azért jelentős nyomot hagytak nem csupán Egyiptom, de az emberiség történetében is.

VIGYÁZAT! Veszélyes olvasmány: gondolkodásra ösztönöz! A szerző majdnem 50 évig tervezte a megírását, most végre elkészült. Tudnia kell, hogy ez a mű ÖNRŐL is szól, benne vannak ön és utódai, és azok a milliárdok, akik még meg sem születtek. A Mindenség könyve ez, lapjain a múlt, a jelen és a jövő szédítő perspektívái tárulnak fel. Egymásba folyó Univerzumok, világok kezdetei és végei, százmilliárd évek története. Hogyan látja mindezt a tudomány és hogyan a szerző? A tudásuk révén istenné változó emberekről, idegen civilizációkról, világok találkozásairól, időtlen idők félelmetes eseményeiről olvashat. Legyen kíváncsi és bátor, lásson neki! De vigyázzon! Ha hétfőn kezdi, kedden és szerdán már másképpen fog érezni, csütörtökön és pénteken másképpen fog gondolkodni, a hét végére talán már egészen más emberré lesz, miután megismerkedett a világok világaival, a végtelen Univerzumok titkaival.

A kastélyok egykor kiváltságos nemesek, főurak fényűző lakhelyéül szolgáltak. Pompájuk, nagyságuk és a legapróbb részletek kidolgozottsága a mai napig ámulatba ejtik a látogatókat. A gyönyörű épületekhez megfelelő környezet is dukált, így az építők nagy gondot fordítottak a kastélyokat övező hatalmas parkokra is, melyekben gyakran botanikai ritkaságok is találhatók. Ismerj meg minél több hazai kastélyt! Jelöld be azokat a helyeket, ahol már jártál!

Jól védhető, nehezen megközelíthető helyeken, gyakran bércek tetején büszkén emelkednek ki környezetükből a várak. Még akkor is erőt sugároznak, ha némelyikből jószerével csak a masszív falak töredéke maradt az utókorra. Mert azok a kövek bizony viharos idők tanúi. Keress fel és ismerj meg minél több hazai várat! Jelöld be azokat a helyeket, ahol már jártál!

Nemere István történelmi regénytrilógiájának második kötete szintén az 1380-as években játszódik. Az első kötetben megismert Zádor fia Zádor életét kísérhetjük tovább, és közben a regény lapjain felbukkannak a kor valóban élt történelmi személyiségei is. Zádor előbb mint királyi futár, aztán mint bonyolult és fontos ügyek intézője a király szolgálatában, mindjobban megismeri a korabeli Magyar Királyság viszonyait. Zádor néhány fontos eseményben szinte főszerepet játszik, ennek megfelelően egyre magasabb körökben mozog. Ugyanakkor továbbra is egyszerű ember, ki csak kivételes képességeinek és helyzetének köszönhetően van jelen egyszerre a gazdagok és a szegények világában. Ott van, amikor a déli liga lázadóinak fogságából kell kiszabadítani néhai Nagy Lajos lányát, Zsigmond feleségét, Mária királynét. Ötleteivel segíti Zsigmond bosnyák hadjáratát, miközben kutatja egyetlen kisfiának nyomát, akit végül meg is talál. A történet folyamán nemegyszer kerül olyan helyzetbe, hogy tőle függ egy-egy történelmi esemény kimenetele. A regény végén titkos küldetése során a magyar királyi koronát kell megmenteni orvul támadóktól… A fordulatos regény az ország történetének fontos korszakát öleli fel: amikor Luxemburgi Zsigmond már mint magyar király még hatalma megerősítéséért küzd és ezer akadályt kell legyőznie. Ebben segíti a regénytrilógia főhőse, aki aztán a történet végén hatalmas lépést tehet előre.

A szerző már többször foglalkozott az ókori Egyiptommal. Ez a könyv a fáraókra összpontosít. Megismerjük, miféle emberek voltak ők, a sok dinasztiából kiválasztja a legérdekesebb egyéniségeket és nem csak az egykor élő fáraók tetteit, de néhány híresebb fáraósír és múmia későbbi sorsát is figyelemmel követi.