István Németh

A felvidéki szerző újabb gyerekverses kötete, színes illusztrációkkal.

"... jelentős teljesítménynek, napjaink költészete fontos állomásának tartjuk a Triatlon megjelenését. Meggyőződésünk, hogy ez a szokatlan cím, ha a költészet szempontjából jelent egyáltalán valamit, akkor a játékos-nyelvtörő költői attitűd, az antropológiai igényű líra és a modernitásra törekvés mellett erős szociális felelősséggel, humanista elkötelezettséggel bíró lírai attitűd háromtusáját jelenti egyazon művészi-költői szubjektumon belül."

Z. Németh István könyvének gézengúz hőse, Égimeszelő, a Varázslatok Birodalmában élő festőművész, költő és csodabogár a természet négy évszakának a felelőse: rajta múlik, milyen színekben pompázik a tavasz, a nyár, az ősz, a tél. Ezért soha meg nem p ihen: kerek egy esztendőn át szépítgeti varázsecsetjével az eget, miközben köszönti a délről megérkező fecskéket, hessegeti az esőfellegeket, tépegeti a sárguló faleveleket, fújdogálja a hópelyheket. Ezen túl lepkéket kerget, becézgeti a hóvirágot, m adarakkal és angyalkákkal társalog, harmattal itatja a fűszálakat, almát ropogtat, szőlőt szüretel, hóemberekkel szánkózik, fenyőfát díszít, csigák versenyfutását felügyeli, gyönyörködik a tücskök hangversenyében, zsebéből égre ereszti a Napot meg a Holdat, tarisznyájából kiengedi a naprendszereket, s még ezer más csodadolgot is művel. Egyszóval hősünknek, a festőművész, költő és csodabogár Égimeszelőnek köszönhetik a gyerekek, hogy a kerek esztendő kalandokkal, évődésekkel, turpisságokkal, meg tánccal, zenével, énekkel és álmokkal van tele, hadd illatozzanak az évszakok és öltözzenek bűvös, igéző varázsgúnyába a hónapok

1914. július végén a négy nagyhatalom (a Német Birodalom, AusztriaMagyarország, Franciaország és Oroszország) különböző gyarló megfontolásból tudatosan vállalta az európai háborút, s azért valamennyien felelősek voltak. Létfontosságú érdekeik kölcsönösen kizárták egymást, ez vezetett az általános háborúhoz. A Monarchia úgy érezte, puszta léte forog kockán. Szentpéterváron attól tartottak, hogy Oroszország nagyhatalmi státusza válik komolytalanná, ha nem reagálnak Szerbia megtámadására. De szemet vetettek Konstantinápolyra és a török tengerszorosokra is. Németország úgy vélte, hogy a Monarchia nagyhatalmi pozíciójának megőrzése saját létkérdése is, amelyet a hármas antant veszélyeztetett. Poincaré Franciaország biztonságát hozta fel indoknak az oroszokkal való szövetségkötésre. A háborúból Nagy-Britannia sem maradhatott ki, hiszen Európa hatalmi egyensúlya, azaz saját biztonsága forgott veszélyben. A két szemben álló szövetségi rendszer (központi hatalmak és az antant) elsődleges célja nem kisebb-nagyobb területi gyarapodás, hanem az ellenfél szétzúzása volt. A tömeghadseregek katonai mozgósításának új logikája pedig a háború világméretűvé szélesedéséhez vezetett. A 20. század őskatasztrófája hallatlan áldozatot követelő, s mély változásokat kiváltó esemény volt. Megrázkódtatta és lerombolta a civilizált világ egy részét; összesen 20 millió halottat és 21 millió sebesültet és rokkantat eredményezett. A korábbi Európa politikailag, gazdaságilag és kulturálisan összeomlott. Európa s talán a világtörténelem alakulására is azonban legnagyobb hatással az első világháborúból kinövő és hatalomra jutott totális ideológiák és mozgalmaik hatottak: a bolsevizmus (1917), a fasizmus (1922) és a nemzetiszocializmus (1933), amelyek a világtörténelem legnagyobb emberáldozatával járó második világháborúba sodorták a népeket.