István Németh

Aki találkozott már Zengőréti Talizmánnal, a gyűrűjével varázsolni tudó bohóccal, annak ebben a mesekönyvben ismerős lesz az apró kis házikó a Százszorszép Sziromrét közepén, a ház körül a csodálatos tulipánoskert, de még a ház lakói s a kert szorgos gondozói, Mimi és Momi is. Hiszen Talizmán másról se regélt a Zengőrét meséiben, mint a két lányról, a kertjükről és a házikóról. Nos, a csodás kertben a bohóc mesélése óta is zajlik az élet. Hol egy szomorú csacsi, hol egy majom, egy kerékpározó macska vagy éppen egy hencegő óriás téved a kertbe, hogy segítséget kérjen vagy a segítségét ajánlja, rásózni akarjon valamit a két lányra, esetleg csak beszélgessen velük. Mimi és Momi megérti, segíti vagy éppen észhez téríti a furábbnál furább látogatókat. Mígnem az egyik, egy pökhendi borzas zöld manó nem másért kopogtat be hozzájuk, mint hogy a házukat és a csodás virágoskertet lefoglalja magának...

Z. Németh István (Komárom, 1969) felvidéki költő, író, színműíró, szerkesztő, pedagógus, a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának választmányi tagja. 1992 óta számtalan verseskönyve, gyermekkönyve, novelláskötete, regénye jelent meg. Mostani kötete húsz új novellát tartalmaz. Komoly, sokakat érintő, időszerű témákat dolgoz fel. A horror, a krimi, az irónia, a játék, az abszurd és a meglepetés eszközeit bőven felhasználva, a témákat gyakran a humor enyhet adó köntösébe öltöztetve tart kíméletlen tükröt világunk elé. A címadó írás 2019-ben elnyerte a SZMÍT Arany Opus díját.

Igazi ünnep olvasóinak, ha megjelenik egy újabb Z. Németh István-kötet, az pedig valóságos csemege, ha az a kötet gyermekverskötet. Egyszerűen elvarázsolnak a választékos szavak, a csengő-bongó rímek, az egyedi, változatos versformák, verseinek fűszere a szelíd irónia és a derű. Olyan szakácsa ő irodalmunknak, aki nem beszél sótalanságokat, aki mindig kifőz valami frisset, ehetőt, nem mindennapit. A versek szerzője szereti a természetet, otthonosan mozog benne. Elhiteti velünk, hogy szülőföldünk Meseország, ahová mindenkinek, minden jóakaratú olvasójának ingyenes, szabad bejárása van. A Simkó Tibor-díjas Z. Németh Istvánt ezek a versek - nem túlzás - a mai magyar gyermekirodalom élmezőnyébe repítik, felsorakozik Csukás István, Lackfi János, Kányádi Sándor vagy Nyulász Péter mellé. A gyerekeknek ezek a versek olyanok, mintha csak beleszülettek volna, mintha a költővel közösen írták volna mindazt, amitől az okoskodó felnőtteknek földbe gyökerezik a lába, égnek áll a haja. Ezek a versek szavalásra születtek, közülük nem eggyel győztesen találkozhatunk majd a szavalóversenyeken, vetélkedőkön. AzAranyeső, ezüsthó szervesen illeszkedik Z. Németh István eddigi gyerekkötetei - Hétre hét, hóra hó; Hócompóc bohócai; Gyerkőce; Tündérvirág; Hemperkőc; Epercsutka, fagombóc; Égimeszelő; Zengőrét meséi; Tigrisbukfenc - sorába. Egyfajta betetőzése ez művészetének. A versek távcsövei az olvasóknak, rajtuk keresztül rálátni a kincses szigetre, ami maga a gyerekszív. Fellinger Károly

1914. július végén a négy nagyhatalom (a Német Birodalom, AusztriaMagyarország, Franciaország és Oroszország) különböző gyarló megfontolásból tudatosan vállalta az európai háborút, s azért valamennyien felelősek voltak. Létfontosságú érdekeik kölcsönösen kizárták egymást, ez vezetett az általános háborúhoz. A Monarchia úgy érezte, puszta léte forog kockán. Szentpéterváron attól tartottak, hogy Oroszország nagyhatalmi státusza válik komolytalanná, ha nem reagálnak Szerbia megtámadására. De szemet vetettek Konstantinápolyra és a török tengerszorosokra is. Németország úgy vélte, hogy a Monarchia nagyhatalmi pozíciójának megőrzése saját létkérdése is, amelyet a hármas antant veszélyeztetett. Poincaré Franciaország biztonságát hozta fel indoknak az oroszokkal való szövetségkötésre. A háborúból Nagy-Britannia sem maradhatott ki, hiszen Európa hatalmi egyensúlya, azaz saját biztonsága forgott veszélyben. A két szemben álló szövetségi rendszer (központi hatalmak és az antant) elsődleges célja nem kisebb-nagyobb területi gyarapodás, hanem az ellenfél szétzúzása volt. A tömeghadseregek katonai mozgósításának új logikája pedig a háború világméretűvé szélesedéséhez vezetett. A 20. század őskatasztrófája hallatlan áldozatot követelő, s mély változásokat kiváltó esemény volt. Megrázkódtatta és lerombolta a civilizált világ egy részét; összesen 20 millió halottat és 21 millió sebesültet és rokkantat eredményezett. A korábbi Európa politikailag, gazdaságilag és kulturálisan összeomlott. Európa s talán a világtörténelem alakulására is azonban legnagyobb hatással az első világháborúból kinövő és hatalomra jutott totális ideológiák és mozgalmaik hatottak: a bolsevizmus (1917), a fasizmus (1922) és a nemzetiszocializmus (1933), amelyek a világtörténelem legnagyobb emberáldozatával járó második világháborúba sodorták a népeket.

A kötet egyedülálló érdeme, hogy a módszeresen elkövetett katyni tömeggyilkosságokat történeti hátterükbe helyezi, érvelését a legújabb nemzetközi kutatási eredményekre alapozza, s először közli e témakör legfontosabb dokumentumait. Így egyfajta sajátos történelmi narratívát kínál. Az 1918 végén függetlenné vált Lengyelország az 1930-as évek végén német-szovjet harapófogóba került. A két hatalom 1939. augusztus 23-án tíz évre szóló megnemtámadási egyezményt kötött, amelynek titkos kiegészítő jegyzékében felosztották egymás között Közép- és Kelet-Európát, összesen hat országot. Szeptember folyamán együttesen szétzúzták Lengyelországot, majd határ- és barátsági egyezményt kötöttek. Nagy-Britannia és Franciaország a Lengyelországnak adott függetlenségi garanciája nyomán hadat üzent Németországnak, s ezzel megkezdődött a második világháború. 1940. április 3. és május 19. között a szovjet titkosszolgálat, az NKVD 14 552 lengyel tisztet mészárolt le. Sztálin 1941-ben Sikorski lengyel miniszterelnöknek azt válaszolta, hogy a tisztek minden bizonnyal Mandzsúriába szöktek. A lengyelek azonban hiába kutattak utánuk. A szovjet hatóságok dezinformálták őket, sőt 1990-ig nagyrészt a nemzetközi közvéleményt is. A lengyel értelmiség szisztematikus kiirtása s vele a lengyel függetlenség esetleges visszaállításának megakadályozása a szovjet és német félnek egyaránt érdekében állt. A szovjetek által elkövetett katyni mészárlás Kelet Golgotájának szimbóluma, amely büntetlen maradt.

Teknő Hátatokra teknő nem nektek nő. S hogy szűnjön a béke, nem mondják rátok: béka. Lassúság benneteket nem jellemez. Nem kérdik meg, miféle szerzet ez? Tojást a homokba nem raktok, emberekként jól megvagytok. De a teknősök mondom nektek: hősök. S nem tudnám elégszer, hogy a teknős: ékszer.

Manóniában elszabadult a pokol, amióta az ország kettészakadt. A birodalom egyik felét egy boszorkány sanyargatja, a másik fél ország uralkodójának önzése pedig nem ismer határt: a manóknak minden percben csak rá kell figyelniük. Hócompóc bohócainak előadásait már senki sem látogatja. Zengőréti Talizmánt azzal a feladattal bízza meg ezért a Főbohóc, hogy visszahódítsa a közönséget. Ehhez persze huncutsággal és bátorsággal felvértezett segítőtársakra van szüksége a gyerekek köréből. Z. Németh István legújabb fordulatokban, kalandokban és humorban bővelkedő meseregényét minden korosztálynak jó szívvel ajánljuk.

Z. Németh István könyvének gézengúz hőse, Égimeszelő, a Varázslatok Birodalmában élő festőművész, költő és csodabogár a természet négy évszakának a felelőse: rajta múlik, milyen színekben pompázik a tavasz, a nyár, az ősz, a tél. Ezért soha meg nem p ihen: kerek egy esztendőn át szépítgeti varázsecsetjével az eget, miközben köszönti a délről megérkező fecskéket, hessegeti az esőfellegeket, tépegeti a sárguló faleveleket, fújdogálja a hópelyheket. Ezen túl lepkéket kerget, becézgeti a hóvirágot, m adarakkal és angyalkákkal társalog, harmattal itatja a fűszálakat, almát ropogtat, szőlőt szüretel, hóemberekkel szánkózik, fenyőfát díszít, csigák versenyfutását felügyeli, gyönyörködik a tücskök hangversenyében, zsebéből égre ereszti a Napot meg a Holdat, tarisznyájából kiengedi a naprendszereket, s még ezer más csodadolgot is művel. Egyszóval hősünknek, a festőművész, költő és csodabogár Égimeszelőnek köszönhetik a gyerekek, hogy a kerek esztendő kalandokkal, évődésekkel, turpisságokkal, meg tánccal, zenével, énekkel és álmokkal van tele, hadd illatozzanak az évszakok és öltözzenek bűvös, igéző varázsgúnyába a hónapok

A felvidéki szerző újabb gyerekverses kötete, színes illusztrációkkal.

"... jelentős teljesítménynek, napjaink költészete fontos állomásának tartjuk a Triatlon megjelenését. Meggyőződésünk, hogy ez a szokatlan cím, ha a költészet szempontjából jelent egyáltalán valamit, akkor a játékos-nyelvtörő költői attitűd, az antropológiai igényű líra és a modernitásra törekvés mellett erős szociális felelősséggel, humanista elkötelezettséggel bíró lírai attitűd háromtusáját jelenti egyazon művészi-költői szubjektumon belül."