Allen Newman

A keresztes hadjáratok előtt első ízben az Ibériai-félszigeten csaptak össze egymással keresztények és muszlimok, európaiak és arabok. A hódítók Afrikából érkeztek, átkeltek a Gibraltári-szoroson, és szélvész gyorsasággal hajtották uralmuk alá a vizigótok királyságát, mígnem Martell Károly Frankföldön, 732-ben meg nem állította előretörésüket. A keresztény menekültek csak az északi hegyek között leltek menedéket, a hideg, barátságtalan völgyekben, ahol a tevék elpusztultak és a gyümölcsfák elsorvadtak. A mórok ezen területekre nem tartottak igényt, így a kialakuló egyensúlyi helyzet százévnyi békét, virágzást és kulturális egymásra hatást eredményezett. A vallási tolerancia, a művészetek és a tudományok fejlődésének időszaka köszöntött be az Ibériai-félszigetre. A IX. század elején, Szent Jakab apostol földi maradványainak megtalálása után azonban megerősödött a spanyolok keresztény öntudata, a XI. századra pedig közös kormányzás alá került Kasztília és Navarra királysága. A mór egység folyamatos bomlásával és az időközben meghirdetett keresztes hadjáratok ösztönző példája nyomán elkezdődött a muszlimok céltudatos kiszorítása a félszigetről. Ennek az egészen 1492-ig, Granada elestéig tartó háborúnak, a "reconquistának" az egyik legkiemelkedőbb, legtöbb legendával övezett alakja Rodrigo Diaz de Vivar, közismertebb nevén: El Cid. "Allen Newman elemi erővel kelti életre az ezer évvel ezelőtti Európa hősét: El Cidet, a spanyolok Hunyadi Jánosát." (Bán Mór)

Rodrigo Diaz de Vivar, El Cid a muszlimok ellen, az Ibériai-félsziget felszabadításáért indított harc, a "reconquista" legismertebb alakja. Élete hadjáratok, árulások, várostromok és a becsület megőrzéséért folytatott küzdelem története. A trilógia harmadik kötetében El Cid ... Folytatás ›› a királyi udvar intrikáinak következtében ismét száműzetésbe kényszerül, felesége és lányai pedig a király túszai lesznek. A száműzött hadvezérhez azonban özönlenek a veteránok, a szabad katonák és a földművesek, és hamarosan ismét tekintélyes sereg élén találja magát. El Cid hosszas töprengés után úgy dönt, nem könyörög tovább Alfonso király kegyeiért, hanem saját királyságot alapít. Valenciára esik a választása... Mindeközben azonban Júszuf ibn Tashufin vaskézzel kormányzott Almorávida Birodalma sem tétlenkedik: a fanatikus Elfátyolozottak ismét partra szállnak al-Andalúszban, ám haragjuk most már nem csak a hitetlenek ellen fordul, hanem az elpuhult emírségek gyors egymásutánban történő elfoglalásával közel kerülnek a Córdobai Kalifátus elveszett dicsőségének helyreállításához. A végső célpont, Toledo előtt azonban be kell venniük Valencia városát... A(z) Királyok végnapjai (Könyv) szerzője Allen Newman.

Rodrigo Diaz de Vivar, El Cid életét számos legenda övezi, ugyanakkor alakjáról nagyon kevés tény derül ki a korabeli és későbbi forrásokból. Allen Newman regénytrilógiája a történeti forrásokra és irodalmi alkotásokra támaszkodva fordulatos, olvasmányos formában dolgozza fel a reconquista legismertebb alakjának élettörténetét. A trilógia második kötetében El Cid előbb kegyvesztetté, majd egy a szülei halálának megbosszulására királyi engedély nélkül indított hadjárat miatt száműzötté válik, és végül Al-Muktadirnál, Zaragoza emírjénél lel menedéket, mi több, az emír hadvezére lesz. Ám amint attól rettegett, elérkezik a pillanat, amikor előbb egykori uralkodója, majd az emír halála után az Afrikából érkező új muszlim hódítók mellé álló Zaragoza ellen kell hadba vonulnia...