Norman Manea

A regény cselekménye Amerikában, a modern Bábelben játszódik; mindenféle nemzetiségű száműzöttek keresik itt az identitásukat, és harcolnak az idővel, amely sehogy sem akar múlttá válni, még kevésbé jövővé. A szereplők élete ugyanolyan labirintus, mint körülöttük a tágabb környezet, amelyben saját identitásukat és a boldogságukat próbálják megtalálni. Egyszer csak 2001. szeptember 11-ét írunk. Egyik hősünk a World Trade Center felé tart, és egyáltalán nem biztos, hogy ott tűnik el. Két felderítetlen merénylet között jelölhető ki a regény bonyolult útvonala, amelyet főszereplője új hazájában az odúként szolgáló saját könyvtárában bejár. 1991. május 21-én Ioan Petru Culianu román származású vallástörténészt, írót, a Chicagói Egyetem negyvenegy éves tanárát, Mircea Eliade volt tanítványát és közeli munkatársát az egyetemi menza vécéjében brutálisan meggyilkolták. Bukarestben óriási sajtóbotrányt váltott ki a Culianu-gyilkosság híre, elszabadultak az indulatok, a merényletet sokan a román titkosszolgálat amerikai befolyásának tulajdonították, a nyugtalanságot csak fokozta, hogy a nyomozás eredménytelenül zárult. Óriási sajtóbotrányt váltott ki a gyilkosság híre, a merényletet sokan a román titkosszolgálat amerikai befolyásának tulajdonították, a nyugtalanságot csak fokozta, hogy a nyomozás eredménytelenül zárult. Cosmin Dima és Mihnea Palade, a regény két szereplőjének személyében az olvasók számos életrajzi jegy alapján könnyen Mircea Eliadéra és Petru Culianura ismerhetnek. A 2001. szeptember 11-i terrortámadás, a World Trade Center ikertornyok összeomlásának szemtanújaként Norman Manea elvégzi az emigrációba kényszerült, bujdosó kelet-európai értelmiségi számvetését. Norman Manea az egyik legismertebb kortárs román író. 1936-ban született, gyerekként került a transzinisztriai koncentrációs táborba, ahonnan 1945-ben szabadult. Hidrotechnikai mérnökként dolgozik, azonban 1974 után csak az írásnak él. Hazájában tíz könyve jelent meg, a Securitate állandó zaklatása miatt disszidál, 1986 óta az Egyesült Államokban él. Az 1989-es fordulat után szinte végleg hazaköltözik, de hazáját ezt követően, a demokrácia éveiben is, több alkalommal kénytelen "véglegesen elhagyni". Többszörös disszidens. Szinte valamennyi művét, többek között, angol, francia, svéd, spanyol, olasz nyelvre fordították le, az Odú című regény a harmadik magyar nyelven megjelenő könyve. Fontosabb munkáit Bruno Schulz és Musil műveinek világához hasonlítják, kritikusai állítják, hogy egyik-másik regénye Kafka abszurd világának korszerű értelmezése, egyben az abszurd új és modern közvetítője. Norman Manea 1993 és 2011 között számos nemzetközi díjat és kitüntetést kapott.

Dlouholetý rumunský emigrant profesor Augustin Gora je ve svém americkém exilu postaven do situace, kdy se musí nějak vyrovnat s příjezdem své bývalé manželky Lu a jejího bratrance a zároveň milence Petra Gaşpara. Zatímco oba muži se se střídavými úspěchy snaží obnovit někdejší dialog, Gaşpar, jemuž bylo nabídnuto improvizované místo na univerzitě, dostane podivný dopis s pohrůžkou smrti. Halucinační atmosféru románu umocňuje silně expresivní ztvárnění útoků z 11. září, připomínající atmosféru obrazů Hieronyma Bosche. Román s prvky politického thrilleru, ožívají autorova tradiční témata: otázka emigrace a osobní angažovanosti, holocaust a policejní stát prolezlý korupcí, láska a smrt, prázdnota konzumní společnosti. Zahraniční kritika tradičně zdůrazňuje styčné body s některými středoevropskými spisovateli, zejména s Franzem Kafkou, Bruno Schulzem a Robertem Walserem.

Tak jako je Evropa svébytný světadíl s nezaměnitelnou atmosférou, tradicemi a životním stylem, tak i Evropané mají svá specifika, která mohou být bariérou pro včlenění v jiných krajích. Problém emigrace je, zdá se, pro Evropana větší než pro kohokoli jiné