Hilde Ostby

Ez a könyv megtanít arra, miképpen ápoljuk legemberibb vonásunkat, a kreativitást, hiszen ahhoz, hogy megbirkózzunk az előttünk álló kihívásokkal, elsősorban találékonyságra van szükségünk. A könyv szerzője, Hilde Ostby egy őszi napon, 2016-ban szó szerint fejjel ment a falnak, amitől nem elég, hogy agyrázkódást kapott, de egész élete kizökkent medréből. Hirtelen rengeteg ötlete, gondolata támadt. Mindez hogyan függ össze a koponyasérülésével? Honnan támadnak az ötleteink? És mitől szűnik meg a találékonyságunk? Az Aliz Csodaországban sugallatára a szerző a fehér nyúl nyomába ered, és követi a sötét üregbe: megpróbálja legyőzni a belső kritikust, találkozik kedvenc olvasójával, meztelenül lebeg egy víztartályban, és az improvizációs színházat is kipróbálja. Zenészeket, humoristákat, filozófusokat, írókat, művészeket és kutatókat szólaltat meg, hogy meséljenek nekünk a flow-ról, a kreativitás által kijelölt irányról, a halogatásról, a kíváncsiság természetéről és a kreatív zsenialitásról. De azt is megtudhatjuk tőlük, mire jó unatkozni, eltévedni, ábrándozni, vagy épp a tengerparton állni.

Ez a könyv megtanít arra, miképpen ápoljuk legemberibb vonásunkat, a kreativitást, hiszen ahhoz, hogy megbirkózzunk az előttünk álló kihívásokkal, elsősorban találékonyságra van szükségünk.A könyv szerzője, Hilde Ostby egy őszi napon, 2016-ban szó szerint fejjel ment a falnak, amitől nem elég, hogy agyrázkódást kapott, de egész élete kizökkent medréből. Hirtelen rengeteg ötlete, gondolata támadt. Mindez hogyan függ össze a koponyasérülésével? Honnan támadnak az ötleteink? És mitől szűnik meg a találékonyságunk?Az Aliz Csodaországban sugallatára a szerző a fehér nyúl nyomába ered, és követi a sötét üregbe: megpróbálja legyőzni a belső kritikust, találkozik kedvenc olvasójával, meztelenül lebeg egy víztartályban, és az improvizációs színházat is kipróbálja. Zenészeket, humoristákat, filozófusokat, írókat, művészeket és kutatókat szólaltat meg, hogy meséljenek nekünk a flow-ról, a kreativitás által kijelölt irányról, a halogatásról, a kíváncsiság természetéről és a kreatív zsenialitásról. De azt is megtudhatjuk tőlük, mire jó unatkozni, eltévedni, ábrándozni, vagy épp a tengerparton állni.Hilde Ostby (1975) szellemtörténész, író, újságíró, kiadói szerkesztő. 2013-ban jelent meg első regénye, A vágyakozás enciklopédiája. 2016-ban húgával, Ylva Ostbyvel közösen írta a Titokzatos memória című könyvet, amelyet azóta húsz nyelvre fordítottak le.

Vajon hol tárolja agyunk az emlékeket, és tulajdonképpen mi az emlékezet? Milyen az, ha nagyon jó a memóriánk, és milyen, ha nagyon rossz? Vajon lehet teljes életet élni emlékek nélkül? Képes-e a memória jó és rossz irányba is hatni - vagy időben előre?  Emlékezőképességére az idők hajnalától fogva mágikus tulajdonságként tekintett az ember, az emlékezetet övező rejtélyeket mindig is élénk érdeklődés övezte. Ebben a könyvben a két nővér, Hilde és Ylva Ostby emlékezeti és tudománytörténeti mélymerülésre indul. Búvárkodásuk során a szakterület nemzetközi élvonalához tartozó kutatókkal készítenek interjút, extrém memóriával és extrém feledékenységgel élő emberekkel találkoznak, és beszélnek olyanokkal, akik hamis emlékekről vagy egy emlékezetükben hordozott traumáról számolnak be. Megszólaltatnak négy sakknagymestert és egy bestsellerszépírót, és értekeznek az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületével is, ráadásul tíz búvárt küldenek az Oslo-fjord mélyére, hogy közelebb férkőzhessenek az emlékezet természetéhez.  A Titokzatos memória egyedi, felejthetetlen könyv az emlékezésről, amely feltárja előttünk mindazt, ahogy agyunk varázslatos módon előhívja a tudást, és újrateremti számunkra a letűnt pillanatot, és azt is, ahogy emlékeink teszik lehetővé, hogy el tudjuk képzelni a jövőnket. Ugyanakkor fény derül arra, hogy az emlékezet igencsak megbízhatatlan, öntörvényű társunk életünk során, és hogy bizony az se baj, ha feledésbe merülnek bizonyos emlékek.

A Titokzatos memória szerzőjétől"A magány a múlt partjairól ránk zúduló sötét tengeri hullám. Én viszont hullámtörő akarok lenni, hogy a magányosság vérvonala megszakadjon."Korunk talán egyik legégetőbb társadalmi kihívása az elmagányosodás. A magányos emberek világszerte növekvő számát a kutatók rejtélyként, vírusként vagy járványként írják le. De tényleg magányosabbak vagyunk, mint valaha?Egy sötét őszi estén, a világjárvány idején Hilde Ostby Mumin-történeteket olvas hatéves lányának. A mesekönyv hatására, amely rendkívül pontosan és hitelesen ábrázolja az elveszettség érzését, elhatározza, hogy a magányosság felfedezésére indul. Arra a kérdésre keresi a választ, honnan ered az életünket ellehetetlenítő magány, a köztünk tátongó szakadék, mindaz, ami elválaszt minket egymástól. Elénk tárja egy olyan társadalom tüneteit, amelyben elfogadott a kirekesztés és az erőszak, amelyben figyelmen kívül hagyják azokat, akik hallgatnak a szükségleteikről. Arra a megállapításra jut, hogy nem a magányos embereknek kell megváltozniuk, hanem a közösségnek, mert a magányosság csak együtt küzdhető le.Hilde Ostby (1975) szellemtörténész, író, újságíró, kiadói szerkesztő. 2013-ban jelent meg első regénye, A vágyakozás enciklopédiája. 2016-ban húgával, Ylva Ostbyvel közösen írta a Titokzatos memória című könyvet. A 2022-ben napvilágot látott Kreativitás pedig az ötletek mögött álló agytudomány világába kalauzol el.