Géza Ottlik

Egyszerűsített olvasmány angol nyelven. Hasznos segítség a nyelvtanulásban. A kötet olvasásához kb. 2000 szavas szókincs szükséges. Az átfogó szószedetet és szövegértési feladatokat tartalmazó kiadványt nyelvvizsgára, érettségire készülőknek, kikapcsolódásra vágyó nyelvtanulóknak egyaránt ajánljuk. A(z) School at the Frontier Könyv szerzője Ottlik Géza.

"Vázlatszerűségében pontos, könnyedségében mély könyv. Irodalmi jazz - a legjobb fajtából. Ottlik egy-két mondattal ábrázolja a nagyváros szórakozni vágyó, bohém közegét; és ugyanígy tesz a figurákkal is. Ismeri őket személyesen, akárcsak mi, olvasók. Az Ottlik-világban járunk ugyanis, a könyv egyik hőse itt is Bébé, még fontosabb figurája pedig Halász Petár szintén ismerős az Iskolából. Holott ez a könyv korábbi, mint az Iskola a határon. Fikció és valóság körbeér. Ahogyan az Ottlik-művek esetében lenni szokott, a könyv keletkezéshistóriája maga is egy külön történet, egy a szerző életével és a magyar történelemmel összeszövődő, rejtélyektől sem mentes intellektuális kalandregény. Ottlik erről így ír: ,"1943 novemberében írtam, elkeseredésemben és szórakoztatásnak. Négyévi munkámmal akadtam el akkor végképp. Ilyenkor a készülő mű is, az író is összeomlik. Ez a mesterségünk kockázata. Elkeseredésemben nekifogtam W. S. Maugham mintájára megszerkeszteni egy hosszú novellát vagy kisregényt. Népszerű olvasmánynak. Ajánljam tehát most annak, aki szórakozni akar? A Magyar Csillag című folyóirat közölte először, 1944-ben, folytatásokban. Az utolsó rész már nem jelent meg, mert a náci csapatok megszállták az országot." Végül a regény 1957-ben látott napvilágot. Ahogy kinyitjuk, láthatjuk, hogy a magyar történelem kellős közepében vagyunk: az első és az utolsó fejezet felett az 1956-os évszám szerepel, a regény középső része pedig 1936-ban játszódik. Kataklizmákon, traumákon, radikális változásokon ível tehát át ez a megkapó történet, melyben a barátság, a szerelem, a hűség és az árulás dilemmáival és változataival találkozhatunk, no meg az (élet)művészet nagyszabású voltával." (a Kiadó) A kötet Ottlik Géza születésének századik évfordulójára jelent meg.

A kötet tartalmából: A Drugeth-legenda (Nyugat, 1939), A Hegy Lelke (Turul irodalmi antológia, 1939), A kilenc kínai (Budapesti Hírlap melléklete, 1939), Dalszínház (Színházi Magazin, 1939), Hét perc (Tükör, 1940. február), La Concepción (Irodalmi almanach, 1941), Hamisjátékosok (Nyugat, 1941), Vegyészek (Vigilia, 1942), Hűség (Ezüstkor, 1943), A drótszemüveg (Magyar Csillag, 1943), Pangásos papilla (Magyar Csillag, 1943), A kegyelem (Magyarok, 1945), Keléby (Új Idők, 1945), Két mese (Új idők, 1945), Uszodai tolvaj (Új Idők, 1946), Szerelem (Új Idők, 1946), Virrasztók ("Budapest", 1946), A rakparton (Magyarok, 1946), Fényűző élet (Új Idők, 1946), Apagyi (Válasz, 1948), Minden megvan (Vigilia, 1968)

Ottlik Géza új, irodalomtörténeti szempontból is jelentősséggel bíró kötete javarészt eddig kiadatlan írásokat tartalmaz, amelyek az író hagyatékában, illetve a Magyar Rádió irattárában maradtak fenn. Valamennyi szöveg a Rádió számára készült, még a háború utáni első évek kezdeti, bizakodó légkörében. ,,Azokról a művekről akarok beszélni itt, melyekben a valóság a maga könyörtelen hitelességében jelenik meg, s egyben mégis izgalmasan, varázslatosan, vonzón. E kettős természeténél fogva azt érjük el, hogy kedvet kapunk az élethez..." Ottlik, miközben másokról mesél izgalmasan és ma is újszerűnek tűnő megközelítésben, ha közvetve is, de leginkább magáról, s írói ambícióiról vall. Az írások az életművön belül leginkább a szerző legkedvesebb könyvéhez, az 1980-ban megjelent Próza című kötetéhez kapcsolódnak. Az olvasót jegyzetek és névmutató is segíti a könnyebb tájékozódásban.