Amos Oz strana 2 z 3

Proč jsou slova právě pro Židy tak důležitá? Izraelský prozaik Amos Oz a historička Fania Oz-Salzbergerová se pokoušejí zodpovědět tuto i řadu příbuzných otázek výpravou do historie židovského národa a nabízejí poutavý výklad kontinuity židovských dějin jako výrazu jedinečného vztahu mezi tímto etnikem a jeho ústními a písemnými projevy. Jejich útlý, ale informacemi a názory nabitý knižní esej, pokrývající široké teritorium od biblické Písně písní až k filmům Woodyho Allena, strhne čtenáře svou hravostí, provokativností a zaujetím pro své téma a jeho specifický kontext, ve kterém "je každý čtenář zároveň korektorem, každý student kritikem a každý autor, samotného tvůrce všehomíra nevyjímaje, musí čelit celé řadě otázek".

On the kibbutz it's hard to know. We're all supposed to be friends but very few really are.' Ariella, unhappy in love, confides in the woman whose husband she stole. Nahum, a devoted father, can't find the words to challenge his daughter's promiscuous lover. The old idealists deplore the apathy of the young, while the young are so used to kibbutz life that they can't work out if they're impassioned or indifferent. And amid this group of people unwilling and unable to say what they mean, Martin attempts to teach Esperanto.

Ámosz Oz új könyve egy képzeletbeli kibuc, Jikhát életébe avatja be az olvasót. Szereplői olyan nők és férfiak, akik a huszadik századi történelem egyik legnagyobb kollektív álmának árnyékában, személyes fájdalmaik átélése során emberi közelségre vágynak. Egy idős apa, akinek tizenhét éves lánya úgy dönt, hogy az apjával egykorú szerelméhez költözik; egy nő, aki megdöbbentő levelet ír élettársa volt feleségének; egy fiatal fiú, aki megpróbál beilleszkedni a számára oly idegen kibuci életbe, s egy napon engedélyt kér, hogy meglátogathassa édesapját a mentálisan sérültek kórházában; egy öregedő kertész, aki a világ összes tragédiáját a vállán hordozza - csupa irodalmi gyöngyszem; s egymás mellé fűzve hűen ábrázolják a korszakot, amelyben játszódnak, és az ideológiát, amely övezi őket. Ámosz Oz finom iróniával átszőtt könnyes-keserű történetei egy saját, kemény törvények szerint működő zárt világot mutatnak be nekünk. Mára szinte teljesen eltűnt ez a világ, de hatása az izraeli mindennapokban még nagyon sokáig érezhető lesz.

Ámosz Oz új könyve egy képzeletbeli kibuc, Jikhát életébe avatja be az olvasót. Szereplői olyan nők és férfiak, akik a huszadik századi történelem egyik legnagyobb kollektív álmának árnyékában, személyes fájdalmaik átélése során emberi közelségre vágynak. Egy idős apa, akinek tizenhét éves lánya úgy dönt, hogy az apjával egykorú szerelméhez költözik; egy nő, aki megdöbbentő levelet ír élettársa volt feleségének; egy fiatal fiú, aki megpróbál beilleszkedni a számára oly idegen kibuci életbe, s egy napon engedélyt kér, hogy meglátogathassa édesapját a mentálisan sérültek kórházában; egy öregedő kertész, aki a világ összes tragédiáját a vállán hordozza - csupa irodalmi gyöngyszem; s egymás mellé fűzve hűen ábrázolják a korszakot, amelyben játszódnak, és az ideológiát, amely övezi őket. Ámosz Oz finom iróniával átszőtt könnyes-keserű történetei egy saját, kemény törvények szerint működő zárt világot mutatnak be nekünk. Mára szinte teljesen eltűnt ez a világ, de hatása az izraeli mindennapokban még nagyon sokáig érezhető lesz.

Spisovateľ Amos Oz je rozhodne jedným z oprávnených čakateľov na Nobelovu cenu za literatúru. Po románe Čierna skrinka, ktorý prednedávnom vyšiel v slovenčine a vyvolal vlnu nadšenia rovnako v radoch kritikov ako čitateľov, prichádza autor s nádherným citlivým príbehom z Jeruzalema roku 1947. Rozprávačom je dvanásťročný chlapec, prezývaný Profko. Štyridsiaty siedmy rok je posledným rokom britskej mandátnej správy v Palestíne a malý Profko vyrastá uprostred boja o nezávislosť svojho ľudu. S kamarátmi založí podzemné hnutie odporu, ktoré chlapci nazvú Sloboda alebo smrť. Profko si samého seba predstavuje ako pantera, čo ticho vyčkáva na príležitosť, aby zaútočil na nenávidených okupantov. Raz v noci poruší zákaz vychádzania a zatkne ho polícia. Profko sa stretne s britským seržantom Dunlopom, ktorý, ako chlapec rýchlo pochopí, je obdivovateľom židovskej kultúry a s Profkom uzavrie tajné spojenectvo.

Spisovateľ Amos Oz je rozhodne jedným z oprávnených čakateľov na Nobelovu cenu za literatúru. Po románe Čierna skrinka, ktorý prednedávnom vyšiel v slovenčine a vyvolal vlnu nadšenia rovnako v radoch kritikov ako čitateľov, prichádza autor s nádherným citlivým príbehom z Jeruzalema roku 1947. Rozprávačom je dvanásťročný chlapec, prezývaný Profko. Štyridsiaty siedmy rok je posledným rokom britskej mandátnej správy v Palestíne a malý Profko vyrastá uprostred boja o nezávislosť svojho ľudu. S kamarátmi založí podzemné hnutie odporu, ktoré chlapci nazvú Sloboda alebo smrť. Profko si samého seba predstavuje ako pantera, čo ticho vyčkáva na príležitosť, aby zaútočil na nenávidených okupantov. Raz v noci poruší zákaz vychádzania a zatkne ho polícia. Profko sa stretne s britským seržantom Dunlopom, ktorý, ako chlapec rýchlo pochopí, je obdivovateľom židovskej kultúry a s Profkom uzavrie tajné spojenectvo.

Ámosz Oz, a legismertebb izraeli író Szeretetről, sötétségről című önéletrajzi munkája, amelyet számos nyelvre lefordítottak, minden idők legnagyobb izraeli könyvsikere. Lebilincselő családtörténet, amely egy dickensi figurákban bővelkedő, nagyívű elbeszélés keretében mesterien ötvözi a személyes és a történelmi eseményeket. Oz családja archetipikus bevándorló család: Mussmanék Ukrajnából menekülnek az antiszemitizmus miatt előbb Lengyelországba, majd Prágába, végül Jeruzsálembe, ahol az érzékeny, intelligens, négy-öt nyelven beszélő Fanja férjhez megy Klausnerhez, egy költői vénával megáldott, tizenhat-tizenhét nyelven olvasó, kétbalkezes szobatudóshoz. Fiuk, Ámosz a negyvenes-ötvenes évek Jeruzsálemében nő fel. 1952 januárjában Fanja Mussman, az író depressziós édesanyja öngyilkos lesz. Oz ezután szakít jobboldali apjával, tizenöt évesen egy kibucba megy traktorosnak (ott veszi fel az Oz nevet, amelynek jelentése: bátorság), és harminc évig kibuclakóként próbálja megtalálni, kikovácsolni saját identitását. A könyv ugyanakkor Izrael Állam története is, az egész korszak története, az Ozzal együtt felnőtt zsidóké, akik túlélőkként egy "lakatlan szigeten" kötöttek ki, és otthont építettek maguknak.

Kdo je muž, který Arjeho přesvědčuje, že se má zbavit své staré matky a dům výhodně prodat? Jaký původ mají záhadné zvuky ozývající se zpod domu bývalého politika Kedema? A kam zmizela starostova manželka poté, co manželovi zanechala vzkaz, aby se o ni nebál? Cyklus místem i postavami propojených povídek upoutá výstižným obrazem lidské samoty a nejistoty, traumat dnešní izraelské společnosti i mistrně navozenou atmosférou.

A teenage son shoots himself under his parents' bed. They sleep that night unaware he is lying dead beneath them. A stranger turns up at a man's door to persuade him that they must get rid of his ageing mother in order to sell the house. An old man grumbles to his daughter about the unexplained digging and banging he hears under the house at night. As each story unfolds, Amos Oz, builds a portrait of a village in Israel. It is a surreal and unsettling place. Each villager is searching for something, and behind each episode is another, hidden story. In this powerful, hypnotic work Amos Oz peers into the darkness of our lives and gives us a glimpse of what goes on beneath the surface of everyday existence.

In "How To Cure a Fanatic" Amos Oz analyses the historical roots of violence and confronts truths about the extremism nurtured throughout society. By bringing us face to face with fanaticism he suggests ways in which we can all respond. In "Help Us to Divorce" he convinces irrefutably that the Israel-Palestinian conflict is primarily a dispute over 'whose house this is'. In his characteristically lucid, intelligent and inspiring prose Amos Oz is unafraid to advocate solutions to the dispute and to espouse his belief that there will, one day, be a resolution to the conflict. 'I'm no longer a European in any sense, except through the pain of my parents and my ancestors, who left forever in my genes a sense of unrequited love for Europe...But if I were a European, I'd be careful not to point the finger at anyone. Instead of calling the Israelis this name or the Palestinians that name, I would do anything I could to help both sides, because both of them are on the verge of making the most painful decision of their history...You no longer have to choose between being pro-Israel or pro-Palestine, you have to be pro-peace'.

"Valami misztikum van a dolgok mélyén, furcsa mágia, amely az én életemet is irányítja." A népszerű izraeli író sok vitát kiváltott regénye az ötvenes évek Izraelében játszódik. A korszak ugyan az országépítés romantikus hőskora, de Oz műve éppen ezt a mítoszt leplezi le: Hánná, a narrátor a kisszerű mindennapiság, a bénítóan szürke hétköznapok formájában, az őt lassan és alattomosan hatalmába kerítő neurózis folyamataként éli meg ezt az időt. A hőskorszak romantikája, az országépítés kalandja kívül marad az életén, neki csak az érdektelenség jut, amelynek megtestesítője a férje, Miháél, ez a végtelenül rendes, tisztességes és áldozatkész, de - vagy talán éppen ezért - Hánná szemében rettenetesen unalmas ember. Hánná ugyanis valamiféle modern izraeli Bovaryné: emlékei, álmai romantikusak, azaz a kaland és az érzékiség ösztönei törnek fel benne egyre kényszerítőbb erővel, s kerülnek szembe elfojtott életével. Az álmok logikáját követő rendben kavarognak benne az olcsó, néha szélsőségesen szentimentális emlékek gyermekkora kedvenc hőseiről, Sztrogoff Mihályról, Nemo kapitányról és a többiekről. S látomásainak még fontosabb elemeként megjelenik és felnő benne - vele együtt - az a két arab kisfiú, akikkel kislány korában együtt játszott. Noha a valóságban bizonyára valamelyik menekülttáborban nyomorognak, Hánná kényszeres fantáziaképeiben az életerő, a kaland jelképeivé válnak, s amikor képzeletben odaadja magát nekik, ezzel mintegy szimbolizálja azt az elfojtott bűntudatot, amellyel az író szerint minden izraelinek szembe kell néznie.

"Valami misztikum van a dolgok mélyén, furcsa mágia, amely az én életemet is irányítja." A népszerű izraeli író sok vitát kiváltott regénye az ötvenes évek Izraelében játszódik. A korszak ugyan az országépítés romantikus hőskora, de Oz műve éppen ezt a mítoszt leplezi le: Hánná, a narrátor a kisszerű mindennapiság, a bénítóan szürke hétköznapok formájában, az őt lassan és alattomosan hatalmába kerítő neurózis folyamataként éli meg ezt az időt. A hőskorszak romantikája, az országépítés kalandja kívül marad az életén, neki csak az érdektelenség jut, amelynek megtestesítője a férje, Miháél, ez a végtelenül rendes, tisztességes és áldozatkész, de - vagy talán éppen ezért - Hánná szemében rettenetesen unalmas ember. Hánná ugyanis valamiféle modern izraeli Bovaryné: emlékei, álmai romantikusak, azaz a kaland és az érzékiség ösztönei törnek fel benne egyre kényszerítőbb erővel, s kerülnek szembe elfojtott életével. Az álmok logikáját követő rendben kavarognak benne az olcsó, néha szélsőségesen szentimentális emlékek gyermekkora kedvenc hőseiről, Sztrogoff Mihályról, Nemo kapitányról és a többiekről. S látomásainak még fontosabb elemeként megjelenik és felnő benne - vele együtt - az a két arab kisfiú, akikkel kislány korában együtt játszott. Noha a valóságban bizonyára valamelyik menekülttáborban nyomorognak, Hánná kényszeres fantáziaképeiben az életerő, a kaland jelképeivé válnak, s amikor képzeletben odaadja magát nekik, ezzel mintegy szimbolizálja azt az elfojtott bűntudatot, amellyel az író szerint minden izraelinek szembe kell néznie.

Palesztina 1947-ben, a brit mandátum utolsó évében, néhány hónappal Izrael Állam kikiáltása előtt. A tizenkét éves Profi, eltökélt szabadságharcos, két barátjával földalatti ellenállási mozgalmat hoz létre. Üres olajoshordóból, összegyűjtött elektromos huzaldarabokból, körömlakkból és más efféle "hadianyagokból" csodafegyvert akarnak fabrikálni, és így rákényszeríteni az angol királyt, hogy hívja vissza a megszálló csapatokat. Egyik este - kijárási tilalom van - Profit elcsípi az angol Dunlop rendőr őrmestert, aki azonban ahelyett, hogy letartóztatná, hazakíséri a fiút. Palesztina 1947-ben, a brit mandátum utolsó évében, néhány hónappal Izrael Állam kikiáltása előtt. A tizenkét éves Profi, eltökélt szabadságharcos, két barátjával földalatti ellenállási mozgalmat hoz létre. Üres olajoshordóból, összegyűjtött elektromos huzaldarabokból, körömlakkból és más efféle "hadianyagokból" csodafegyvert akarnak fabrikálni, és így rákényszeríteni az angol királyt, hogy hívja vissza a megszálló csapatokat. Egyik este - kijárási tilalom van - Profit elcsípi az angol Dunlop rendőr őrmestert, aki azonban ahelyett, hogy letartóztatná, hazakíséri a fiút. Néhány hét alatt barátság szövődik a két ellenség között: egy kávéházban találkozgatnak, ahol az őrmester angolra tanítja Profit, ő pedig modern héberre a bibliai hébert beszélő, zsidóbarát angolt. Csakhogy Profi társai meglátják őket, és "hadbíróság" elé állítják a fiút, akinek ettől fogva egyre több alkalma nyílik eltöprengeni azon, hogy mit is jelent az árulás... Ámosz Oznak ebből a világszerte népszerű remekművéből "A kis áruló" címmel emlékezetes film is készült Lynn Roth rendezésében.

This title is presented with a new introduction from the author. ""My Michael" is a beautiful work of great depth and lingers in the mind as a lyric song to his country's people as much as a moving love story". (Arthur Miller). It's 1950s Jerusalem. Hannah Gonen has just married and is thrilled and pained by her young well-meaning husband, Michael. Haunted by her dreams of two boys who disappeared from Jerusalem after the establishment of the state of Israel, Hannah gradually withdraws from her husband into a private world of fantasy and suppressed desires. "A remarkable, precipient picture of the nature of women". - (A.S. Byatt).

Izraelský spisovateľ Amos Oz, nositeľ mnohých cien za literatúru a už niekoľko rokov horúci kandidát na Nobelovu cenu, patrí medzi najuznávanejších svetových autorov. Jeho rozsiahle dielo zahŕňa trinásť románov, niekoľko zbierok poviedok, detské knihy, no i stovky článkov a esejí na politické témy publikovaných v izraelskej aj zahraničnej tlači. Prepojenie hlboko ľudského príbehu s celospoločenskými udalosťami charakterizuje aj jeho epištolárny román Čierna skrinka. Len máloktorému izraelskému spisovateľovi sa podarilo tak pôsobivo vykresliť na pozadí dramatických osobných osudov silne pociťované politické a náboženské spory. Román Čierna skrinka v sérii listov zaznamenáva nevydarené manželstvo prostej Ilany a intelektuála Alexa. Sedem rokov mlčania po trpkom rozvode preruší Ilana, keď bývalého manžela poprosí, aby pomocou svojho bohatstva a vplyvu pomohol ich nevypočítateľnému a takmer nevzdelanému synovi Boazovi, ktorého kedysi zavrhol. V nasledujúcej korešpondencii jej účastníci bojujú o vzájomné odpustenie a lásku a ako po havárii lietadla analyzujú obsah „čiernej skrinky" ich skrachovaného vzťahu.

A powerful and tragicomic blend of politics and personal destiny, "Black Box" records in a series of letters the wrecked marriage of Ilana and Alex. Seven years of silence following their bitter divorce is broken when Ilana writes to Alex for help ov er their wayward and illiterate son, Boaz, and old emotional scars are reopened. A powerful and tragicomic blend of politics and personal destiny, "Black Box" records in a series of letters the wrecked marriage of Ilana and Alex. Seven years of silen ce following their bitter divorce is broken when Ilana writes to Alex for help over their wayward and illiterate son, Boaz, and old emotional scars are reopened. Hide