Ernő Ozogány

Rendhagyó könyvet tart a kezében az olvasó: szerzője negyedfél évtizednyi (35 évnyi) természettudományi és műszaki ismeretterjesztés után arra vállalkozott, hogy a legérdekesebb, legsikeresebb és legcsodálatraméltóbb magyar asszonyokat mutassa be a széles olvasóközönségnek, kicsinek és nagyoknak, fiataloknak és idősebeken egyaránt. Már e mű születésének körülményei is szokatlanok: az ezredforduló alkalmából hetvenrészes cikksorozatot szerkesztett "Századbúcsúztató" címmel, melynek előkészítése közben sorban kerültek elő a múlt homályából olyan nagyszerű asszonyok, akikről jóval kevesebbet tudott, mint az illő lett volna. Az eredeti témakör kötöttsége és terjedelmi okok miatt e hölgyek akkor sajnálatos módon nem jelentek meg a lap hasábjain. Mulasztását hamarosan azzal pótolta, hogy "Magyar nagyasszonyok" címmel kifejezetten a szebbik nem képviselőiről írt sorozatot. Kéttucatnyi természettudós, várkapitány, katonatiszt és műszaki ember tevékenységét bemutatva észre kellett vennie a hiányt: kevés megismertetni az olvasóval csupán azokat a nagyszerű hölgyeket, akik mintegy férfitevékenységet folytattak; a művészet, a társadalomtudományok és az irodalom jeleseivel is foglalkoznia kell. E felismerés gyümölcse ez a könyv, amely a magyar múlt, a magyar történelem azon nagy egyéniségeivel foglalkozik, kiknek élete, cselekedetei, példamutatása zsinórmértékül szolgálhat a ma és a holnap embere számára.

Ez a könyv röviden megpróbálja számba venni nemzetünk legkiválóbbjainak tevékenységét, ismertetni mindazok életútját és eredményeit, akik hozzájárultak népünk felemelkedéséhez. Tekintve, hogy a szerző főként tudomány- és technikatörténettel foglalkozik, az olvasót bizonyára nem lepi meg, hogy elsősorban e területek képviselői kaptak helyet jelen kötetében. A jelenlegi kötet összeállítójának legfőbb célja, hogy a múlt legkiválóbbjainak felmutatásával látván láttassa, hogy a legnehezebb helyzetből is megtalálható a kiút, ahogyan azt eleink meg is találták, hogy a világ dolgai iránt érdeklődő, nyitott olvasó olyan ismeretekkel gyarapodjon, amelyek szélesítik látókörét, elmélyítik tudását és nemzeti önismeretét.

Kevés olyan város található a világon, amelyről annyi legenda, különös történet és történészi értékelés látott napvilágot, mint Prágáról. A Óvárosnak és a Kisoldalnak alig van utcája, sőt háza, amelyhez ne fűződne valamilyen misztikus történet. Ennek magyarázata, hogy a város szinte megalapításától kezdve kultúrák kereszteződésében élt: egyaránt magukénak vallják a németek, a csehek, a zsidók és számos más nemzet tagjai, akik valamennyien gazdagították történeteikkel, mítoszaikkal, hiedelmeikkel. Falai történelmi eseményeknek voltak tanúi, melyeket egyrészt tudományosan feldolgoztak, másrészt a népi fantázia is megörökített. Évszázadokon át a cseh királyság fővárosa volt. De ennél nagyobb rangot is elért: volt a Habsburg Birodalom, sőt a Német-római Császárság központja is. Évezredek óta a kelet-nyugati és az észak-déli kereskedelmi útvonalak csomópontja. Már a középkorban magas védőfallal körbevett szárazvám udvarral rendelkezett, ahol a mesés kelet kincseit és a fejlett nyugat kézműves termékeit tárolták, hogy aztán az északi államokba szállítsák a mai Svédországtól egészen Oroszország távol-keleti vidékeiig.