Noémi Papp

Van-e, aki soha nem maradt még hoppon egy kapcsolat felmelegítésében reménykedve? Van-e, aki mellé még soha nem ült le elviselhetetlen útitárs egy távolsági buszon? Van-e, aki soha nem kereste évekig a társát, vállalva akár egy vakrandit, sőt akár egy emelkedőkben gazdag erdei túrát? Van-e valaki, akinek még soha nem kellett megküzdenie megbízhatatlan mesterekkel egy felújítás során? Papp Noémi történeteiben bármelyikünk magára ismerhet - ki-ki milyen szerepben -, hiszen az elénk táruló helyzetek a mindennapi életünk epizódjai, szóljanak akár családi kötelékek szorosabbra fonódásáról vagy meglazulásáról, szerelemről vagy szakításról, egészségről vagy betegségről, barátságról vagy csalódásról, felvirágzásról vagy veszteségről. Ami azonban nagyon is egyéni ezekben a mindenki számára ismerős történetekben, az az írói optika: a szerző a maga tömör, szikár, ám annál érzékletesebb írói nyelve segítségével úgy irányítja a fókuszt, hogy észrevegyük a történetben a különlegeset, a megtorpanásra késztetőt és a továbbgondolásra méltót. Így aztán ezek a hol fanyar, hol mulatságos, hol szívszorító, hol groteszk, hol ámulatba ejtő novellák hosszan velünk maradnak még az olvasás után is. Már csak azért is, mert egy valamivel sosem marad adós a szerző: a csattanóval - akár megrendülést vált ki vele, akár nevetést. PAPP NOÉMI író, újságíró, kommunikációs szakember. Pályáját a Nők Lapjánál kezdte, de számos női magazinnak írt. Legkedvesebb irodalmi műfaja a novella. Az egyik közeli barátja a kötet olvasása előtt mondta: "Két dologtól félek. Attól, hogy benne leszek valamelyik történetedben, és attól, hogy nem." Eddig megjelent írásai: Az ezüstpénz átka (2024) A gyepfehérítők titka (2025)

Mátyás király váratlan halála után Magyarország trónjáért többen is harcolnak. A zavaros időkben Bártfát védik a különböző óvintézkedések, ám a városfalon túl senki sincs biztonságban. Márpedig a lenföldeken be kell takarítani a termést, a télen megszőtt vásznakat ki kell fehéríteni, és az erdő-mező adta növényeket is be kell gyűjtenie valakinek. Zsófia, a város füvesasszonya ezért nem adja fel gyógyító munkáját, a veszély ellenére sem. Amikor kiderül, hogy Zora, a pék erdőbe száműzött özvegye igazat beszélt, és valóban ókori pénzérméket talált, a kincs nyomán újabb nyomozás indul, amelynek során az sem rettenti el az igazságot keresőket, hogy valakit kegyetlenül meggyilkolnak. Az időközben trónra került II. Ulászló is aranyat kerestet, mivel hírét veszi a szászsebesi leletnek, amelyet a Báthori család nem szolgáltatott be a királyi kincstárba. Miközben Zsófia továbbadja tudását az unokájának, Ancinak, és visszavárja a lübecki kereskedőt, élete új fordulatot vesz. De köthető-e házasság szerelem nélkül? Előbbre való-e az anyagi biztonság a szabadságnál? Család vagy tudás? Maradni vagy menni? Élet vagy halál? A szereplők folyamatosan fontos döntéseket hoznak - és nemcsak a bártfai polgárok, hanem maga a király is. Papp Noémi történelmi regénye a Jagelló-korabeli Bártfáról, a reneszánsz Európáról és a szerelem különböző arcairól mesél az olvasóknak, ízelítőt adva a régi korok mindennapjaiból és a gyógynövények erejéből.

1489. Mátyás király pénzverési politikája stabilizálja az ország pénzügyi helyzetét, ám hódításainak fedezésére számos új adót követel a néptől. Aki nem tud fizetni, arra kényszerül, hogy bűnre adja a fejét. Akad, aki még a pénzhamisítástól sem riad vissza, pedig azért biztos halál jár. Bártfa, Mátyás városainak egyik gyöngyszeme viszonylagos jólétet biztosít a polgárainak, ám a kisváros békéjét rejtélyes gyermekgyilkosság dúlja fel. A tanácsosok a város két gyógyítóját: Zsófiát, a füvesasszonyt és Mihályt, a boldogabb időkben kirurgusi feladatokat is ellátó hóhért bízza meg, hogy derítsék ki, mi történt a kislánnyal, akinek a markában egy ezüstdénárt találtak. De vajon ki lehet az elkövető? Mindig könnyebb az idegenben látni az ellenséget, mint magunk között keresni a bűnöst - a gyanú a városba érkező kereskedőre és fiára terelődik, akik Lübeckből hoztak értékes portékát. Zsófiának és Mihálynak minden tudását be kell vetnie, hogy megvédjék szeretteiket, megőrizzék a város jó hírét, és felfedjék, ki a gyilkos. Papp Noémi, író, újságíró, kommunikációs szakember. Legszívesebben utazásról ír, arra lelkesítve mindenkit, hogy lásson világot. Számára más városok épületei akkor elevenednek meg igazán, ha legendák, izgalmas történetek vagy éppen emberi sorsok is kapcsolódnak hozzájuk. Első regényében két legkedvesebb városát: Bártfát és Lübecket mutatja be.