Éva Pataki

1989-et írunk. Mari a Krakkóba tartó éjszakai vonat hálókocsijában döbben rá, hogy gyereket vár Ivántól, a népszerű rádiós szerkesztő-riportertől. Csakhogy mindketten házasságban élnek, és bár Marinak már kihűlt férjével a kapcsolata, és Iván házassága is szétesőben van, ezekben a hónapokban a rádió hírszerkesztőségében végzett munkájuk mindennél fontosabb számukra. Pataki Éva mesterienszöviegybe regényében a múlt és jelen szálait a rendszerváltástól a taxis sztrájkon át napjainkig, és mutatja be a politika fordulatainak kitett szerkesztőség tagjait, akik próbálnak helyt állni vagy válnak árulóvá. Elnökök jönnek és mennek, kollégákat rúgnak ki, tesznek tönkre, és már remény sem marad, hogy valaha változás jöhet, a történet végére mégis mozdul valami az országban. Ám Marinak és Ivánnak rá kell döbbennie, hogy túl sok mindent áldoztak fel a szakmájukért. Ez a regény a rendszerváltásról szól. Meg egy nőről, aki későn ébred rá, mi volt a legfontosabb az életében. És a valaha szebb napokat látott Magyar Rádióról.

1989-et írunk. Mari a Krakkóba tartó éjszakai vonat hálókocsijában döbben rá, hogy gyereket vár Ivántól, a népszerű rádiós szerkesztő-riportertől. Csakhogy mindketten házasságban élnek, és bár Marinak már kihűlt férjével a kapcsolata, és Iván házassága is szétesőben van, ezekben a hónapokban a rádió hírszerkesztőségében végzett munkájuk mindennél fontosabb számukra. Pataki Éva mesterien szövi egybe regényében a múlt és jelen szálait a rendszerváltástól a taxis sztrájkon át napjainkig, és mutatja be a politika fordulatainak kitett szerkesztőség tagjait, akik próbálnak helyt állni vagy válnak árulóvá. Elnökök jönnek és mennek, kollégákat rúgnak ki, tesznek tönkre, és már remény sem marad, hogy valaha változás jöhet, a történet végére mégis mozdul valami az országban. Ám Marinak és Ivánnak rá kell döbbennie, hogy túl sok mindent áldoztak fel a szakmájukért. Ez a regény a rendszerváltásról szól. Meg egy nőről, aki későn ébred rá, mi volt a legfontosabb az életében. És a valaha szebb napokat látott Magyar Rádióról. 

"Hiszen, tételezzük fel, mire Kobak felnő, még létezik könyv, és lesz, aki olvas, és esetleg Kobak kezébe kerülnek a könyveim, és feltűnik neki, hogy mindenkiről szó esik, a testvéreiről, az unokatestvéreiről, a barátnőkről és a kutyákról, de róla semmi. Ez nem lenne igazságos." Elkészült hát a népszerű sorozat legújabb kötete, amelyben a Nagymama ezúttal is komoly kihívások elé néz. Férje, a Gyerekdoki aggasztó szívbetegsége, valamint (ezzel némileg összefüggésben) titokzatos pittyegések a férj telefonján, a digitális korba született unokák rejtélyes világa, a véletlen egybeesések volt gimnáziumi szerelme, Gönczi és az ő élete között, és legfőképpen az idő hol száguldó, hol megtorpanó, különös természete a Nagymamát arra sarkallja, hogy a mesterséges intelligenciához forduljon támogatásért és megnyugtató válaszokért. Pataki Éva bravúros időkezeléssel egyetlen napba sűríti a gyakran a múltban gyökerező és sokfelé ágazó történéseket. Az életigenlő, mégis enyhén mélabús hangulatú legújabb Nagymama-könyv talán a sorozat legfilozofikusabb darabja, ugyanakkor a szöveget ezúttal is átjárja az eredeti, fanyar humor.

„Hiszen, tételezzük fel, mire Kobak felnő, még létezik könyv, és lesz, aki olvas, és esetleg Kobak kezébe kerülnek a könyveim, és feltűnik neki, hogy mindenkiről szó esik, a testvéreiről, az unokatestvéreiről, a barátnőkről és a kutyákról, de róla semmi. Ez nem lenne igazságos.” Elkészült hát a népszerű sorozat legújabb kötete, amelyben a Nagymama ezúttal is komoly kihívások elé néz. Férje, a Gyerekdoki aggasztó szívbetegsége, valamint (ezzel némileg összefüggésben) titokzatos pittyegések a férj telefonján, a digitális korba született unokák rejtélyes világa, a véletlen egybeesések volt gimnáziumi szerelme, Gönczi és az ő élete között, és legfőképpen az idő hol száguldó, hol megtorpanó, különös természete a Nagymamát arra sarkallja, hogy a mesterséges intelligenciához forduljon támogatásért és megnyugtató válaszokért. Pataki Éva bravúros időkezeléssel egyetlen napba sűríti a gyakran a múltban gyökerező és sokfelé ágazó történéseket. Az életigenlő, mégis enyhén mélabús hangulatú legújabb Nagymama-könyv talán a sorozat legfilozofikusabb darabja, ugyanakkor a szöveget ezúttal is átjárja az eredeti, fanyar humor.

Egy régi baráti társaság, a pesti gimnáziumban összeállt Emelők utolsó két, disszidens tagja találkozik napjaink Kanadájában, és három nap alatt felelevenítik ifjúkori emlékeiket, az örökös balhézást, a focizást, a csajokat, a Balatont… és azt a tragikus balesetet, amely mindkettőjükben mély nyomot hagyott. Az idősödő Vilmos kezdetben nem érti, mi lehet Petya látogatásának valódi oka. Azonban a harmadik nap végére, egy átbeszélgetett éjszaka után, mire a terasz gyertyái csonkig égnek és az utolsó cigaretták parazsa is kialszik, átértelmeződik mindaz, amit addig a múltjukról gondolt, arról, ami annak idején, a hetvenes években történt vele, velük.

A történet magával ragadó, húsba vágó, és nem utolsósorban humoros, a színházak világába kalauzoló, vérbeli „pesti krimi”. Széplaki Tibor ünnepelt színészt holtan találkák a lakásán. A fiatal és rátermett Salgó Anita nyomozó kapja meg az ügyet, aki biztos megérzéseirol híres, de ezúttal a nyomok kusza hálójába keveredik. Egy szélsoséges nézeteket hirdeto eroszakszervezet halálosan megfenyegeti, ráadásul a hazai média is ráharap a sztorira. A híres, meleg színész titokzatos halála felkavarja a közvéleményt, miközben a politikai elit tagjai, jónevu pszichológusok és féltékeny színésztársak is gyanúba keverednek. Kinek állt leginkább érdekében elhallgattatni Széplakit? Egyáltalán: gyilkosság volt vagy öngyilkosság? Az elmék legmélyére látó, érzékeny és szexi, mégis magányos nyomozóno, a régi krimik módjára pszichés felfedezoútra indul, és a cselekménydús történet mögött váratlan szálat gombolyít fel a történet legvégére.

Egy régi baráti társaság, a pesti gimnáziumban összeállt Emelők utolsó két, disszidens tagja találkozik napjaink Kanadájában, és három nap alatt felelevenítik ifjúkori emlékeiket, az örökös balhézást, a focizást, a csajokat, a Balatont... és azt a tragikus balesetet, amely mindkettőjükben mély nyomot hagyott.Az idősödő Vilmos kezdetben nem érti, mi lehet Petya látogatásának valódi oka. Azonban a harmadik nap végére, egy átbeszélgetett éjszaka után, mire a terasz gyertyái csonkig égnek és az utolsó cigaretták parazsa is kialszik, átértelmeződik mindaz, amit addig a múltjukról gondolt, arról, ami annak idején, a hetvenes években történt vele, velük

„- Tudod, olyan ez, mintha már odafentről nézném a gyerekeket, amikor a monitoron bámulom őket - mondta a telefonba a fiam felőli nagymama társam a karantén sokadik hetében, és éppígy éreztem én is. Pedig nagyon is éltünk, és nem győztünk csodálkozni azon, hogy a gyerekeink és az unokáink remekül vannak, nélkülünk is életképesek. Eddig nem erről volt szó." Az első két Nagymama-könyvben (Nőből is megárt a nagymama, ...és megint nagymama) megismert főhőssel nemcsak az történik, hogy az Unoka immár kamaszkorba lépett - a kisebbek is cseperednek, továbbá az évek fölötte sem szálltak el nyomtalanul, ráadásul a férje a nyugdíjas élettel ismerkedik, a kutyája matuzsálemi korban jár, s ha mindez nem lenne elég, ő maga is karanténba szorul, ahogy az egész ország. Hogy lehet ezt átélni, túlélni és mindeközben megőrizni a józan észt és a humort? Ennek az elbeszélésére tesz kísérletet Pataki Éva sorozatának harmadik része, a Nagymama vesztegzár alatt.

Korda Sándor (Alexander Korda) és Vajna András György (Andy Vajna) - két filmproducer, akiknek személyét már életükben legendák övezték. Eltérő történelmi kor szülöttei, teljesen más Magyarországról vándoroltak ki, egészen másfajta filmeket hoztak létre, másként alakult az életútjuk, ugyanakkor szembeszökőek a közöttük meglevő hasonlóságok is: mindketten tehetségesek, kockázatvállalók - mondhatni, kalandorok -, sokfelé éltek a világban, szerették a luxust, a szép nőket, de ami a legfontosabb: a bőrük alatt is film volt. Rendkívüli érzékkel találtak rá azokra a témákra és formákra (Korda rendezőként is), amelyekkel meghódították a széles közönséget. Mindketten igazi hajóskapitányok voltak, akik nem szerettek felettesnek dolgozni. A maguk útját kívánták járni, főnökként irányítani stábokat, vállalatokat, gyárakat. Mindketten számtalan filmet gyártottak, filmvállalatokat alapítottak és vezettek, filmgyárat építettek, komoly díjakat nyertek és otthonosan mozogtak világhírű filmsztárok körében csakúgy, mint hatalmas pénzek fölött diszponáló üzletemberek vagy politikusok között. Alex és Andy - róluk lesz szó - és még sok minden másról is.

Korda Sándor (Alexander Korda) és Vajna András György (Andy Vajna) - két filmproducer, akiknek személyét már életükben legendák övezték. Eltérő történelmi kor szülöttei, teljesen más Magyarországról vándoroltak ki, egészen másfajta filmeket hoztak létre, másként alakult az életútjuk, ugyanakkor szembeszökőek a közöttük meglevő hasonlóságok is: mindketten tehetségesek, kockázatvállalók - mondhatni, kalandorok -, sokfelé éltek a világban, szerették a luxust, a szép nőket, de ami a legfontosabb: a bőrük alatt is film volt. Rendkívüli érzékkel találtak rá azokra a témákra és formákra (Korda rendezőként is), amelyekkel meghódították a széles közönséget. Mindketten igazi hajóskapitányok voltak, akik nem szerettek felettesnek dolgozni. A maguk útját kívánták járni, főnökként irányítani stábokat, vállalatokat, gyárakat. Mindketten számtalan filmet gyártottak, filmvállalatokat alapítottak és vezettek, filmgyárat építettek, komoly díjakat nyertek és otthonosan mozogtak világhírű filmsztárok körében csakúgy, mint hatalmas pénzek fölött diszponáló üzletemberek vagy politikusok között. Alex és Andy - róluk lesz szó - és még sok minden másról is.

Az 1890-es évek elejének Budapestjén lázasan folyik a készülődés a magyarság ezeréves fennállásának megünneplésére. A millenniumi előkészületek forgatagában Pulszky Károly, a nemzetközi hírű, becsvágyó művészettörténész megkapja élete lehetőségét: a kormány mesés összeget bocsát a rendelkezésére, hogy az Országos Képtár igazgatójaként világszínvonalú műkincsgyűjteményt hozzon létre Magyarországon. Károly érzi, hogy a majdani Szépművészeti Múzeum megalapításával nem csupán hazájának tehet maradandó szolgálatot, de végre talán örökké elégedetlen apja, Kossuth egykori minisztere, Pulszky Ferenc elismerését is kivívhatja. Ám irigyei mindeközben csak az alkalmat lesik, hogy magasztos törekvéseit a pártpolitika sarába ránthassák, és gyűlölt családjával együtt végleg tönkretehessék a túl gyorsan túl magasra jutott fiatalembert. Országos botrány készül, amelyben a becsületnél is több forog kockán... Pataki Éva számos nagy sikerű magyar film, köztük Mészáros Márta klasszikus alkotásainak (Napló-sorozat, A temetetlen halott, Aurora Borealis) forgatókönyvírója. Legújabb regénye a dualizmuskori Magyarország újjászületésének idejébe, nagyra törő álmok és sosem látott lehetőségek világába repíti az olvasót - mégis több, mint egy izgalmas történelmi regény. Örök magyar mese a világszínvonalú szakmai hozzáértés és a hataloméhes középszer kultúrharcos összecsapásairól.

Szerelem, szeretet, hűség. Féltékenység és csalárdság, ami krimibe hajló zaklatásban tetőzik. Belezuhanni egy érzelmi szakadékba - aztán kimászni belőle, ha tudunk... Lehet-e nyugvópont a nemek presztízsharcában? Mitől válnak a könyvben sziporkázóan elevenné, egyedivé az ezerszer és ezerféleképpen megírt élethelyzetek, hétköznapi kapcsolattörténetek? Talán attól, hogy a tartós szerelmek, a házasságok rutinja és a futó kalandok pezsdítő elevensége, olykor csak apró csípésként fel-felviszkető hólyagocskái között ott rejlik benne mindaz, ami egy férfi és egy nő között megtörténhet, ha egymásba gabalyodnak. És ezt üdén ellenpontozzák a barátnők: néha erkölcsprédikációba hajló, óvó intelmeik, máskor helyeslő szurkolásuk végigkíséri a ,,hősnő" szerelmi bonyodalmait, miközben maguk is küzdenek saját démonaikkal. Nagyon őszinte beszéd egy mélyen megélt női világról - gördülékeny, szelíd humorú, érzékeny, szomorkásan is vidám. Nem lehet véletlen, hogy Pataki Éva az Athenaeum Kiadó legnépszerűbb, legolvasottabb szerzőinek egyike. Első könyvének átdolgozott, felújított kiadása igazi meglepetés az olvasóknak, mert semmit nem avult az idők folyamán, sőt...

Újabb kalandokra röppen a „régi" nagymama, újabb unokákkal. Persze, hiszen ő szinte nem is öregszik, nincs még fogytán a fiatalos lendülete; ráadásul egy vonzó, új férj oldalán bukkan föl. Az egyik vidám unokás kaland azonban elég siralmasan végződik: a nagymama kórházban köt ki. És az már csak természetes, hogy ekkor minden dolgot kissé átértékel. Pataki Éva második „nagymama-regénye" nem okoz csalódást: több generáció küzdelmes és szép együttéléséről beszél. A humora rezignált, az öniróniája maró, finom lélektani elemzései pontosak. Bölcs és szórakoztató. Dédszülőktől dédunokákig mindenkinek élmény!

A szerzőnek immár harmadik regénye a Nőből is megárt a nagymama. A játékos cím mögött - a könnyed női kalandok és a káröröm-vicces nagymamai felsülések mellett - sokkal komolyabb lélektani elemzések sora is rejtőzik: egy valódi női fejlődésregény.Pataki Éva ezúttal a nagymamává válás ígéretes, de egyúttal rögös útján vezeti végig az olvasót. Öt év történéseit meséli el keresetlen őszinteséggel, csipkelődő humorral, ahogy már megszoktuk tőle. Előző regényeit (Még egy nő, Ami elveszett) a megkapóan személyes hangvétel és a finom önirónia tette sajátosan egyedivé; ezúttal még őszintébb, még fanyarabb a humor, még elevenebbek a hétköznapi mozzanatok.Ez a sokrétű könyv elsősorban azoknak íródott, akik maguk is megélték a női lét különböző stádiumait, akik kíváncsiak lányuk, anyjuk, nagyanyjuk, vagy épp unokájuk szempontjaira - és ilyenek a férfiolvasók között is jócskán előfordulnak. A szerző örök témája megmaradt: a nőről és a női szerepkör változásairól, múló és maradandó értékeiről, a generációk között vibráló feszültségekről és ezek ellenére mégis: az egymásra utaltságukról beszél.Egy humoros, egyúttal szomorkás nagymamakönyv kerekedik ki Pataki Éva tollából. A Nőé, aki sosem öregszik meg igazán: mert ő a csábító és dédelgető, a vajákos unokabűvölő, a kétbalkezesen is bölcs - az ÖRÖK Éva.A regény szórakoztatóan mesél az együtt élő nemzedékek kapcsolatainak nehezen kibogozható, de varázslatos szövedékéről.

Belső utazásra hív ez a regény, békeidők és vészkorszakok labirintusaiban elveszett és elveszejtett nemzedékek nyomába eredve. Megkésve, de még éppen időben felkutatott családtörténet: ösztönösen elhárított, mégis lázasan keresett múlt. Egy évszázad fontos történelmi pillanatain, országokon, földrészeken vezeti át az olvasót, visszavisszatérve a jelenbe. Meghitt, szomorú, olykor humoros regény - és néha gyönyörű, akár az Anya. A többiek: elszánt, a családért ádázul küzdő, mégis gyöngéd nők, akiknek és akikén ez a regény íródott. Micsoda elszánás egyetlen régi kartondobozból indítani a múlt-mesét, pár karcos fénykép, levél és naplótöredék romjaiból újrateremteni a családot! Középült ül fonott székében Auguszta, a dédanya; mellette áll szálegyenesen Ilona, a nagymama; és ott kucorog az Anya is: Mari, a varázslatos. Aki felnyitja ennek a bűvös doboznak a fedelét, rájuk talál.