Bence Patat strana 2 z 2

Az örök élet titkát hajdan kuruzslók és kalandorok keresték, mára azonban a tudomány került a kutatás élére. Az emberiség most először talán valóban megtalálhatja, ha nem is a halhatatlanságot, de a hosszú és egészséges élet kulcsát. A fiatal dán biológus, Nicklas Brendborg összegzi, hogyan küzdött eddig a tudomány az öregedés ellen, és számba veszi, mi kell ahhoz, hogy hosszabb ideig éljünk. Az áttekintésből megtudhatjuk, miért olyan bonyolult folyamat az emberiség egyik legnagyobb rejtélye, az öregedés, illetve annak lassítása. A dán kutató elkalauzol bennünket csúcstechnológiás laboratóriumokba és olyan távoli térségekbe, ahol tudományos áttörést értek el az öregedésgátlás terén. Elemzésében rávilágít néhány állatfaj meglepő tulajdonságaira, amelyek eddig példaként szolgálhattak a kutatók számára a hosszú élet titkainak megfejtésében. Megismerhetjük a rákbetegséget még hírből sem ismerő, rejtélyes állatot, a csupasz turkálót, a több száz évet is megérő cetféléket, teknősöket és medúzákat, és lassanként feltárul előttünk, hogy hogyan hasznosíthatók ránk, emberekre az állatvilág jelenségeiből levont biológiai következtetések. Nicklas Brendborg a Koppenhágai Egyetem molekuláris biológia szakos hallgatója és a terület egyik legígéretesebb kutatója.

„Annyira beleéltem magam, hogy kezdtem azt hinni, hogy a szexhez való jogot az ENSZ által kihirdetett, az emberi jogok egyetemes nyilatkozata is TRANSZPARENS módon rögzíti. Akkor hát miért ne járulnék hozzá a magam szerény módján a közöshöz? Miért ne segítenék a szükséget szenvedő férfin, és egyúttal magamon is? A férfi elmondása szerint mindent megtett azért, hogy a felesége számára barát és szerető is legyen egyszerre. Szerzett bébiszittert, kiporolta a szőnyeget, vett egy doboz bonbont, foglalt egy meglepetésutazást. De a drágalátos felesége a kritikus pillanatban rendre hátat fordított neki, és elsáncolta magát a gyerekei mögé, mesélte a férfi, és belém dugta az ujját. Miután hancúroztunk és egy kicsit aludtunk is, felkeltem az ágyból. Megéheztem és dühbe gurultam. Kimerített a TITOK, ami már nem valamiféle karácsonyi meglepetés volt, mivel a saját OTTHONOMBAN voltam fogoly, a saját várakozásomban, az állandó készültségben, és végre kezdtem felfogni ezt.” Natalia felkeres egy terapeutát, hogy segítsen megoldani a szexuális problémáit. A pszichológus saját módszerét alkalmazza a nőn, akinek megadott szempontok szerint hétről hétre írnia kell egy rövidebb-hosszabb szöveget, majd az ülések alkalmával fel kell azt olvasnia. Natalia egyre inkább levetkőzi a gátlásait, és élvezni kezdi a terápiát – talán túlságosan is? Laura Lindstedt könyve elemeire bontja és újraértelmezi a ma népszerű autofikció műfaját: annak minden eszközét mesterien használva zsákutcába futtatja a kulturális utalásokkal teli elbeszélést. A regény egyszerre humorral teli intellektuális játék, a művészet ünneplése és feminista irodalom, mely a nehezen megragadható hatalmi viszonyokról szól, többek között arról, hogy az nem válik kiszolgáltatottá, akinek lehetősége van elmondani a történetét. A szerző korábbi kötete: Oneiron – Finlandia-díjas regény

- Úgy tűnik, ez nem igazi kutatás - suttogja Iina. Akseli megrémül. - Dehogynem! Illetve nem. Nem egészen olyan, amilyennek leírtam. Kevesebb a résztvevő. Pontosabban... csak te. Meg én. Azt hiszem. - Kábítószert etettél velem, hogy megerőszakolhass? - Dehogy! Erőszakkal semmiképp. Csak ha akarod. Finnország, Helsinki, 2058. A polgárháború után a nacionalista párt vette át az uralmat, az országot fal veszi körül, a határon átjutni lehetetlen, a külvilággal érintkezni tilos. Az emberek többsége nyomorog, a kevés tehetősebb a virtuális valóság rabja: az Ég csodálatosabb hely, mint a valóság valaha volt. Akseli kutatóként dolgozik, és próbálja kideríteni, mi az apátia oka: az emberek nem mennek ki a lakásukból, alig beszélnek egymással, nem születnek gyerekek. Amikor korlátlan hozzáférést kap az Éghez, találkozik Iinával - ez olyan nagy hatást gyakorol mindkettőjükre, hogy az igazi világban is találkozni akarnak. És ekkor minden megváltozik... Piia Leino disztópiája napjaink legfontosabb társadalmi problémáit járja körül: technikai fejlődés, klímaváltozás, globalizáció, a nacionalizmus térnyerése, növekvő egyenlőtlenség a jóléti államokban. A regény 2019-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját

Egy fiatal menedékkérő orosz lány vízbe fulladt Vatnsleysuströnd egyik öblében. A fejsérülései arra utaltak, hogy meggyilkolták, ám a nyomozást nem sokkal később öngyilkosság gyanújával felfüggesztették. Az eset nem váltott ki különösebb visszhangot, és elég gyorsan feledésbe is merült. Hulda Hermannsdóttir reykjavíki rendőrfelügyelő nyugdíjazása előtt két héttel még választhat magának egy utolsó, felderítetlen ügyet pályafutása lezárásaként. Egyetlen eset van, ami sehogy se hagyja nyugodni: az orosz lányé. Bő egy évvel a történtek után Hulda újranyitja az aktákat. A nyomozás szerteágazó, és messzire vezet, mindenkinek van rejtegetnivalója, és senki sem árulja el a teljes igazságot. Hulda tapasztalt, ravasz nyomozó, rutinosan végzi a dolgát, ám múltjának kísértetei megzavarják a munkáját, és olyan végzetes hibákat követ el, amelyek beláthatatlan következményekkel járnak. A Sötétséget a Times A 100 legjobb krimi és thriller 1945 óta elnevezésű toplistájába választotta.