Andrea Pető
autor
Orbán Viktor nőügyei – Az illiberális genderpolitika működése és hatásai
Kötetünk tudományos igényű, mégis olvasmányos elemzést kínál Orbán Viktor illiberális kormányainak a nőket és férfiakat egyaránt érintő genderpolitikájáról. Munkánk nemcsak azt ismerteti, hogyan hatottak az egyes kormányzati intézkedések a Magyarországon élőkre, hanem azt is, miként befolyásolták az emberi jogok érvényesülését. Bemutatjuk, hogy a 15 éve hatalmon lévő Fidesz–KDNP-kormány hogyan alakította át, illetve építette le a nemzeti és nemzetközi antidiszkriminációs és egyenjogúsági jogi kereteket, hogy alternatívát kínáljon az általa és támogatói által elutasított liberális értékrenddel szemben. Azt is elemezzük, miért lehet mégis népszerű a Fidesz a magyar nők körében, miért szavaznak a nőket szigorú keretek közé terelő Orbán-rezsimre, még akkor is, ha ezzel saját érdekeikkel kerülnek ellentmondásba. Mivel az Orbán-kormány genderpolitikája nemzetközileg is rendkívül sikeres exportcikké vált, kötetünk nemcsak a Magyarországon élők, hanem mindazok számára hasznos lehet, akik aggodalommal figyelik az emberi jogi keretek 21. századi átalakulását.
Balázs Zsuzsanna Budapesten él, 20 éve dolgozik újságíróként. Szakmai pályafutását tudományos történetmeséléssel, tudománynépszerűsítéssel kezdte, majd érdeklődése a közügyek, jogvédő szervezetek, oktatás- és tudománypolitika irányába fordult. A 2020-as évektől tényfeltáró cikkeket és interjúkat ír, valamint podcasterként dolgozik.
Pető Andrea történész a bécsi Central European University (CEU) társadalmi nemek tudománya tanszékének professzora, a budapesti CEU Demokrácia Intézet kutatója. A társadalmi nemek kategóriája mindig központi szerepet játszik kutatói és oktatói, valamint közéleti munkájában, melyet számos hazai és nemzetközi díjjal ismertek el, mint például az Európai Akadémiák (ALLEA) Madame de Staël-díja 2018-ban, valamint az Oslói Egyetem Emberi Jogi díja 2022-ben.
Láthatatlan elkövetők
A kötet a budapesti népbíróság egyik legelső ügyének, Dely Piroska esetének krimiszerűen izgalmas elemzésén keresztül ad képet a második világháborút követő igazságszolgáltatás természetéről, valamint a nők szélsőséges radikális politikai mozgalmakban való részvételéről, részletesen szólva a nők elkövetővé válásáról, valamint a háború utáni emlékezetük kialakulásáról. A női elkövetők eddig láthatatlanok voltak a történetírásban éppúgy, mint a kollektív és az egyéni emlékezetben. A kötet elemzi a magyarországi szélsőjobboldali női politizálás okait, motivációit, formáját, fényképeit és főbb személyiségeinek életútját.
Pető Andrea 1964-ben született Budapesten, történész, MTA Doktora, a Közép-Európai Egyetem egyetemi tanára. Kutatási területe a 20. századi társadalom és a társadalmi nemek története. Öt monográfiája, 31 szerkesztett kötete és 261 könyfejezete valamint tanulmánya tizenkilenc nyelven jelentek meg. 2005-ben a Magyar Köztársaság elnöke a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntette ki. 2006-ban az MTA Bolyai Plakettet kapta. 2018-ben az Európai Akadémiák (ALLEA) Madame de Staël Díját kapta munkássága elismerésül. Legutóbbi kötete a Jaffa Kiadónál: Elmondani az elmondhatatlant. A nemi erőszak története a Magyarországon a második világháború alatt, Budapest, 2018.
Elmondani az elmondhatatlant
Magyarország II. világháborús történetét a politika- és hadtörténet alaposan feldolgozta már, létezett azonban a hadviselésnek egy olyan része is, amely sokáig láthatatlan és kibeszéletlen maradt. A civil lakosság elleni atrocitások, azon belül is elsősorban a nők ellen elkövetett tömeges nemi erőszak története politikai és személyes okokból is hosszú évtizedeken keresztül tabutémának számított.
Pető Andrea Elmondani az elmondhatatlant című kötete a módszertani és elméleti nehézségeket szem előtt tartva, alaposan és érzékenyen elemzi a kérdést, és a feminizmus fogalomrendszerét segítségül hívva elsősorban arra keresi a választ, hogy milyen események és elbeszélések formálták a nemi erőszakkal kapcsolatos kollektív emlékezetet, mi alakította ki a hallgatás és az elhallgatás spirálját, és végül hogyan vált a nők elleni erőszak története emlékezetpolitikai csatározások játékszerévé. A környező országokban történt hasonló esetek összehasonlító elemzésével azokat a tényezőket is igyekszik feltárni, amelyek egy háborúban tömeges nemi erőszak elkövetéséhez vezetnek. Az emlékezeti formák mellett részletesen szól a nemi erőszak láthatóvá tételéről, és ennek emlékezetpolitikai és jogi gyakorlatáról is. Végül a hozzáférhető szovjet forrásokat feldolgozva kísérletet tesz rá, hogy a másik oldal szempontjait is bemutassa.
PETŐ ANDREA (1964) történész, a Közép-Európa Egyetem (CEU) professzora, az MTA doktora. Kutatási területe a 20. századi társadalom és a társadalmi nemek története. Öt monográfiája, 31 szerkesztett kötete, számos tanulmánya jelent meg. Munkásságát Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével, az MTA Bolyai Plakettjével és az Európai Akadémiák (ALLEA) Kulturális Értékteremtésért járó Madame de Staël-díjával ismerték el.
Vypredané
11,26 €
