János Petőfi

Minthogy a humán kommunikáció egyre inkább multimediális szövegek létrehozását és befogadását jelenti, szükségessé vált egy olyan multidiszciplináris elméleti keret kidolgozása, amely ezeknek a szövegeknek módszertanilag megalapozott elemzését lehetővé teszi. Ezzel az igénnyel kezdődött el - és folytatódik jelenleg is - a szemiotikai textológia nevet viselő szövegtani diszciplína kidolgozása, amelynek szövegszemléletébe kívánja bevezetni ez a kötet az olvasót. Annak érdekében, hogy a multimediális szövegek felépítésének valamennyi aspektusát figyelembe tudja venni, a szemiotikai textológia elméleti alapként a kommunikációs helyzetek flexibilis modelljével operál. A szövegeket speciális formai és szemantikai architektonikával rendelkező sajátos komplex jeleknek tekinti, különböző interpretáció-típusokat különböztet meg, és az analitikus értelmező interpretáció előkészítésére kreatív gyakorlatokat alkalmaz. A Bevezetés első négy fejezete elsősorban elméleti-metodológiai szövegtani kérdéseket tárgyal, az utolsó három egy verbális szöveg, egy képi narratíva és egy megzenésített vers kompozíciójának szemiotikai textológiai megközelítését mutatja be. A kötetet bibliográfiai tájékoztató és az alkalmazott szakkifejezések mutatója zárja.