Katalin Pintér-Nagy

A nomád népek harcmodora kapcsán az írott források többsége elsősorban a könnyűfegyverzetű lovasság jelentőségét emeli ki. a korabeli szerzők által sokszor használt toposzokat a modern kutatás is sokáig elfogadta. az írott és régészeti források, valamint képi ábrázolások tüzetesebb vizsgálata során megállapítható, hogy e népek hadi repertoárja sokkal változatosabb volt, a könnyűfegyverzetű lovasság mellett rendelkeztek nehézfegyverzetű lovassággal, gyalogsággal és ostromtechnikával is. a szerző célja a hun és az avar hadsereg fegyverzetére és harcmodorára vonatkozó írott források elemzése: egyrészt a vizsgált népek fegyverterminusainak összegyűjtése, értelmezése (esetenként régészeti anyaggal való összevetése), másrészt a harcmodoruk leírásának áttekintése.különösen az olyan területekre összpontosít (például nehézfegyverzetű lovasság, gyalogság, ostromtechnika), amely egységeket eddig kevésbé hangsúlyozták a nomád népek esetében. a könyv az írott források általános ismertetésén kívül két nagy fejezetből áll, amelyekben a hunok és az avarok fegyverzetével és harcmodorával foglalkozik.