Miklós Radnóti

"Tejízű fehér gyermek álmait alszom s reggelre a szivem ragyog mellem furcsa, csillogó táján." (Radnóti Miklós)

A „ritka és nehéz szavak tudósa” nemcsak a huszadik századi magyar irodalom egyik legnagyobb költői életművét alkotta meg, de nagy hozzáértéssel nyúlt a klasszikus magyar irodalomhoz is, és mindemellett a kortárs irodalmi életre is érzékenyen reagált. Kritikáiból, verseiből, leveleiből és naplójegyzeteiből vett sorokkal idézi meg a tragikus sorsú költő gazdag érzelem- és gondolatvilágát e kötet.

Radnóti az emberi helytállás és kitartás erkölcsi, irodalmi példája. Korai verseiben az életöröm és a természetélmény tükröződik. Többszöri munkaszolgálatosként mindvégig megmaradtak költészetében a természet és a szerelem képei, ám ezt is elpusztítja a háború, s csupán az élni akarás viszi tovább az elgyötört lelket, testet. Eszméi, értékei kifejezésére leginkább a vergiliusi ecloga forma felelt meg. Ikrek hava című írását 1940-ben adta ki, mely a Napló a gyermekkorról alcímet viseli. Válogatta: Ferencz Győző. A szöveggondozás Réz Pál munkája.

Sorozatunk tagjaként mutatjuk be a XX. század első felének költőit.

Radnóti Miklós a 20. századi magyar líra egyik meghatározó alakja. Tehetsége már pályája kezdetén megmutatkozott. Korai verseit a szabadvers forma, az expresszionista hangok jellemzik. Érezhető a harmónia, a derű, az életöröm, a szerelem Fanni iránt, bár azért itt is találunk már – igaz kisebb számban – borúsabb hangulatú verseket. Későbbi köteteiben a világ változása az ő stílusában is változást hozott, az egyre inkább vészjósló létben keletkező művei, már érett, klasszikus formát mutatnak. A jelen válogatással elsősorban a fiatal olvasóknak szeretnénk bemutatni legismertebb verseit.

Válogatott versek - Radnóti a fasiszta barbárság tombolása közben jutott el a klasszicitás, a művészi tökély magaslatára. E magaslatig hosszú és nehéz utat kellett megjárnia. Költői tehetségének néhány alaptulajdonsága, a békéhez, az idillhez, az antikizáló buklikához való vonzódása, valamint a társadalmi lázadás, a kor haladó politikai mozgalmaival rokonszenvező és változást sürgető igény már korai köteteiben is megnyilatkozik (Pogány köszöntő; Újmódi pásztorok éneke; Lábadozó szél), de a kifejezés költői erejét ekkor még gyengíti a divatos avantgarde megoldások erőltetése. A világháború közeledte, a fasizmus kibontakozása, saját halálraítéltségének tudatosodása költészete nemes egyszerűsödését, legbenső hajlamai felszabadítását váltotta ki a Járkálj csak, halálraítélt!, de főként a Meredek út c. kötettől kezdve. Akár József Attila, mindvégig pontosan megkülönbözteti előre megpecsételt egyéni sorsát és a jó ügy későbbi diadalának perspektíváját (Sem emlék, sem varázslat). Kiküzdött, megszenvedett magyarságáról vall e korszak verseinek nyelvi tisztasága, a régebbi magyar líra örökségének egyéni adaptációja, s több nagy vallomás hazaszeretetéről, a "búvó otthoni táj" vonzásáról (Nem tudhatom..., Negyedik Ecloga). Antifasizmusa is az érett és tűnődő, kevésszavú alázat nyelvén, tényközlő hitelességgel, bosszúvágy nélkül, de a fojtott felháborodást mindvégig éreztetve fogalmazódik meg (Eclogák, Töredék, Razglednicák).

Radnóti Miklós legjelentősebb szépprózai műve, az Ikrek hava, 1940-ben eredetileg is önálló kötetben jelent meg. Szülei elvesztését és költővé érését beszéli el a második világháború kitörése előtti pillanatban, saját erőszakos halálának egyre biztosabb előérzetében. Az idősíkokat filmszerű vágásokkal egybejátszó, a lírai és ironikus tónusokat keverő írás a magyar irodalom kivételes remekműve. A szöveggondozás alapjául a Radnóti életében megjelent első kiadás szolgál. Kötetünk újdonsága, hogy az utószó ismerteti a mű keletkezésének és korábbi kiadásainak történetét, kapcsolódását az életmű más részeihez, a jegyzetek pedig felfedik a mű életrajzi utalásait.

Radnóti Miklós, a XX. század magyar irodalmának egyik legnagyobb hatású, tragikus sorsú költője élettörténetét leghitelesebb módon a naplóiból lehet rekonstruálni. Bár a Napló 1989-ben már egyszer megjelent a Magvetőnél, a mostani kiadás szövege minden eddiginél pontosabb, és jegyzetekkel gazdagodik az életmű legjobb ismerője, Ferencz Győző friss eredményeket is közlő munkája által.

Az Összegyűjtött prózai írások Radnóti Miklós elbeszéléseit, újságcikkeit, bírálatait, tanulmányait, doktori értekezését és rádió-előadásait tartalmazza. A kötetben helyet kap Radnóti néhány korábban kiadatlan írása. A könyv végén rövid utószó ismerteti Radnóti prózai műveinek kiadástörténetét. A jegyzetek megadják az első megjelenés adatait, illetve a kézirat lelőhelyét, és ha szükséges, utalnak a szöveggel kapcsolatos problémákra. A kötet Radnóti prózai műveinek teljességre törekvő és gondozott kiadása. A sajtó alá rendezés, az utószó és a jegyzetek Ferencz Győző munkája.