Helen Rappaport

To Queen Victoria she was Aunt Julie; to Catherine the Great she was Grand Duchess Anna Feodorovna, granddaughter-in-law. This is the story of Princess Juliane-Henriette-Ulrike of Saxe-Coburg, the Rebel Romanov. Born in 1781 in a small impoverished duchy of Germany, Julie's quiet life took a fairy-tale turn when she married into the Russian Imperial Family - the Romanovs. But this world of baroque splendour, of opulent palaces and grandeur, was no happily ever after. Taken to Russia at just fourteen, her marriage was hastily brokered to save the Saxe-Coburg duchy from financial ruin. Her husband, Grand Duke Konstantin, was cruel and abusive, Julie was uprooted from her home, family, language and culture. As Russia and Europe were thrown into tumult by the murder of Emperor Paul and the rise of Napoleon, Julie finally made her escape back to Germany, where she lived for two decades as a social pariah, denied a divorce by the Imperial Family. Forced to give up two illegitimate children to protect her family's honour, she eventually built a life for herself in Switzerland, where she entertained poets and philosophers, regaling them with tales from the Russian court. Helen Rappaport recreates the extraordinary life of this forgotten figure. In doing so she sheds new light on the Romanovs, reveals the sacrifices Julie made to further her family's interests - her brother became king of Belgium, her sister gave birth to Queen Victoria - and investigates the true nature of Julie's relationship with Tsar Alexander I. Rich in history, drama and royal intrigue, Julie's remarkable story is told at last.

Sok kislány álmodozik arról, milyen jó lenne hercegnőként hozzámenni egy délceg és kedves királyfihoz, aki aztán a tenyerén hordozná - s élnének boldogan, míg meg nem halnak! Mint a mesében, ám a valóság a legtöbb esetben inkább rémisztő és megpróbáltatásokkal teli. Julianna egy kicsiny német állam hercegének lányaként született a 18. század végén, és még be sem töltötte a tizenötödik életévét, amikor Szentpétervárra vitték, és feleségül adták Nagy Katalin cárnő egyik unokájához. Hű és engedelmes hitvesre számítottak, aki majd teljesíti kötelességét, és fiú utódot szül a császári trónusra. Julianna azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Erőszakos és bántalmazó férjétől, valamint a dinasztikus elvárások béklyójából menekülve maga mögött hagyta a cári udvart, és hazaszökött. Saját döntésekre, szeretetteljes kapcsolatra és nyugalmas életre vágyott. Ám mindezt már sohasem kaphatta meg. Lipót belga király nővére és Viktória brit királynő nagynénje megbélyegzett, küzdelmes és titkos életének krónikája ez a könyv, amely mély empátiával kíséri végig a sokat szenvedett hercegnő sorsát az európai birodalmak csatározásai közepette.

Sok kislány álmodozik arról, milyen jó lenne hercegnőként hozzámenni egy délceg és kedves királyfihoz, aki aztán a tenyerén hordozná – s élnének boldogan, míg meg nem halnak! Mint a mesében, ám a valóság a legtöbb esetben inkább rémisztő és megpróbáltatásokkal teli.Julianna egy kicsiny német állam hercegének lányaként született a 18. század végén, és még be sem töltötte a tizenötödik életévét, amikor Szentpétervárra vitték, és feleségül adták Nagy Katalin cárnő egyik unokájához. Hű és engedelmes hitvesre számítottak, aki majd teljesíti kötelességét, és fiú utódot szül a császári trónusra.Julianna azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.Erőszakos és bántalmazó férjétől, valamint a dinasztikus elvárások béklyójából menekülve maga mögött hagyta a cári udvart, és hazaszökött. Saját döntésekre, szeretetteljes kapcsolatra és nyugalmas életre vágyott. Ám mindezt már sohasem kaphatta meg.Lipót belga király nővére és Viktória brit királynő nagynénje megbélyegzett, küzdelmes és titkos életének krónikája ez a könyv, amely mély empátiával kíséri végig a sokat szenvedett hercegnő sorsát az európai birodalmak csatározásai közepette.

Madame Rachel, aki még a nevét is egy híres és fiatalon elhunyt francia színésznőtől lopta, piaci halsütőként kezdte a pályafutását, de rengeteg munkával és még több hazugsággal, fondorlattal a viktoriánus London közismert és elismert alakjai közé küzdötte fel magát. Mielőtt majd' két évtizednyi sikeres működés után perbe fogták és elítélték volna, mindent elért, amire vágyott: feljutott a londoni szépségipar csúcsára, és tömegével özönlöttek hozzá az örök szépségre vágyó, gazdag és legfőképpen hiszékeny hölgyek, akiknek semmi sem volt túl drága azokért a készítményekért, kezelésekért és egyéb szolgáltatásokért, amelyekkel a leleményes és mindenre elszánt üzletasszony csábította őket. Ennek a sodró lendületű élet- és korrajznak, amely a kerítőként és zsarolóként is ténykedő Madame Rachel ellentmondásos alakja körül bontakozik ki, a másfél évszázaddal ezelőtti, a modern nagyvárossá válás küszöbén álló, végletes és sokszínű London adja a hátterét. A főhős tündöklésének és bukásának történetét követve egy olyan, a mai olvasó számára is ismerős világba csöppenünk, ahol minden a pénzről, a hírverésről szól, és ahol a sajtó, a közvélemény képtelen betelni az ismert emberek szerelmi és üzleti ügyeivel, botrányaival.

"Párizs tele van oroszokkal - írja Hemingway 1922-ben, miután megérkezik a Szajna parti fővárosba. - Egyfajta gyermeki reménykedéssel áramlanak Párizsba. Senki nem tudja, hogyan élnek, leszámítva, hogy eladogatnak ékszereket, arany dísztárgyakat és családi ereklyéket, amiket magukkal hoztak Franciaországba." És valóban, a Romanov-dinasztia bukását, a bolsevik hatalomátvételt követően vagyonuktól szinte teljesen megfosztott oroszok ezrei menekülnek a francia fővárosba, s az éjszakai lokálok, a finom borok és ételek nyújtotta élvezetek, a Gyagilev vezette Orosz Balett fénykorát felváltja a nélkülözés keserve és a munkalehetőségért való küzdelem. Egykori tábornok áll a szálloda portáján, admirális várja a kuncsaftokat az autómosóban, miközben a feljebbjutás reményében pincéri és taxisofőri ábrándokat kergetnek. Nagyhercegnők, grófnők varrják a párizsi elit szláv motívumokkal ékített, Coco Chanel tervezte ruháit, a nemrégen még Oroszország-szerte ünnepelt művészek lepukkant albérletekben húzzák meg magukat, álmatlanul és éhesen, a mindent elsöprő honvágytól szenvedve. Az ő történetüket írta meg A négy nővér és A forradalom fogságában című bestsellerek szerzője, Helen Rappaport, imponálóan gazdag, eddig feltáratlan forrásokra támaszkodva, rendkívül színes anekdoták és eltalált jellemrajzok sokaságát felvonultatva, az őszinte együttérzés hangját sem nélkülözve.

Petrográd, 1917. A Nagy Péter alapította orosz főváros pékségei előtt hosszan és napokig kígyózó sorokban megviselt és dühös asszonyok fagyoskodnak, hogy éhező családjuknak legalább a megszabott fejadagnyi, rossz minőségű kenyeret beszerezhessék. A kórházak alig tudják ellátni a frontról érkező sebesültek seregeit. Az ipari negyedben sztrájk sztrájkot követ, az elégedetlen munkások kormányzati beavatkozást követelnek. Ám a cár a távoli főhadiszállásáról csak fásult üzeneteket küld és a kozák lovasság rendteremtő beavatkozását sürgeti. A cárné pedig kizárólag Raszputyin tanácsaira hallgatva a palotájába zárkózik. A feszültség szinte tapintható, elég egy szikra - s a bolsevikok épp a tűzzel játszanak -, hogy Oroszország lángba boruljon, maga mögött hagyva évszázados társadalmi berendezkedését, kilépve a szövetséges hatalmak németek elleni háborújából. Ám az arisztokrácia mégis inkább a következő esti balett- vagy operaelőadásra készül, és tizenöt fogásos vacsorákkal kényezteti magát. Aztán robban a bomba!... Nem is egy. A városban élő és ott rekedt külföldi követségi diplomaták, katonatisztek, alkalmazottak, nevelőnők, ápolónők, bankárok, gyártulajdonosok és családjaik, a nyugati tudósítókkal együtt csak kapkodják a fejüket a hírek hallatán és az utcákon állandósuló lövöldözések okán. Helen Rappaport elfeledett forrásokra - személyes levelekre, naplókra, memoárokra - támaszkodva, korábban soha nem érvényesülő szemszögből, minden eddiginél érzékletesebben és átélhetőbben rekonstruálja az oroszországi forradalom eseményeit, felfedve máig ható következményeinek gyökereit.

Po své abdikaci strávil někdejší car Mikuláš II. s carevnou Alexandrou Fjodorovnou a dětmi měsíce v domácím vězení. Posledním dějištěm rodinného dramatu se stal „Dům zvláštního určení“ v uralském Jekatěrinburgu. Zanedlouho po příjezdu na místo, 17. července 1918, byla rodina i s doprovodem zastřelena v suterénu domu – ve jménu bolševické „revoluční spravedlnosti“. Zmapovat poslední dny Romanovců je velkou výzvou – Helen Rappaportová k ní přistoupila s pokorou, poctivě a s darem velké vypravěčky.

The Race to Save the Romanovs will completely change the way we see the Romanov story. Finally, here is the truth about the secret plans to rescue Russia's last imperial family. On 17 July 1918, the whole of the Russian Imperial Family was murdered. There were no miraculous escapes. The former Tsar Nicholas, his wife Alexandra, and their children - Olga, Tatiana, Maria, Anastasia and Alexey - were all tragically gunned down in a blaze of bullets. On the 100-year-anniversary of these brutal murders, historian Helen Rappaport set out to uncover why the Romanovs' European royal relatives and the Allied governments failed to save them. It was not, ever, a simple case of one British King's loss of nerve. In this race against time, many other nations and individuals were facing political and personal challenges of the highest order. In this incredible detective story, Rappaport draws on an unprecedented range of unseen sources, tracking down missing documents, destroyed papers and covert plots to liberate the family by land, sea and even sky. Through countless twists and turns, this revelatory work unpicks many false claims and conspiracies, revealing the fiercest loyalty, bitter rivalries and devastating betrayals as the Romanovs, imprisoned, awaited their fate. A remarkable new work of history from Helen Rappaport, author of Ekaterinburg: The Last Days of the Romanovs.

1918. július 17. Négy fiatal nő lesétál annak a jekatyerinburgi háznak a pincéjébe, amely egy ideje már az otthonuk és börtönük. Közülük a legidősebbik huszonhárom, a legfiatalabb mindössze tizenhét éves. Szüleikkel és öccsükkel együtt valamennyiüket brutális módon meggyilkolják. Bűnük csak annyi, hogy minden oroszok cárjának és cárnőjének a lányai. Helen Rappaport, a jeles életrajzíró az eddigi leghitelesebb beszámolót tárja elénk e könyvében Olga, Tatyjana, Marija és Anasztaszija nagyhercegnőkről. A lányok saját leveleiből és naplóiból merített, eleven képet fest életükről a Romanov-dinasztia végnapjaiban. Úgyszólván ez az első alkalom, hogy végigkövethetjük életútjukat a roppant kiváltságos, mégis erősen zárt világban, a jórészt egyszerűen eltöltött gyermekévektől kezdve a fiatal nővé érlelődésig, miközben megismerkedünk első romantikus szerelmeikkel, reményeikkel és álmaikkal, legvégül a forradalom és rettenetes következményei okozta traumával. Ez a lebilincselően olvasmányos, alapos kutatásokra épülő és mélységesen megindító könyv valósággal megszólaltatja a lányokat, és történetükkel csaknem egy évszázaddal a haláluk után is megrendíti az olvasókat.

"A gripping, vivid, deeply researched chronicle of the Russian Revolution told through the eyes of a surprising, flamboyant cast of foreigners in Petrograd, superbly narrated by Helen Rappaport." (Simon Sebag Montefiore, author of The Romanovs). Caught in the Revolution is Helen Rappaport's masterful telling of the outbreak of the Russian Revolution through eye-witness accounts left by foreign nationals who saw the drama unfold. Between the first revolution in February 1917 and Lenin's Bolshevik coup in October, Petrograd (the former St Petersburg) was in turmoil - felt nowhere more keenly than on the fashionable Nevsky Prospekt where the foreign visitors and diplomats who filled hotels, clubs, bars and embassies were acutely aware of the chaos breaking out on their doorsteps and beneath their windows. Among this disparate group were journalists, businessmen, bankers, governesses, volunteer nurses and expatriate socialites. Many kept diaries and wrote letters home: from an English nurse who had already survived the sinking of the Titanic; to the black valet of the US Ambassador, far from his native Deep South; to suffragette leader Emmeline Pankhurst, who had come to Petrograd to inspect the indomitable Women's Death Battalion led by Maria Bochkareva. Helen Rappaport draws upon this rich trove of material, much of it previously unpublished, to carry us right up to the action - to see, feel and hear the Revolution as it happened to a diverse group of individuals who suddenly felt themselves trapped in a 'red madhouse.'