Emese Révész

Révész Emese művészettörténész és Grela Alexandra, festőművész, illusztrátor 25 korszakos jelentőségű alkotó képzelt műtermének ábrázolásával mutatja be a képzőművészetet, az altamirai barlangrajzoktól a Banksy-graffitikig. Valamennyi jelenet a művészet születésének legtitkosabb helyén, a műteremben játszódik, ahol az alkotás folyik. A könyv rengeteg humorral és játékossággal próbál arra csábítani, hogy belevesszünk a különböző stílusokba, részletekbe, és ezáltal ismerjük meg az irányzatokat, a technikákat, egy-egy korszak látásmódját, az alkotás módjának változó metódusát. Közben megfigyelhetjük azt is, hogyan alakult az idők során az emberek környezete: min ültek, mivel világítottak, milyen hangszereken játszottak. A képeken, melyek mindig az adott kor stílusában készültek, megkereshetjük kísérőnket, sőt néhány oda nem illő elemet is.Kalandra fel! Révész Emese művészettörténész és Grela Alexandra illusztrátor fantasztikus kalandra hív benneteket! A böngésző oldalain több ezer évet utazhattok vissza az időben és közben bejárhatjátok a földkerekséget Japántól Dél-Amerikáig! Olyan helyekre juthattok el, ahová csak kevesen, a művészet születésének legtitkosabb helyére, a műtermekbe. Megismerkedhettek a történelem legizgalmasabb művészeivel és közben megfigyelhetitek hogyan változott az idők során az emberek környezete. Milyen eszközöket, bútorokat, világtótesteket használtak, milyen hangszereken játszottak.

Csók ?István (1865 -1961) Csók István életútja egy évszázadon ível át, eszmélése a „boldog békeidőkre” esett, majd felnőttként megélt két világháborút és megannyi hatalomváltást. Habitusának eredendő derűjét azonban mindez csak megerősítette, világnézetté csiszolva szerencsés adottságát. Derűje máig hatóan átsugárzik művein, ami kellő magyarázatot ad arra a szeretetre, amellyel mai napig övezi művészetét a közönség. E hosszan tartó népszerűség egyik kulcsa kétségtelenül Csók festészetének világos és közérthető volta. Fénytelített, színpompás képi világának visszatérő hősei imádott felesége és lánya, színtere a békés polgári otthon vagy a nyári Balaton, kedvencei a kora ősz dúsan tarka virágai. Festészetének sokszínű formavilága nem öncélú stílusbűvészet, hanem érzékeny leképezése formakereső korának. Kötött, akadémikus kifejezésmódját hamar felváltja a realizmus tiszta hangzata, hogy azt az ifjúkor melankóliáját érzékenyebben kifejező szimbolizmus kövesse, a századelőn vérbő impresszionistaként kezdi újra, majd rövid időre őt is megérinti a modernizmus felszabadító hatása, végül élete derekán visszatér ahhoz a képi világhoz, mely egyéniségéhez, világnézetéhez leginkább illeszkedik, az impresszionizmushoz. Fordulatos stílusváltásai azonban sosem lépik át a természetközeli ábrázolás határait, képtárgya mindenkor a látott, megélt világ marad. Ideológiailag semleges, lírai látványelvű festészete éppúgy sikeres a századvég kiállítótermeiben, mint a Horthy- vagy a Rákosi-érában.