Miklós Rónaszegi strana 2 z 2

Volt-e szeretője Szent Gellértnek vagy sem? – ez maradjon ennek az izgalmas, szép regénynek a titka. Annyit mégis elárulhatunk, hogy írója különös kalandozásokra hív bennünket az elmúlt évezred első századába, Szent István királyunk korába. Vajon szó szerint kell-e értenünk a krónikákat és legendákat, vagy soraik között olvasva váratlanul új értelmet kap sok minden? A történetben így jutunk szinte emberközeli kapcsolatba Szent Istvánnal, Szent Imrével, Gizella királynéval és persze a regény címében szereplő különös vértanúságot szenvedő Szent Gellérttel. Életre kelnek a falvak emberei is, hogy hihető sejtéseket sugalljanak a még meg nem fejtett magyar ősvallás titkairól.https://ronaszegimiklos.com/

Nincsen olyan suli, amelyben időről időre ki ne törne valamilyen botrány. Hiszen gondoskodik arról a diáknép!Hanem ami ebben az iskolában történt, ahhoz már köze van a tudománynak… sőt a fantasztikumnak is!Szóval, mi lenne akkor, hogyha… de csitt, egy szót se arról, hogyan követik egymást az események ebben a mulatságos és nagyon izgalmas könyvben!Mert a feleltetés nehéz perceiben vajon miről is álmodozik a legtöbb kisdiák? Hát arról, hogy de jó is volna más bőrébe bújni…Nem is csoda aztán, ha a suliban – kitör a botrány.

Il milione – így csúfolták világjáró, híres honfitársukat a 13. század Velencéjének polgárai.Milliomost, még inkább nagyotmondó embert jelenthetett ez a szó, s arra utal, hogy a derék velenceiek milyen hitetlenkedve fogadták Marco Polo beszámolóit a messzi keleten tett utazásairól. Mi tagadás, a bátor Marco Polo nem sokkal a tatárjárás után eljutott a tatárok nagykánjának udvarába. Huszonnégy év múlva tért haza, teménytelen kinccsel megrakodva. Éghető kőről, földből bugyogó olajról, aranytetejű templomokról és sok más hihetetlen csodáról mesélt. Szavait talán hamar elfelejtették volna, ha a genovaiak fogságába nem esik. Fogságának hosszú hónapjai alatt ugyanis tollba mondta útiélményeit. Könyve a középkor egyik legnagyobb hatású olvasmánya lett. De vajon hogy született a könyv? Az elmúlt századok során sokan és sokféleképpen igyekeztek megfejteni Marco Polo kalandos életének titkait, de a genovai rabság hétköznapjainak azonban kevés figyelmet szenteltek. Pedig a középkor két nagy városállama, Velence és Genova vetélkedése a híres korcsulai csatával nem ért véget. Békésebb eszközökkel ugyan, de folytatódott és kihatott a fogoly velenceiek, köztük Marco Polo sorsára is. Ez az érdekes regény a korcsulai flottacsatával kezdődik és felidézi a genovai rabság fojtott hangulatú, izgalmas napjait.www.ronaszegimiklos.com

A kalandos történelmi regények, népszerű indiántörténetek és izgalmas sci-fik írója ezúttal a magyar történelem érdekes, kevésbé ismert korába vezeti az olvasót. Az Árpád-ház kihalását követő zűrzavaros csatározások, királyjelöltek vetélkedései adják a meghökkentő fordulatokkal teli történet hátterét. Rónaszegi Miklós a lebilincselő történetfűzés és a megkapó jellemábrázolás mestere. Izgalmas kérdések tartják állandó feszültségben az olvasót, miközben élvezettel halad a pergő cselekményű történelmi regényben. Vajon ki az igazi király? Megtartja-e szavát Loránd, a szavatartó lovag? Hol rejtőzik a sokszor emlegetett Rettenetes Kartal? Megkerül-e végre a híres királyi ékszer, Szent István koronája? A magyar történelem annyi zord ábrázolása után, Rónaszegi regénye derűs, izgalmas és romantikus képet fest a késői lovagvilágról.

Nem akárhogyan lettem én híressé, hanem nagyon is egyszerűen.Cimboráimmal a kocsmában diskuráltunk, és hát az én szavaimat lejegyezte, versbe is szedte bizonyos Garay János költő – amúgy rendes ember.Volt az jó százötven éve.Később Kodály Zoltán, a nagy muzsikaszerző úr csodaszép daljátékot írt rólam.Azóta az én nevemtől zeng a világ. Minek is tagadjam, tetszik a dolog!És, hogy a jó érzés meg ne szakadjon, legutóbb Rónaszegi Miklós író barátom ezt a meseregényt álmodta rólam.Nem ok nélkül, ahogy majd ebből a könyvből kiderül.Olvassák hát örömmel! Minden szava szemenszedett igazság!

Köszöntöm az olvasót! Napjaink rohanó embere rendszerint, nem kényelmes fotelban olvas. Villamos zörög alatta, földalatti száguld vele, vagy éppen egy autóbusz lökdösi ide-oda, amikor félkézzel előhúzza táskájából kedves könyvét. Azám, de messzire nem jut benne. Mire a hősnő csókra nyújtaná ajkát, neki át kell szállnia. A nagy regény csodája megszakad, az író szava csukladozik. Emberünk olvasni szeretne, de csak olvasgatásra van módja. Ezért gondolom hát, hogy olvasgatni való könyvvel ajándékozom meg régi és újabb olvasóimat. Oldalain versek, novellák, színdarabok, kisebb, nagyobb cikkek, amolyan színesek követik egymást , hogy rohanó életünk szusszanásnyi szüneteit kitöltsék. Fogadják szeretettel!

Mi tagadás, azokban a régi, kalandos időkben sem volt könnyű kiismerni a lányokat! Lehetett valaki sok csatát megjárt vitéz lovag, népének hű fia, a királynak hű embere, ha egyszer megszerelmesedett, bizony könnyen a bolondját jártatták vele... Nos, valami ilyesmi történik ebben a könyvben is. Régi barátunk, a hős Kartal, beleszeretett a híres-neves, vitéz leányba, Bankó Virágba, s már-már leánykéréssel kezdődne a regény, hogyha... S ezzel talán megindul a páratlanul színes, lélegzetelállítóan izgalmas bonyodalom! Rónaszegi Miklós ezúttal is váratlan fordulatokkal, veszélyes szökésekkel, félelmetes lopakodásokkal, no meg humoros helyzetekkel lepi meg olvasóit. Könyvében kitárul előttünk a XIV. század elejének Magyarországa, s mi dobogó szívvel figyeljük a szép szerelmespárnak Kartalnak és Bankó Virágnak kalandos históriáját.

A körkép egy háromkötetes sorozat – Kék Adria, A legelső törvény – legutolsó része. Míg az előző kettő novellákat és elbeszéléseket, addig ez a kötet csak színdarabokat tartalmaz. Címét, a híres Feszty-körképről, A magyarok bejöveteléről kapta. Megismerhetjük az óriás körpanoráma megkomponálásának körülményeit, a lázas készülődést, az ünnepségek körül zajló indulatok egész tárházát, és a festőgárda már-már az idegösszeroppanásig megfeszített munkatempóját, hogy a műalkotás, Magyarország fennállásának ezredik évfordulója alkalmából tartott ünnepségsorozat egyik fénypontja lehessen. A kép ugyan elkészül és hosszú időn át a magyar nép valóságos búcsúhelye lesz, Feszty Árpád mégis kiábrándultan vonul vissza a közélettől. Talán mert felismerte, hogy a magyar nemzeti identitás megerősítésének nemes szándéka mögött, nem egyszer keményen harácsoló pénzszerzés és rövidlátó politika élte világát…?

Lehetséges-e egy embert – egészen sejtjeinek elemi rendszeréig – felbontani, és utána minden károsodás nélkül, teljesen változatlan alakban újra megalkotni? Lehetséges-e az emberi agyba olyan miniatűr adó-vevő készüléket ültetni, mellyel befolyásolható lesz észlelése, viselkedése? Lehetséges-e az emberi agy bioáramaival gépeket működtetni? És végül de nem utolsósorban: vajon mivé lesz a tudomány, hogyha méltatlan beavatottak kezére jut…? Korát jóval megelőzve, ezekre a ma is nagyon aktuális kérd...

A titkokban, izgalmakban, tengeri viharokban és indián csatákban bővelkedő regény színhelye az első angol-amerikai település, Jamestown erődje. Főhőse pedig John Smith kapitány, a Magyarországot is megjárt híres kalandor-katona, akit ma méltán tisztel nemzeti hősként Amerika. De nem csak róla szól a történet, hiszen előttünk válik a félszeg, álmodozó nyársforgató gyerekből, Tom Savage-ből talpig férfi, valóságos hős, és a szemünk láttára lesz a kedves indián lányból, Pokahontaszból az angol gyarmatalapítás másik hőse: „az indián hercegnő”. Angol-Amerika alapításának egyik leghíresebb története szerint: 1607-ben Pokahontasz testével fedezve mentette meg törzsfőnök apja haragja elől Jamestown abban az évben alapított városának vezetőjét, John Smith kapitányt. Hármuk romantikus históriája, az amerikai történelem első, és egyben az egyik legnehezebb időszakának jelképévé vált.

Benyovszki a XVIII. század végének egyik érdekes és titokzatos alakja.Balsorsa messzire űzi hazájától. Mint az orosz cárnő száműzöttjét, az akkori „világvégére”, Kamcsatkába hurcolják, ahonnan társaival együtt megszökik és számtalan, izgalmas kalandozások után végül hazatér Európába.Kalandjai azonban ekkor sem érnek véget. Csakhamar az egyik francia gyarmaton látjuk viszont: a madagaszkári francia helyőrség parancsnoka lesz. S ekkor derül ki, hogy a „kalandor”, a „világcsavargó”, a nyughatatlan reformátor nem más, mint az emberi szabadságot szerető, tisztelő és a nép szabadságáért életét is áldozni kész, rendkívüli hős.A madagaszkári bennszülöttek megszeretik, s végül királyukká választják.Máig is így él a köztudatban: „Benyovszki Móric, Madagaszkár magyar királya”.