Miklós Rónaszegi

Kartal, Kartal, magyarok vitéze, kalandok lovagja – ülj le most közibénk! Ne hidd, hogy elfeledtünk! Lehet is téged elfeledni! Téged, akinek veszett hírét költötték, noha igaz ügyért harcoltál; téged, akinek hitvese a széphistóriák hős leánya lett; téged, akinek kisfia is a szép lovagi munkára, önként vállalkozott! Ülj le és mesélj! Ideje volna már a pihenésnek! Hajad deresedik, orcád ráncosodik, és ugyan ki tudja, miért hiszed mégis, hogy a régi erővel forgatnád a kardod? Mesélj! Hallgatunk csendesen, hallgatunk lelkesen, akárcsak régen. Meséld el utolsó kalandodat! Hangod hallom máris, zengő dörmögésed. Nem vén ember az még, aki ötven elmúlt. És a kalandokból sincsen soha legutolsó!…

Hurrá! – akik már ismerik őket, repesve várják újabb kalandjukat! Akik még nem ismerik őket, azoknak elárulhatjuk: nem kis élményben lesz részük! A szerző régi barátotok, kalandos történelmi regényeit, csodás indián históriáit immár nemzedékek olvasták. Ő az, aki sosem hagyja cserben olvasóit, mindig újabb és újabb meglepetéssel kedveskedik. Híres gézengúzai (Tercsi, Karcsi, Berci) ezúttal hazánk nyugati határszélére vetődnek. Kőszeg városában „szívják a történelmi levegőt”. Elárulhatjuk, a teméntelen, harsogó vidámság közben mélyebben zengő hangokat is hallunk. Karcsi bosszút esküszik Fülesbagoly tanár úr ellen, és persze elvárja, hogy pajtásai is vele tartsanak.

Tercsi, Karcsi, Berci! Itt vannak hát ismét ezek a kedves gézengúzok! Hiszen ismeritek csodás kalandjaikat! Ők voltak, akik megtalálták egy elveszett kisbaba szüleit (film is készült a történetből Kismaszat címmel); ők voltak, akik szellemekkel viaskodtak a Balaton partján…és most sem akárhová, hanem a világhíres magyar pusztára a Hortobágyra veti őket a szerencséjük. Megjósoljuk, ámultok-bámultok majd, hogy mi minden történik ezzel a három jópajtással. Hol szörnyen izgalmas, hol meg kacagtatóan vidám fordulatok követik egymást a sorozat legújabb kötetében is, amelyet kedvenc írótok Rónaszegi Miklós nyújt át nektek szeretettel.

Olvasói kívánságnak tett eleget a szerző, amikor a nagy sikerű Az indián hercegnő és az Indián halál után folytatta kedvenc hősének, Tom Savage-nek lélegzetelállítóan izgalmas és szép históriáját. Ízig-vérig kalandregény, méghozzá kalózregény a javából Az indián királyfi, amelynek lapjain hiteles képekben elevenedik meg a XVII. század óceánjának képe: kalózok, halászok, indiánok arca villan elénk, no meg egy kicsiny bárka sziluettje. A bárka a nyílt tengeren hányódik, s rajta egy utas, a hajdani szép indián hercegnő, Pokahontasz felserdült fia, akinek minden vágya, hogy Angliából visszahajózzék népéhez, Amerikába. Sikerül-e vagy sem? – ez már maradjon ennek a szép regénynek a titka!

Mi tagadás, azokban a régi, kalandos időkben sem volt könnyű kiismerni a lányokat! Lehetett valaki sok csatát megjárt vitéz lovag, népének hű fia, a királynak hű embere, ha egyszer megszerelmesedett, bizony könnyen a bolondját jártatták vele… Nos, valami ilyesmi történik ebben a könyvben is. Régi barátunk, a hős Kartal, beleszeretett a híres-neves, vitéz leányba, Bankó Virágba, s már-már leánykéréssel kezdődne a regény, hogyha… S ezzel talán megindul a páratlanul színes, lélegzetelállítóan izgalmas bonyodalom! Rónaszegi Miklós ezúttal is váratlan fordulatokkal, veszélyes szökésekkel, félelmetes lopakodásokkal, no meg humoros helyzetekkel lepi meg olvasóit. Könyvében kitárul előttünk a XIV.század elejének Magyarországa, s mi dobogó szívvel figyeljük a szép szerelmespárnak Kartalnak és Bankó Virágnak kalandos históriáját.

Hát hogyne térne vissza, hiszen a Kartal-könyvek minden olvasója várva várta már a hős vitéz újabb kalandjainak történetét! Senki se hitte igazán, hogy a hajdani rettenetes lovag kalandos esküvője után végképp eltűnik majd a szemünk elől. A sorozat harmadik kötete tehát eleget tesz a várakozásnak, sőt meglepetéssel szolgál: a hős Kartal mellett két ifjú legényke körül bonyolódnak e történet szálai. Sőt, a regénynek tulajdonképpen ők az igazi hősei – jóllehet kalandjaik hátterében a felnőttek tervei állnak. Úgy tűnhet, nem csak az olvasók várták tehát kedvenc hősünk visszatérését – e regény szereplői is abban bizakodnak, hogy a híres-neves lovag visszatérve elvágja majd a sanda összeesküvések kusza szálait, és ezzel a boldog befejezéshez vezeti az izgalmas és érdekfeszítő cselekményt.

Az indián hercegnő írója folytatja hősei kalandjait, elvezetve az olvasót Virginia már jól ismert erdőségeibe.Nem is igazán folytatás ez a könyv, inkább önálló regény, hőseit mégis sokan ismerik már, és szívükbe zárták: Pokahontaszt, a bájos, de nagyravágyó „indián hercegnőt” és Tom Savage-et, aki fehér ember létére indiánná lett. De az ismerősök mellett, sok ismeretlen szereplő is felbukkan a történetben.S jó ha tudjuk, hogy a könyv címe nemcsak néprajzi érdekességre utal, hanem jelképes értelemben egy ősi életforma gyengéit is feltárja.Izgalmas csatározások, elkeseredett párbajok és derűs pillanatok váltogatják egymást a lebilincselő történetben.

Itt van hát megint a három kedves gézengúz: Tercsi, Karcsi, Berci! És velük a teméntelen bonyodalom, izgalom és kacagás. Ezúttal a híres „magyar tenger”-hez, a Balatonhoz igyekeznek, hogy együtt töltsenek egy boldog hetet Berci nagymamájának kis meseházában. Csakhogy az ígéretes nyaralást már az első percekben megzavarják különböző események. Elvész egy horgászbot, egy kulcscsomó meg egy nagymama, ráadásul valaki titokzatos, fenyegető üzeneteket hagy hátra a szépséges Tihany különböző helyein. Amikor aztán leszáll az éjszaka, és telihold világítja meg a tájat… no de a többi maradjon ennek a fordulatos, izgalmas és nagyon mulatságos regénynek a titka. Akik annak idején nagy élvezettel olvasták A gézengúzok meg az idegenforgalom c. történetet, most sem csalódnak majd. A gézengúzok újabb kalandjain jót lehet nevetni.

Igaza van apunak. Ezeket a gézengúzokat egy percre sem lehet magunkra hagyni. Lám, az ember azt hinné, vakáció idején unatkoznak a városban rekedt nebulók, de nem kell több, csak hogy összetalálkozzék a három jómadár, Tercsi, Karcsi, Berci, és máris elszabadul a pokol. Most is lótnak-futnak, hol nevetnek, hol meg bőgnek, folyik a hajsza Budapest városának nevezetes látnivalói körül. Ami az idegenforgalmat illeti, hőseink egy kisbabának mutogatják a látnivalókat és noha jó gyerek, mégis sok gond van vele…Igaz, neki is akad gondja, éppen csak nem mondja, mert még nem tud beszélni.Rónaszegi Miklós könyvében egymást érik az izgalmas és mulatságos fordulatok. A regényből „Kismaszat” címmel Európa szerte ismert, díjnyertes tévéfilm készült.

Shakespeare közismert alakja az egyetemes kultúrának. Életéről keveset tudunk, drámáiról annál többet, hiszen se szeri, se száma a neves irodalomtudósok, esztéták elemző és magyarázó munkáinak.A szerző nem kívánt beállni a sorba. Különös formát választott. A saját szavaival élve „egy vázlat regényét” írta meg. Vagyis azt kísérhetjük nyomon, hogy egy regény vázlata milyen ismeretek, fontolgatások, mérlegelések és lelkesítő felismerések nyomán születik meg. Látszólag irodalomtörténeti ismeretterjesztő munka – valójában azonban az elejétől a végéig lebilincselően érdekes, sőt izgalmas olvasmány.Shakespeare nagy felismerése, hogy az emberi élet maga nem más, mint örökös pózolás, viselkedés, amelyek során hol a magunk egyéniségét, szándékainkat rejtegetjük, hol pedig a környezetünk elvárásainak akarunk megfelelni. Nem közönségnek, hanem egymásnak és önmaguknak játszanak az emberek. Ez hát a nagy titok, amelyet Shakespeare felismer, ugyanakkor az ő nagyságának titkait valójában soha, senki sem fejtheti meg.

Köszöntöm az Olvasót!Napjaink rohanó embere rendszerint nem a szoba sarkában, nem kényelmes fotelban olvas. Villamos zörög alatta, földalatti száguld vele, vagy éppen egy autóbusz lökdösi ide-oda, amikor félkézzel előhúzza táskájából kedves könyvét. Azám, de messzire nem jut benne. Mire a hősnő csókra nyújtaná ajkát, neki át kell szállnia. A nagy regény csodája megszakad, az író szava csukladozik. Emberünk olvasni szeretne, de csak olvasgatásra van módja.Ezért gondolom hát, hogy egy olvasgatni való könyvvel ajándékozom meg régi és újabb olvasóimat. Oldalain versek, novellák, kisebb, nagyobb cikkek, amolyan „színesek” követik egymást, hogy rohanó életünk szusszanásnyi szüneteit kitöltsék.Fogadják szeretettel!

A nagy indiánregények írójának egyik kedves könyvét tartjátok kezetekben. Olyan világról ír benne, amely már a messzi múlté. Okos Hód Fiának izgalmas, szép története jó kétszáz esztendővel ezelőtt játszódik, amikor Észak-Amerika távoli vidékein még csak az indiánok voltak egyedüli urai erdőnek, mezőnek, hegyeknek, vizeknek. Igaz, nem volt könnyű az életük, nemegyszer éheztek is, de legalább szabadok voltak. Még nem láttak fehér embert, vagy csak akkor találkoztak vele először. Nos, egy ilyen első találkozás képe is felvillan ebben a történetben. Írója azt szeretné, ha szívetekbe zárnátok fiatal hősét, aki majdnem olyan, mint amilyenné ti szeretnétek válni: bátor és merész, tiszteli szüleit, szereti testvéreit, ismeri, óvja, védi a természetet, barátja az állatoknak, s persze minden nehéz pillanatban igyekszik derekasan megállni a helyét.

A legendás hírű bátor kalózadmirális, Sir Francis Drake Föld körüli útjáról, a spanyolok ellen vívott „magánháborújáról” és páratlan hajóskalandjairól szól ez a regény. Lapjain romantikus szerelmek szövődnek, de megelevenedik a reneszánsz Anglia élete, a korabeli London és a hajós kalandozások izgalmas világa. Anglia harcával a spanyolok ellen a tengeri egyeduralom megszerzéséért, majd a spanyol Győzhetetlen Armada megsemmisítésével ér véget a történet, ahol a végső tengeri összecsapásban Francis Drake-nek és bátor kalózainak, világtörténelmi szempontból sorsdöntő szerep jut.

Lehetséges-e az embert sejtjei alkotóelemeire lebontani, majd minden károsodás nélkül, változatlan alakban újra „összerakni”? Ez a kérdés foglalkoztatja a regény főhősét, egy amatőr biológust, akinek még iskolai évei alatt egyik rivalizáló osztálytársa megakadályozta továbbtanulását, megtörve ezzel szakmai karrierjét. Kezdetleges eszközökkel, de mégis nekivág a kísérletnek és már-már sikerül rájönnie a dolog nyitjára, mikor volt osztálytársa – azóta egy híres kutatóintézet vezető biológusa – egyszerűen ellopja zseniális ötletét, és mint saját találmányát valósítaná meg, ha... És itt kezdődik a regény, egy sejttani felfedezés körüli hajsza rendkívül izgalmas története.

A váratlan fordulatokkal teli izgalmas regény, az elmúlt évtizedek történelmi-társadalmi változásait mutatja be egy középosztálybeli család, Szabadosék hétköznapjain keresztül.A színhely Budapest, az 1970-es években.Két társadalmi rendszer ütközése, egy új kialakulása, azon belül is újabb ellentétek kifejlődése, generációk harca, (volt kommunista) disszidensek és itthonmaradottak ellentéte alkotják a mű fő témáját, melyet a realista stíluselemek mellett a groteszk és néhol szatírába hajló, irónikus humor jellemez.A múlt szélsőséges rendszerei között hányódó kisemberek, vagy más szóval a nagy történelmi sorfordulókban passzívan asszisztáló áldozatok elkerülhetetlen sorsa, hogy a különböző irányú események magukkal sodorják őket.Ebből következik, hogy Szabadosék harminc-harmincöt évre visszanyúló története kudarcok és megalkuvások sorozata, ami kihatással van gyerekeik életére is.Az ’50-es évekre jellemző embertelenségek, a kor deformálódott és felfordult világának személyiségtorzító hatásai őket sem hagyták érintetlenül.Így kap már szimbolikus értelmet a regény nyitó képe: a szoba közepére cipelt bőröndnyi szennyes…

Két riadt gyerek, egy kisfiú meg egy kislány találkozik e regény lapjain. Kalandos viszontagságok közepette, már-már reménytelen helyzetekbe sodródva, menekülnek. Mentik legalább az életüket, miközben a fejük felett a 16. század leghatalmasabb hajóhadának büszke vitorlái dagadoznak a szélben. 1588-at írnak a naptárak. A katolikus spanyol király II. Fülöp megindította Legyőzhetetlen Armadáját az eretnek Anglia ellen. Úgy tervezte hogy lerohanja a szigetországot amely már amúgy is sok borsot tört az orra alá. Mi lett a hadjárat vége? Mi lett a két űzött gyerek sorsa? A páratlan feszültségű jelenetekben, izgalmas fordulatokban és látványos tengeri csatákban bővelkedő regény, ezekre a kérdésekre adja meg a választ.