Tamás Rónay
autor
Orbán után
Mit veszítettek Orbán Viktor szövetségesei azzal, hogy kiesett közülük az addig legsikeresebb, legtapasztaltabb és legnagyobb nemzetközi súlyú szereplő? Orbán bukása és a Tisza Párt győzelme új fejezetet nyitott Európában is. Rónay Tamás külpolitikai újságíró azt mutatja meg, hogyan rendíti meg a Fidesz veresége azt a politikai hálózatot, amely másfél évtizeden át Magyarország körül felépült.Orbán hosszú időn át minta, szövetséges és hivatkozási pont volt számos európai jobboldali populista és radikális párt számára. Marine Le Pen, Matteo Salvini, Alice Weidel, Janez Janša, Andrej Babiš, Robert Fico, a PiS, a Vox vagy a Chega politikájában újra és újra megjelentek azok a témák, konfliktusok és hatalmi megoldások, amelyek Magyarországon már eredményesnek bizonyultak. Budapest politikai műhellyé, találkozóhellyé és szimbolikus központtá vált.A 2026. áprilisi országgyűlési választások eredménye ezért messze túlmutat a magyar belpolitikán. Az Orbán után című külpolitikai kitekintő azt vizsgálja, hol gyengülhet meg az orbáni modell vonzereje, kik maradhatnak politikai fedezet nélkül, és kik próbálhatják átvenni az eddigi budapesti szerepet.
Pripravujeme
15,49 €
XIV. Leó - A remény pápája
"Van pápánk!" - hangzott fel 2025. május 8-án, csütörtök este a Szent Péter-székesegyház középső erkélyéről, miután a Sixtus-kápolna kéményéből fölszállt a fehér füst. XIV. Leó néven új egyház- és államfő foglalta el trónját a Vatikánban. Robert Francis Prevost az Ágoston-rend első pápája, az első egyházfő, aki az Egyesült Államokban született, egyben az első perui állampolgársággal rendelkező vatikáni államfő. Az amerikai kontinensről másodikként érkezett pápa a húsvéthétfőn elhunyt argentin Ferenc után kezdi meg pontifikátusát.
De vajon eszméiben is követi elődjét, folytatja megkezdett reformjait? Hogyan viszonyul a nők szerepvállalásához az egyházban? Hát az egynemű párok kapcsolatához, frigyük megáldásához? Mi az álláspontja a papok által elkövetett szexuális visszaélések kezelését érintően? Esélynek vagy veszélynek tartja-e az egyház szempontjából a mesterséges intelligencia térnyerését?
Mindezekre a kérdésekre választ találunk ebben a villámgyorsan, nagy tájékozottsággal és alapossággal megírt portrékönyvben - amiből még a pápa öltözködéséről és kedvenc sportjáról is értesülhetünk a világ- és egyházpolitikai összefüggések mellett.
A szerző, Rónay Tamás elismert Vatikán-szakértő, külpolitikai rovatvezető. XIV. Leó a negyedik pápa, akiről monográfiát írt - méghozzá a megválasztása utáni tíz napban.
XIV. Leó
„Van ?pápánk!” – hangzott fel 2025. május 8-án, csütörtök este a Szent Péter-székesegyház középső erkélyéről, miután a Sixtus-kápolna kéményéből fölszállt a fehér füst. XIV. Leó néven új egyház- és államfő foglalta el trónját a Vatikánban. Robert Francis Prevost az Ágoston-rend első pápája, az első egyházfő, aki az Egyesült Államokban született, egyben az első perui állampolgársággal rendelkező vatikáni államfő. Az amerikai kontinensről másodikként érkezett pápa a húsvéthétfőn elhunyt argentin Ferenc után kezdi meg pontifikátusát.De vajon eszméiben is követi elődjét, folytatja megkezdett reformjait? Hogyan viszonyul a nők szerepvállalásához az egyházban? Hát az egynemű párok kapcsolatához, frigyük megáldásához? Mi az álláspontja a papok által elkövetett szexuális visszaélések kezelését érintően? Esélynek vagy veszélynek tartja-e az egyház szempontjából a mesterséges intelligencia térnyerését?Mindezekre a kérdésekre választ találunk ebben a villámgyorsan, nagy tájékozottsággal és alapossággal megírt portrékönyvben – amiből még a pápa öltözködéséről és kedvenc sportjáról is értesülhetünk a világ- és egyházpolitikai összefüggések mellett.A szerző, Rónay Tamás elismert Vatikán-szakértő, külpolitikai rovatvezető. XIV. Leó a negyedik pápa, akiről monográfiát írt – méghozzá a megválasztása utáni tíz napban.
Na stiahnutie
10,42 €
Rejtélyes vatikáni diplomácia
Azt reméltük, a kilencvenes évek délszláv háborúi után Európában nem ropognak többé a fegyverek, s nem kell aggódnunk az atombombák esetleges bevetése miatt. Ám 2022. február 24-én az orosz csapatok offenzívát indítottak Ukrajna ellen, amivel a Kreml nemcsak Európát, hanem az egész világot veszélybe sodorta. A háborúban sok tízezren vesztették életüket mindkét oldalon. Ferenc pápa igyekezett minden tőle telhetőt megtenni az öldöklés megfékezése érdekében, de a Szentszék diplomáciai lehetőségei korlátozottak. Amint a pápa egy interjúban elmondta, a Vatikánnak nincs béketerve, csak a "béke szolgája" lehet, ami azt jelenti: kapcsolatban áll a felekkel, és szükség esetén közvetít. Ferencet érték bírálatok amiatt, hogy személy szerint nem ítélte el a konfliktus kirobbantásáért Vlagyimir Putyin elnököt, de - mint a pápa rámutatott - a Vatikán Oroszországgal is fenn akarja tartani a diplomáciai csatornákat.
A mindenkori pápa a 20. század elejétől vált a megbékélés fontos hírnökévé. XV. Benedek volt az első "békepápa", aki az első világháború idején enciklikákban igyekezett elejét venni a nagyobb vérontásnak. Az őt követő XI. Piusz határozottan lépett fel a totalitárius rezsimekkel szemben. A nácizmus elleni leghatározottabb kiállásnak számított német területen, hogy a szentmiséken felolvasták az enciklikáját. A második világháború alatt szolgáló XII. Piusz sokszor hangoztatta, "igazságos békére" van szükség.
Egyházi rejtélyek nyomában
Rendkívül mozgalmas éveken van túl a világ, válságok sora rázta meg, s a krízisek a katolikus egyházba is begyűrűztek. Ezeknek a kihívásoknak gyakran komoly történelmi gyökerei vannak. Az amerikai társadalom, illetve a katolikus hívők megosztottsága, ahogy a könyvben is bemutatjuk, nem újkeletű, jóllehet a katolikusok sokáig nagy számban szavaztak a demokratákra. Egyre mélyülnek az ellentétek Európa és Kína között, s ebben annak is van némi szerepe, hogy a katolikus egyház nem mindig körültekintően viszonyult az itt élőkhöz. Belaruszban 2020-ban hónapokon át tüntettek Ajakszandr Lukasenka rezsimje ellen. Amint bemutatjuk, a rezsimet támogatók és az ellenzők közötti ellentétek részint vallási okokra vezethetőek vissza. Az egyház a múltban is már sok forradalmat élt túl: a könyvből kiderül, hogy sok pap tevékenyen vett részt az 1848-1849-es magyar szabadságharcban.
Az egyház történelmét számos rejtély szövi át, ma is keveset tudunk arról, Júdás miért árulta el Jézust, de csekély ismereteink lehetnek az egyházi intézményekről, így a vatikáni archívumról is. Hogy mennyire rejtélyes ez a levéltár, erre is kitérünk, amint arra is, hogyan viszonyult az egyház a járványokhoz, tévedhetetlen-e a pápa, illetve Ferenc pápának mi a véleménye a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetéséről.
A pandémia idején csak sokasodnak bennünk a kételyek, a bezártság hónapjaiban az ember fogékonyabb az összeesküvés-elméletekre. Az igazság egyre megfoghatatlanabbnak tűnik. A könyvben kevéssé ismert egyházi rejtélyekről próbáljuk fellebbenteni a fátylat, s bemutatni: sokszor az igazság nem olyan szövevényes, mint amilyennek elsőre látszik.
Vypredané
8,06 €
