Tamás Rónay

Rendkívül mozgalmas éveken van túl a világ, válságok sora rázta meg, s a krízisek a katolikus egyházba is begyűrűztek. Ezeknek a kihívásoknak gyakran komoly történelmi gyökerei vannak. Az amerikai társadalom, illetve a katolikus hívők megosztottsága, ahogy a könyvben is bemutatjuk, nem újkeletű, jóllehet a katolikusok sokáig nagy számban szavaztak a demokratákra. Egyre mélyülnek az ellentétek Európa és Kína között, s ebben annak is van némi szerepe, hogy a katolikus egyház nem mindig körültekintően viszonyult az itt élőkhöz. Belaruszban 2020-ban hónapokon át tüntettek Ajakszandr Lukasenka rezsimje ellen. Amint bemutatjuk, a rezsimet támogatók és az ellenzők közötti ellentétek részint vallási okokra vezethetőek vissza. Az egyház a múltban is már sok forradalmat élt túl: a könyvből kiderül, hogy sok pap tevékenyen vett részt az 1848-1849-es magyar szabadságharcban. Az egyház történelmét számos rejtély szövi át, ma is keveset tudunk arról, Júdás miért árulta el Jézust, de csekély ismereteink lehetnek az egyházi intézményekről, így a vatikáni archívumról is. Hogy mennyire rejtélyes ez a levéltár, erre is kitérünk, amint arra is, hogyan viszonyult az egyház a járványokhoz, tévedhetetlen-e a pápa, illetve Ferenc pápának mi a véleménye a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetéséről. A pandémia idején csak sokasodnak bennünk a kételyek, a bezártság hónapjaiban az ember fogékonyabb az összeesküvés-elméletekre. Az igazság egyre megfoghatatlanabbnak tűnik. A könyvben kevéssé ismert egyházi rejtélyekről próbáljuk fellebbenteni a fátylat, s bemutatni: sokszor az igazság nem olyan szövevényes, mint amilyennek elsőre látszik.

Azt reméltük, a kilencvenes évek délszláv háborúi után Európában nem ropognak többé a fegyverek, s nem kell aggódnunk az atombombák esetleges bevetése miatt. Ám 2022. február 24-én az orosz csapatok offenzívát indítottak Ukrajna ellen, amivel a Kreml nemcsak Európát, hanem az egész világot veszélybe sodorta. A háborúban sok tízezren vesztették életüket mindkét oldalon. Ferenc pápa igyekezett minden tőle telhetőt megtenni az öldöklés megfékezése érdekében, de a Szentszék diplomáciai lehetőségei korlátozottak. Amint a pápa egy interjúban elmondta, a Vatikánnak nincs béketerve, csak a "béke szolgája" lehet, ami azt jelenti: kapcsolatban áll a felekkel, és szükség esetén közvetít. Ferencet érték bírálatok amiatt, hogy személy szerint nem ítélte el a konfliktus kirobbantásáért Vlagyimir Putyin elnököt, de - mint a pápa rámutatott - a Vatikán Oroszországgal is fenn akarja tartani a diplomáciai csatornákat. A mindenkori pápa a 20. század elejétől vált a megbékélés fontos hírnökévé. XV. Benedek volt az első "békepápa", aki az első világháború idején enciklikákban igyekezett elejét venni a nagyobb vérontásnak. Az őt követő XI. Piusz határozottan lépett fel a totalitárius rezsimekkel szemben. A nácizmus elleni leghatározottabb kiállásnak számított német területen, hogy a szentmiséken felolvasták az enciklikáját. A második világháború alatt szolgáló XII. Piusz sokszor hangoztatta, "igazságos békére" van szükség.