W.A.  Ronnie

A porban hiszek, a kövekben, a föld mélyén mesélő csontokban, a feljegyzésekben, és mindenben, amin ott ül az elmúlt évszázadok szaga.Hittem Istenben? Talán sohasem. Ő sem hisz már bennünk. Magunkra hagyott.Érkezik a sötétség. Recsegve-ropogva falja a földet, rágja a sziklákat, és megremegteti a mélyt. Elérkezett az utolsó óra. Laura azt mondja, eljön értünk a Teremtő.Az Úr hangja bezengi az ég tiszta szeletét, a dallam a vígasz. Minden őrületet csillapít, ami a fejemben van. Hittel tölt meg. Jövőt ígér.144.000-en vagyunk. Az új Teremtő sorszámozott bárányai. A birkái. A hús. Nézőpont kérdése.Zúg a fülem, emelkedik az űrhajó, és közben Laura szorítja a kezem.Vak bizalom… Ő a vérem… Miatta teszem. Miatta vagyok hús.Áldassék Chnamn hangja!

NovaA videóim heti félmilliós nézettséget érnek el már öt éve. Ott vagyok a legjobb száz között.Felismernek vásárlás közben. Tinik, férfiak, vén kéjencek. Látom a szemükben, hogy azon gondolkodnak, honnan ismerős ez a lány...Aztán bevillan nekik...Nincs már bennem gyűlölet. A nevedet is elfelejtettem. Ha akarnám, sem tudnám felidézni egyetlen vonásodat sem. Sodródtam az árral. Nem kapaszkodtam meg a kiálló sziklákban, a segítő kezekben. Hagytam, hogy a sötétség a mélybe húzzon.Aztán jött ő, a fura madár... DanHatalmas víztömegként nyomja a mellkasom a múlt. Hibát követtem el.A lány a szomszédban lakott. Tetszett a mosolya és a laza, fiús stílusa. Fülig belezúgtam, mielőtt lefeküdt velem. Mindent vett a webkamera.Esténként úgy alszom el, hogy elindítom a legelső videót rólad, ezzel növelve a nézettségszámokat. Az internet nem felejt, így nekem sem engedi, hogy valaha kitöröljem a fejemből az első esetlen mozdulatainkat, és a hibákat, amit ellened vétettem. Ha a szemembe nézel, mit látsz?Létezik számunkra bármilyen jövő a mi múltunkkal?Talán más mellett megtalálom...