Scott Rose

A ?"Velünk végződik" nem egy szerelmi történet, hanem történet a szerelemről. Holly és Ryan szerelme tizennégy éves koruk óta töretlen. Mindketten felvételt nyernek Anglia egyik legnívósabb egyetemére, mellyel mindkettőjük álma valóra válik. A nagy utazás előtt pár nappal azonban kiderül, hogy Holly szeretett húga, Ruby rákos és ez mindent megváltoztat. Holly nehéz döntéseket kénytelen meghozni szerelme és húga érdekében, melynek következményeit képtelen előre felmérni. Szívbemarkoló történetük megmutatja az igaz szeretet és szerelem erejét. „-Tudod kislányom, van egy mondás. – nagyot sóhajtott és mély, lágy hanggal szólt hozzám – Egy láthatatlan szál köti össze azokat, akiket egymásnak szánt a sors. Néha a szál megfeszülhet vagy összegabalyodhat, de sosem szakad el. -Bárcsak igaz lenne ez a mondás. -Igaz, hidd el. -Csak az a baj, hogy én fogtam és szanaszét téptem a miénket. Nem hiszem, hogy sikerülni fog újra összecsomóznom, ha pedig mégis, akkor sem lesz már a régi, sebzett lesz. -A csomó a múlt bizonyítéka, hogy valamit nem pont úgy csináltunk, ahogy kellett volna. A csomók tanítanak meg minket egyre jobban és jobban vigyázni a szálra.”  

Pár hónappal az egyetem kezdete előtt elvesztettem az egyetlen embert, akire egész életemben számíthattam... Nagyapát! Hirtelen egyedül maradtam a világban, és el kellett kezdenem a nagybetűs egyetemi életemet is, amit őszintén, egyáltalán nem így képzeltem el! Nem számítottam rá, hogy egy fatális adminisztrációs hibának köszönhetően éppen Vele kerülök egy szobába. Emlékszem, mi mindent elkövetett annak érdekében, hogy eltűnjek a képből. Utólag visszagondolva viccesek voltak a trükkjei, de akkoriban sok bosszúságot okozott a próbálkozásaival. Amikor belépett az életembe, minden megváltozott. Hirtelen szerelmes és kiszámíthatatlan lettem. Annyira gyorsan történtek az események, hogy szinte követni is képtelen voltam. Sodródtam az árral és rendületlenül harcoltam a szerelmünkért, amikor nem várt problémákat gördített elénk az élet. Nem akartam feladni őt, és ő sem engem. Mindketten harcoltunk a szívünkkel az eszünk ellen, de egy napon az egyikünk belefáradt és meghozta a végső döntést. Sajnos van úgy, hogy hiába tombol a szívünk, hiába őrülünk meg a másikért, ha a sorsnak más tervei vannak velünk. Valamiért mindkettőnket próbára tett az élet már egészen kiskorunktól kezdve. Nem kímélt egyikünket sem a pofonoktól és a csalódásoktól. Lehet, csak egy eddig meg nem tanult leckét akar megtanítani nekünk, nem tudom. Jelenleg egyetlen dologban vagyok csak biztos, hogy amíg élek szeretni fogom őt és csak remélni tudom, hogy ő is így érez...