Paksa Rudolf

Mikor kezdődött a második világháború? Öngyűlölő zsidó volt Hitler? Meg lehetett tagadni a katonáskodást? Miért üzent hadat Magyarország az Egyesült Államoknak? Hogyan üzent a front? Volt etnikai tisztogatás Észak-Erdélyben? Hol vadászott medvére Horthy a háború alatt? A béke szigete volt Magyarország 1944-ig? Miért nem állt ellen Magyarország a német megszállásnak? Ki és mit tud(hat)ott a holokausztról Magyarországon? Vetítettek amerikai filmet a magyar mozikban a háború alatt? Volt zsidó ellenállás? „Az oroszok már a spájzban vannak”? Voltak Magyarországon partizánok? Őrült volt Szálasi? Működött gázkamra Magyarországon? Felszabadítás vagy megszállás? Hány magyar áldozata volt a háborúnak? Kötetünkbe mintegy száz kérdésre válaszolva gyűjtöttük össze, amit Magyarország második világháborús szerepvállalásáról tudni érdemes. A válaszokból megismerhető a magyar revízió, a legfontosabb politikai és hadiesemények, a magyar honvédség részvétele, a hátország és a front mindennapjai, a holokauszt, a háborút kísérő erőszak, Magyarország német és szovjet megszállása, a világháborús vereség okai és következményei. Arra törekedtünk, hogy a témával kapcsolatban leggyakrabban felmerülő kérdésekre szakszerű, közérthető és rövid választ adjunk. Számos tévhitet megcáfolunk, és igyekszünk a leegyszerűsítő, illetve egyoldalú értelmezések helyett hűen és a szélesebb összefüggésekbe ágyazva bemutatni Magyarország történetének egyik legtragikusabb fejezetét.

Mit jelent az, hogy szélsõjobboldal? Kikkel szimpatizálnak és mit képviselnek az újhungaristák? Mit jelképez a 88-as szám? Miféle ideológia áll a szélsõjobboldali irányzatok hátterében? Mikor és miért válnak sikeressé a radikálisok? Kötetünk ezeken a kérdéseken kívül arra is választ ad, hogy melyek voltak a magyar szélsõjobboldali mozgalmak megszületésének hazai elõzményei, külföldi szellemi elõképei és testvérmozgalmai. Mindemellett rávilágít a szélsõjobboldaliság kritériumaira az irányzat 1919-es születésétõl napjainkig, és feltárja a szélsõjobboldali szubkultúrák változatos, markáns ismertetõjegyeit. A Jobbik és a Magyar Gárda tevékenységéig ívelõ áttekintés azt is megmutatja, milyen sokszínû jelenség a magyarországi szélsõjobboldal, pontosabban az a radikális politikai mozgalmakat tömörítõ gyûjtõfogalom, amelyet ma így szokás nevezni. A szerzõ, PAKSA RUDOLF 1981-ben született Ajkán, az ELTE-n doktorált történelembõl és 2009 októberétõl az MTA Történettudományi Intézetének a munkatársa. Érdeklõdési területe a modern kori magyar történelem, kutatásai súlypontja a 1920. századi historiográfia, a régi Eötvös Collegium, valamint a Horthy-kori szélsõjobboldali irányzatok.

Demagóg, õrült, gazember? Népvezér, próféta, mártír? E két véglet között ingadozott Szálasi Ferenc megítélése kortársai szemében. Az utókor azonban közel sem ilyen megosztott személyét illetõen, Szálasi a 20. századi magyar történelem talán legelutasítottabb alakja. Kötetünkben arra keressük a választ, miként vált azzá. Miért lépett egyáltalán a politika színpadára otthagyva ezzel a biztos karriert kínáló katonaságot? Milyen célok vezették? Mit gondolt és mit tett politikusként? Szálasi életútjának állomásairól számos egykori dokumentum vall, ami lehetõséget ad, hogy több, olykor lényegesen eltérõ nézõpontokból vizsgálhassuk ugyanazt az eseményt. Könyvünkben megkíséreljük a sok esetben részrehajló ? vagy éppen elfogult ? kortársak írásai alapján áttekinteni Szálasi életútját: a katonáét, az ideológusét, a politikusét ? gyermekkorától egészen haláláig. Végül pedig azt is bemutatjuk, miként viszonyul hozzá az utókor. A kötetet életrajzi kronológia, válogatott bibliográfia, valamint térképek teszik teljessé. PAKSA RUDOLF 1981-ben született Ajkán, az ELTE-n doktorált történelembõl és 2009 októberétõl az MTA BTK Történettudományi Intézetének a munkatársa. Érdeklõdési területe a modern kori magyar történelem, kutatásai súlypontja a 19?20. századi historiográfia, a régi Eötvös Collegium, valamint a Horthy-kori szélsõjobboldali irányzatok.