Sargeant Haire

1844 januárjának egy borongós napján Londonból Leeds felé tart a vonat. A hideg vasúti fülkében a hosszú úton megismerkedik két útitárs. Az egyik Charlotte Brontë kisasszony, aki friss csalódással a szívében tér haza Brüsszelből. A másik Lockwood úr akivel legutóbb mint az Üvöltő szelek egyik elbeszélőjével találkoztunk. Úti olvasmányuk pedig egy hosszú levél, amelyet évtizedekkel azelőtt írt valaki aki már nem él, valakinek, aki már szintén a sír lakója. A levél írója nem más, mint a rejtélyes és sötét Heathcliff, az Üvöltő szelek eszelős bosszúvágytól hevített hőse, aki a sírig és a síron túl is reménytelen, keserű szerelemmel szerette Catherine Earnshaw-t, aki viszont szinte kettétépte magát két szerelmese az angyali Edgar Linton és az ördögi Heathcliff között. Annak az időszaknak a történetét tudjuk meg Heathcliff leveléből, ami az Üvöltő szelekből kimaradt: mi történt vele attól kezdve, hogy sebzett szívű béreslegényként elszökik az Earnshaw-birtokról, és évek múltán gazdag és művelt, nagyvilági férfiként tér vissza, hogy magának követelje Catherine-t, aki azonban már Edgar Linton jegyese. Lin Haire-Sargeant amerikai írónő, irodalomtörténész, a Brontë nővérek világának tudós ismerője mesteri kézzel szövi történetébe nemcsak az Üvöltő szelek, de a Jane Eyre szereplőinek és szerzőinek életét is, és nagy beleérzéssel tölti ki a történet hézagait. Könyve méltó kísérője az Üvöltő szeleknek, de önmagában is érdekfeszítő, romantikus regény.