Steven Saylor strana 2 z 2

Róma, időszámításunk előtt 48. Miközben Julius Caesar és Pompeius véres küzdelmet folytatnak a Birodalom távoli szegleteiben, Róma városában a szokottnál is kaotikusabb az élet: a kémkedés, a mohó vagyonszerzés és kíméletlen árulások mindennapossá váltak. Ebben a bizonytalan és veszélyes időszakban egy fiatal jövendőmondó, Cassandra vánszorog oda Gordianushoz, és meghal a karjaiban. A többek által őrültnek tartott nő azt állította, hogy nincsenek emlékei saját életéről, viszont - trójai elődjéhez hasonlóan - azt tartották róla, hogy látta a jövőt. Ezért a képességért még Rómában is sokan hajlandóak komoly összegeket áldozni. Vagy éppen ölni. Cassandra hamar a gazdagok és befolyásosak bizalmasa lett, ám elvetemült gyilkosa ennek véget vetett. Gordianus megszállottan kezdi el keresni a gyönyörű, fiatal lány halálának okozóját. Nyomozása során eljut Róma leghatalmasabb asszonyaihoz, és amit talál, azzal nemcsak a saját életét sodorja veszélybe, hanem még Róma jövőjét is befolyásolhatja.

Gordianus, a nyomozó arról híres, hogy a baj soha nem kerüli el. Róma szennyes és gazdag utcáit járva igyekszik kideríteni az igazságot, és gyakran nem nyomokat, hanem holttesteket talál. Gordianus - aki nemcsak megfejteni képes a titkokat, hanem megőrizni is - nem tétlenkedett a Római vér és a végzet fegyvere közt eltelt nyolc évben. A Vesta-szüzek háza ennek az időszaknak a legizgalmasabb történéseit eleveníti fel. Tulajdonképpen csak a szokásos dolgok történtek vele: emberrablás, fej nélküli holttest, gyilkosság, kísértetjárás és szentségtörés ügyében kell nyomoznia. Természetesen sok minden másra is fény derül Gordianus életében. Hogyan került hozzá Belbo? Hogyan találkozott Lucius Claudiusszal? Mit csinált Alexandriában? És nem utolsósorban: miről is szólt Catilina afférja a Vesta-szüzekkel?

Gordianus hátat fordított Rómának, és a város minden mocskát maga mögött hagyva családjával új életet kezdett egy birtokon Etruriában. De az új élet idillje nem tart sokáig, ugyanis egykori ügyfele, a mostanra már komoly politikai karriert befutott Cicero egy szívességet kér tőle: lássa vendégül néhány napra ellenfelét, Catilinát. A nyomozó vonakodva ugyan és érthetetlenkedve, de végül igen mond. A titokzatos és hírhedt populista politikus, Catilina hamarosan meg is jelenik, és néhány beszélgetés után Gordianusban gyötrő kérdések ébrednek. Lehet, hogy Catilina nem is akarja megbuktatni a köztársaságot? Lehet, hogy Cicero a valódi összeesküvő? Ha igen, akkor Catilina miért buják, és miért szervezkedik? Gordianus nem akar belekeveredni az ügybe, de amikor egy fejnélküli holttestet talál a birtokán, kénytelen cselekedni. Hiszen olyan rejtéllyel áll szemben, amely nemcsak a köztársaságot sodorhatja végveszélybe, hanem a családját is.

Időszámításunk előtt 80-ban, egy izzasztóan forró napon, az egyik római bordélyház előtti téren rátalálnak a brutálisan meggyilkolt gazdag földbirtokos, Sextus Roscius holttestére. A példátlan bűncselekménynek egyetlen gyanúsítottja van, az áldozat fia. A vád: apagyilkosság. A büntetés: halál, annak is a legkegyetlenebb fajtája, amely még a harcedzett rómaiakat is elborzasztja. Az ifjabb Sextus Roscius ügyvédje nem más, mint Marcus Tullius Cicero. Ő pedig pontosan tudja, ki az, aki segíthet ebben a reménytelen helyzetben. Így Gordianus, Róma egyetlen magánnyomozója kézbe veszi az ügyet és a gyilkosok nyomába eredve a város szegénynegyedeiben és fényűző palotáiban gyűjti a nyomokat...

A római polgárháború befejeződött. Pompeius halott, Egyiptomot Kleopátra a római légiók segítségével tartja vasmarkában, és hosszú idő után Caesar is visszatér Rómába. Habár a szenátus diktátorrá választotta, a városban egymást érik a pletykák, melye k szerint Caesar királlyá akarja koronáztatni magát. Azt is suttogják, hogy nem sikerült minden ellenfelét félreállítania. Gordianus nemrég tért haza Egyiptomból feleségével, és ugyan felhagyott nyomozói munkájával, mégis képtelen visszautasítani Cae sar feleségének, Calpurniának segélykérését. Az asszony álmai vészt jósolnak, sőt katasztrófát: egy Caesar elleni összeesküvést. Calpurnia már felbérelte Gordianus egyik barátját, hogy járjon utána a szóbeszédnek, ám őt holtan találják.

I.e. 48. Caesart és Pompeiust, a két rivális római hadvezért leköti a világ uralmáért folytatott harc. Most mindketten Egyiptom felé indulnak, ahol Pompeius utolsó, elkeseredett lépésként akart partra szállni a Nílus deltájában, míg Caesar legendás t alálkozása Kleopátrával olyan tüzet szít, amelyet évszázadokig jegyez majd a történelem. De Egyiptom az árulások földje, melyet kettészakít a királynő, és öccse, Ptolemaiosz között dúló gyilkos rivalizálás. E feszült légkörbe érkezik Gordianus, a nyo mozó, aki felesége, Bethesda betegségére keres gyógyírt a Nílus szent vizében. Terveit azonban felül kell írnia, amikor egy sokkal nehezebb feladat előtt találja magát: bizonyítania kell gyilkossággal vádolt, kitagadott fiának ártatlanságát. Caesar í télete bevégzi Gordianus fiának sorsát, választása Kleopátra és Ptolemaiosz között pedig a Római Birodalomét.

Steven Saylor a Róma első ezer évét bemutató regényében a történelmet, a legendát és az új régészeti felfedezéseket egy lebilincselő történetté szövi össze, amely a két szerencsétlen sorsú ikerrel, Romulusszal és Remusszal kezdődik, és akkor ér véget, amikor Róma már a világ leghatalmasabb birodalmának fővárosa.

Tíz év telt el a Római vér történései óta, és Gordianus, a nyomozó most kénytelen elhagyni szeretett városát. Az egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb római polgár, Marcus Crassus megbízásából délre utazik, hogy Baiaében nyomozzon egy politikai vona tkozásokkal is terhelt gyilkossági ügyben. A szörnyű tett elkövetésével két rabszolgát vádolnak, akik állítólag a lázadó Spartacus seregébe menekültek az igazságszolgáltatás és Crassus pusztító haragja elől. De Gordianus nem hisz a látszatnak. Nevelt fia, Eco társaságában megpróbálja felderíteni a gazdag tengerparti villák árnyékában rejtőző titkokat és a fényűzés álarca mögöttt megbúvó sötét hazugságokat.

Gordianus, a nyomozó Massiliába (a mai Marseille-be) indul, hogy megkeresse fiát, Metót, aki nyomtalanul eltűnt. A várost körülvették Ceasar seregei, és csak idő kérdése, hogy mikor törik meg a kiéhezett massilióták ellenállását. Amikor Gordianus végül bejut az ostromlott városba, munkához lát, hogy kiderítse, mi történt fiával. Ám alighogy megérkezik, szemtanúja lesz annak, amint egy fiatal nő lezuhan az öngyilkosok sziklájáról. Lelökték vagy magától vetette le magát a mélybe? És mi köze lehet a nő halálának Metóhoz? Gordianus akarata ellenére nyomozni kezd. A tét kettős: nemcsak azt kell kiderítenie, hogy mi történt a nővel és fiával, hanem eközben még életben is kell maradnia. "Saylor olyan szerző, akinek minden egyes könyvére érdemes odafigyelni." (Austin Chronicle)

Gordianus se vydá na pobřeží jižní Galie, aby pátral po svém milovaném adoptivním synovi Metovi. V římském táboře však panuje přesvědčení, že Meto je zrádce, a nikdo nejeví ochotu k pomoci. Gordianus přes úklady ohrožující jeho život zjišťuje, že klí č ke všem záhadám je ukryt v blízkosti nejvyššího vládce města Apollonida a jeho dcery. Musí odhalit, co skutečně skrývá závoj, do něhož se Apollonidova dcera halí. Je to pouze její zohavený obličej? A jaké vlastně bylo Metovo skutečné poslání v tom to hříšném městě?