Steven Saylor

Píše se rok 44 př. n. l. a Gaius Julius Caesar učiní významný státnický krok, který bude mít nedozírné následky. Rozhodne se omilostnit nepřátele a bohatě odměnit přátele. Idyla? Jen zdánlivá. Pod skořápkou klidu se valí temné vody zrady a intrik. Než Caesar odjede vést válku proti Parthské říši, pozve k sobě zasloužilého vyšetřovatele vražd v nejvyšších kruzích, Gordiana Hledače. A pověří ho zásadním úkolem – pátrat po připravovaném spiknutí, jehož cílem má být Caesarova likvidace. Zbývá jen pět dní do příští schůze senátu, jen pět dní do udělení významného ocenění, pět dní, které otřesou impériem. Detektivní schopnosti a hluboké zkušenosti umožní Gordianovi odhalit, že úklady proti Juliu Caesarovi nejsou jen tušené. Spiklenců je více, než si původně myslel, a jejich plány jsou až děsivě propracované. Březnové idy se rychle blíží a podle všech temných znamení a krvavých snů to vypadá, že minimálně k jedné vraždě nevyhnutelně dojde. Je třeba jednat rychle!

Píše se rok 44 př. n. l. a březnové idy se blíží. Gaius Julius Caesar, jeden z nejmocnějších mužů historie, jehož římský senát jmenoval doživotním diktátorem, omilostnil těch pár nepřátel, kteří ještě zbyli, a bohatě odměnil přátele. Nyní se chystá opustit se svými legiemi Řím, aby vedl dobyvačnou válku proti Parthské říši. Před odjezdem však ještě musí pár věcí vykonat. Gordianus Hledač byl po desítkách let, kdy vyšetřoval zločiny a vraždy v řadách mocných, povýšen do jezdeckého stavu a pevně a definitivně se rozhodl odebrat se na odpočinek. Staré přísloví však říká: Chceš-li rozesmát Boha, řekni mu své plány. Právě 10. března ráno ho nečekaně pozve na schůzku senátor Cicero a posléze samotný Caesar. Oba žádají totéž: aby pozorně sledoval, co se děje, pátral a vyptával se, dokud nezjistí, jestli někdo neosnuje nějaké spiknutí usilující o Caesarův život. A Caesar chce probrat ještě další velice důležitou záležitost. Gordianův adoptovaný syn Meto již dlouho patří mezi Caesarovy nejbližší přátele. Právě kvůli Metovi plánuje Caesar udělit Gordianovi poctu, která změní nejen jeho život, ale osud celé rodiny. Má k tomu dojít 15. března na příští schůzi senátu. A jak s celou touto záležitostí souvisí překvapivě dramatický příběh protežovaného básníka Cinny, Caesarova chráněnce, a jeho proslulé epické básně? A v neposlední řadě platí, stejně před tisíci lety jako i dnes: za vším hledej ženu! Úkladnou, svůdnou, proradnou, krutou, zraněnou i nesmiřitelnou. A takové jsou manželky, dcery a milenky všech zúčastněných hrdinů. Gordianus musí oprášit své staré dovednosti a pokusit se úklady proti Juliu Caesarovi odhalit. A existují-li, on je odhalí. Spiklenců je nemálo a jejich plány nezůstávají jen v hlavách zúčastněných. Březnové idy se rychle blíží a vypadá to, podle všech temných znamení a krvavých snů, že k minimálně jedné vraždě nevyhnutelně dojde.

Steven Saylor a legújabb regényében a történelem leghíresebb gyilkosságát helyezi középpontba: Rómában vagyunk Kr. e. 44-ben, nem sokkal martius idusa előtt. A római szenátus által élethosszig diktátornak választott Julius Caesar megkegyelmez maradék ellenségeinek és megjutalmazza barátait. Elhagyni készül a várost, hogy légiói segítségével meghódítsa a Pártus Birodalmat. Indulás előtt azonban akad néhány elintéznivalója. Miután évtizedekig nyomozott a hatalmasságok bűnei és gyilkosságai ügyében, és bebocsátást nyert a lovagi rendbe, Gordianus elhatározza, hogy visszavonul. Csakhogy martius 10. napjának reggelén először Cicero, majd Caesar is a házába hívja. Ugyanazt kérik tőle: éleslátása és szimata segítségével derítsen fel egy esetleges összeesküvést a diktátor ellen. De Caesar mást is közöl vele. Mivel egyik legfőbb bizalmasa Meto, Gordianus fogadott fia, hálája jeléül olyan kitüntetésben akarja részesíteni a Nyomozót, amely nemcsak az ő életét, hanem az egész családja jövőjét is megváltoztatja. A szenátus következő ülésén, martius 15-én nagy kegyben kívánja részesíteni. Gordianusnak tehát le kell porolnia régi tudományát, és le kell lepleznie a Julius Caesar életére törő cselszövőket. Ha léteznek egyáltalán. Ezalatt viszont másféle összeesküvések is szövődnek. Martius idusa gyorsan közeleg, és legalább egy gyilkosságra biztosan sor kerül.

Steven Saylor a legújabb regényében a történelem leghíresebb gyilkosságát helyezi középpontba: Rómában vagyunk Kr. e. 44-ben, nem sokkal martius idusa előtt. A római szenátus által élethosszig diktátornak választott Julius Caesar megkegyelmez maradék ellenségeinek és megjutalmazza barátait. Elhagyni készül a várost, hogy légiói segítségével meghódítsa a Pártus Birodalmat. Indulás előtt azonban akad néhány elintéznivalója. Miután évtizedekig nyomozott a hatalmasságok bűnei és gyilkosságai ügyében, és bebocsátást nyert a lovagi rendbe, Gordianus elhatározza, hogy visszavonul. Csakhogy martius 10. napjának reggelén először Cicero, majd Caesar is a házába hívja. Ugyanazt kérik tőle: éleslátása és szimata segítségével derítsen fel egy esetleges összeesküvést a diktátor ellen. De Caesar mást is közöl vele. Mivel egyik legfőbb bizalmasa Meto, Gordianus fogadott fia, hálája jeléül olyan kitüntetésben akarja részesíteni a Nyomozót, amely nemcsak az ő életét, hanem az egész családja jövőjét is megváltoztatja. A szenátus következő ülésén, martius 15-én nagy kegyben kívánja részesíteni. Gordianusnak tehát le kell porolnia régi tudományát, és le kell lepleznie a Julius Caesar életére törő cselszövőket. Ha léteznek egyáltalán. Ezalatt viszont másféle összeesküvések is szövődnek. Martius idusa gyorsan közeleg, és legalább egy gyilkosságra biztosan sor kerül.

I. e. 88.: az egész ókori világ háborúban áll. Nyugaton az itáliai államok Róma ellen lázadnak; keleten Mithridatész a seregével a birodalom ázsiai provinciáit hódítja meg. Még a viszonylag békésnek mondható Alexandriában sincs nyugalom, mert új fáraó került hatalomra, és az utcákon tombol a káosz. Az ifjú Gordianus ennek elmúlását várja Bethesdával, amikor titkos üzenetet kap korábbi tanítójától és barátjától, Antipatrosztól. Épp Epheszoszban tartózkodik Mithridatész kíséretében, és úgy érzi, az élete közvetlen veszélybe került. Gordianus a megmentésére indul, noha tudja, hogy ehhez ellenséges vonalak mögé kell hatolnia. Ráadásul hatalmas és halálos erők keresztezik az útját, és saját terveiket erőltetik az ifjúra. Gordianus hamarosan már nem is tudja eldönteni, kinek az oldalán áll, miközben muszáj megfejtenie a titkos üzenet mögött húzódó rejtélyt, hogy mentse a saját életét és mindenkiét, aki fontos neki.

Kr. e. 88-ban minden jel arra utal, hogy újra háború készülodik. Rómától Görögországon át egészen Egyiptomig forrong az egész civilizált világ. Az ifjú Gordianus egy ideje Alexandriában él, nyomozással és rejtélyek megoldásával keresi kenyerét. Amikor nem dolgozik, gyönyöru rabszolganojével, Bethesdával tölti idejét, és várja, hogy a világ visszanyerje józan eszét. Ám azon a napon, amikor betölti huszonkettedik életévét, két haramia elrabolja tole Bethesdát, ugyanis összetévesztik egy gazdag ember szeretojével. Gordianus sietve a keresésére indul, mert tudja, hogy ha az emberrablók rájönnek a tévedésükre, kegyetlen bosszút állnak a lányon, márpedig o jóval többet érez iránta, mint egyébként szabad polgárok szoktak a rabszolgájuk iránt. Gordianus nagy hasznát veszi mindannak, amit az apjától tanult: fel kell kutatnia a bunözok búvóhelyét, hogy meggyozze oket, tud nekik akkora értéket kínálni, amekkorát Bethesda jelent az o számára. Miközben Alexandria utcáit lassanként elborítja a káosz, és egyre surusödnek a zendülések a hírre, hogy Ptolemaiosz király fivére lerohanni készül a várost, Gordianus egy vakmero és rendkívül veszélyes küldetés résztvevoje lesz. Be kell törnie Nagy Sándor sírhelyére, hogy ellopja a világhódító hadvezér arany szarkofágját.

1885-ben a gyors meggazdagodás és vad álmok reményével kecsegtető texasi Austint a "Cselédirtók" a félelem városává teszik. Az első áldozatukat, egy mulatt házvezetőnőt az ágyából kirángatva gyilkolják meg. Ezt követően még hat nővel végeznek, köztük a szép szőke Eula Phillipsszel, Will Porter banktisztviselő szerelmével. Egy évtizeddel később Porter híres íróként él New Yorkban O. Henry néven, a múlt borzalmaitól azonban továbbra sem tud szabadulni, sem követelődző zsarolójától. Egy titokzatos levél hívásának eleget téve visszautazik Texasba, hogy egy szadista gyilkos baljós nyomába eredve szembenézzen saját meggyötört elméje démonaival..., s eközben megdöbbentő felfedezést tesz. Steven Saylor tizenhárom évvel ezelőtt a Gordianus-sorozatát hagyta félbe A holtak méltóságáért, hogy a történelem, irodalom és élénk fantázia ügyes keverékével, valamint létező szereplők és valódi bűntettek felhasználásával egy olyan lenyűgöző történetet írjon, ami mostanra Caleb Carr A halál angyala című mesterművével vetekszik.

Kr.e. 92-t írunk. Gordianus, tizennyolcadik életévét betöltvén, élete legnagyobb kalandjára indul, megtekinti a világ hét csodáját. Ekkor még nem hívják "Nyomozónak" - ám ez a kíváncsi ifjú római a hét csoda mindegyikénél olyan rejtéllyel szembesül, amely próbára teszi képességeit. Utazásaira tanára, a szidóni Antipatrosz szegődik társául, az akkori világ legünnepeltebb poétája, aki ugyanakkor meglehetősen csavaros észjárású öregember. Mielőtt útnak indulnak, Antipatrosz megrendezi a saját halálát, hogy álnéven járhassa a világot. A történetek hátterében ott forrong az a politikai zűrzavar, amely fenekestül forgatja majd fel a római világot. Tanár és tanítványa együtt látogatnak el Görögország és Kis-Ázsia híres városaiba, majd Babilóniába és Egyiptomba. Szemtanúi lesznek az első Olümpiai Játékoknak, egzotikus ünnepségeken vesznek részt, és megcsodálhatják a legkáprázatosabb építményeket, amelyeket emberi kéz valaha alkotott. Útjukat gyilkosságok, boszorkányságok és egyéb kísérteties jelenségek kísérik. Steven Saylor végre felfedi Gordianus életének eddig ismeretlen szakaszát, és arra is fény derül, hogyan lett belőle a Nyomozó. Mindeközben bepillantást nyerünk az ókori Róma talányokban, izgalmakban, csodákban és összeesküvésekben gazdag világába, mindezt azon a varázslatos módon, amire csak Steven Saylor képes.