Gábor Schein

Kiefer, a magányos és elszigetelt kisvárosi számtantanár fokozatosan kénytelen rádöbbenni arra, hogy addigi élete és hivatása tarthatatlan és értelmetlen. Mindezt jegyzeteiben akkurátus pontossággal rögzíti is. Egykor tehetséges matematikusként önként döntött úgy, hogy könyvtáros nővérével vidékre költözik, és a helyi középiskolában kezd tanítani. A csodabogárként elkönyvelt férfi nővére és munkája elvesztése után felszámolja korábbi életét, és egy város széli viskóba húzódik, hogy befejezze emberkísérletét - saját magán. A regény másik szálaegy negyven felé közeledő házaspár krízistörténete. A tördelőként dolgozó Ágnes és férje, az akaratos ügyvéd, Zoltán házassága boldogtalan. Nem értenek szót egymással. Két tökéletesen ellentétes alkat, mégis elszakíthatatlanul összetartoznak. A nő gyerekükkel a férfi apjához költözik a város melletti tanyára. Kiefer itt találkozik Zoltánnal és Ágnessel, a találkozások pedig őt is megváltoztatják. Schein Gábor sűrű szövésű, több szálon futó regénye arra a kérdésre keresi a választ, mit kezdhet az ember az életével; mi választ el és mi köthet össze embereket, akik szomszédai egymásnak, ugyanakkor idegenek a saját létezésükben.

"Ervin a Grönewald úr asztalán talált telefonszámot fetárcsázva aznap kereste először Bíró doktornőt, de nem találta otthon. Mivel a cédulán a címét is megtalálta, elhatározta, hogy levelet ír neki. Fogalma sem volt, mit várhat tőle, de a végére akart járni, miért kérte meg az apja nyomatékosan a halála előtt, hogy vegye fel a kapcsolatot ezzel a magyar nővel, akinek azelőtt a nevét sem hallotta." "Ervinnek kedve lett volna megérinteni a nő kezét. A határok talán mégis átléphetők. Aztán arra gondolt, hogy egy filmben pontosan ez lenne a következő jelenet. Megfogná a nő kezés, ő fölemelné tekintetét, a kamera az arcukra közelítene, nagy totál hosszan kitartva, és egyszerre felimserve a sors nekik készített tervét, megcsókolnák egymást. A zene kiszélesedne és felerősödnek. Hamisság és hazugság költözne közéjük. Schein Gábor a kortárs magyar irodalom középnemzedékének egyik legjelentősebb alkotója. Számos verseskötet mellett eddig négy prózakötete, köztük három regénye jelent meg. Svéd című regénye nemcsak a pálya fontos alkotása, de túlzás nélkül állítható, hogy a kortárs magyar irodalomnak is jelentős műve. A 2006-ban játszódó történet egy 1956 után Svédországba került magyar gyerek életén keresztül éles tekintettel vet számot azzal, hogy a történeti, földrajzi és nyelvi törések által tagolt térben közvetíthető és megérthető-e a múlt, és ha nem, az miként hat a személyes életekere, az emberi kapcsolatokra. A regény nyelvi és esztétikai megoldásai magával ragadják az olvasót, és hozzásegítik, hogy ő is elfogulatlanul és élesen szembesüljön a mai közép-európai lét néhány alapkérdésével.

A szerző első prózakötete a bibliai Eszter könyvének újraolvasásán és újraírásán keresztül egy 20. századi zsidó család sorstörténetét beszéli el. „Az igazságnak természete, hogy győzzön; a gonoszságé, hogy elbukjék. Mindaz, ami az erkölcsi világrend útjában áll, eltűnik, minden csoda vagy rendkívüli beavatkozás nélkül is. Ezért nem említi a könyv Isten nevét egyszer sem." „...E néhány részletolvasat jelzi azt, hogy a Mordecháj könyve szövegében nem csupán szövegek elzáródása, az olvasás/értelmezés lehetetlensége ölt szövegtestet. Lehetséges olyan olvasat, mely ezt a folyamatot családregényként láttatja: a kioltódó szövegek új szövegekké válnak, melyek éppoly esetleges módon és egybemoshatatlanul kapcsolódnak egymáshoz, akár az egyes nemzedékek. Akár Eszter könyve Mordecháj könyvéhez. Szólhatna tehát a fülszöveg így is: Schein Gábor első prózakötete egy 20. századi zsidó család sorstörténetén keresztül könyvek újraolvasását és újraírását beszéli el." (Balogh Piroska, Élet és Irodalom, 2002. augusztus 30.) 

Az első kötet sikeres fogadtatása, kritikai visszhangja – elismerése: irodalomtörténet katagóriában elnyerte Az év könyve 2003 megtisztelő címet – és a nagy olvasói várakozás után boltokba kerül a második kötet. A Gintli - Schein szerzőpáros az epika, líra, dráma tagolódása szerint, ezen belül pedig nyagyjából kronológiai sorrendben haladva a 19. század második felétől napjainkig tartó korszakok irodalmát tekinti át.

Az első kötet sikeres fogadtatása, kritikai visszhangja – elismerése: irodalomtörténet katagóriában elnyerte Az év könyve 2003 megtisztelő címet – és a nagy olvasói várakozás után boltokba kerül a második kötet. A Gintli - Schein szerzőpáros az epika, líra, dráma tagolódása szerint, ezen belül pedig nyagyjából kronológiai sorrendben haladva a 19. század második felétől napjainkig tartó korszakok irodalmát tekinti át.

Schein Gábornak az elmúlt tizenöt évben keletkezett közéleti-politikai esszéit a demokrácia és az ország mint közös alkotás iránti elkötelezettség jellemzi, és egy olyan demokrácia-fogalom jegyében keresik az önkorrekció tartalmi lehetőségeit, amely a közös és a kölcsönös ... Folytatás ›› felelősség tapasztalataiból bontakozik ki, visszakeresve a rendszerváltás formális elveinek hiányzó tartalmait. A könyv hátterében természetesen ott van az a politikai út, amelyet Magyarország a rendszerváltás óta bejárt. Ezt az utat az ország lehetőségeihez képest nehéz nem kudarctörténetnek látni. Az előterében egy szuverén gondolkodás alakulása, elmozdulásai figyelhetőek meg. Az írások által bemutatott alakulástörténet során a "közöshöz" fűződő esztétikai viszony egyre karakteresebb etikai tartalmakat nyer, miközben az elvi megfontolásoktól a lokalitásokban megalapozott baloldali politika felé mutató gyakorlati javaslatokig jut el. A(z) Esernyők a Kossuth téren (Könyv) szerzője Schein Gábor.