Margit Schmöltz

Mi a teendő, ha biosz dolgozat közben fehér patkányok szaladgálnak a tanteremben? Fejtettél már meg titkosírást? A bálnák tényleg világító kaját esznek? Lehet-e valaki egy kicsit kocka és titokban menő egyszerre? Mi az a zoknilottó? Ki tudsz rakni egy bűvös kockát? Mit csinálnál egy talált repülővel? Egyáltalán hol lehet csak úgy repülőgépet találni? Ha azt gondolod, hogy ezek a kérdések nem lephetnek meg egy hetedikest, hát nagyon tévedsz! A Mi, kockákból kiderül, hogy utolérhetik-e a kalandok az embert a nyári szünet előtt, és az is, hogy kockulnak-e a kockák. Hanna elmesél neked mindent úgy, ahogy volt. Ez a könyv igazi gyerekek történetét meséli, éppen olyanokét, mint te vagy én. Én matek órán, a pad alatt lapoztam bele először. Te mikor kezded?

Mire vár, mire vágyakozik az ember, amikor azt sem tudja, megéri-e a másnapot? Miben reménykedik egy fiatal lány, amikor városát idegen hadak ostromolják? Miért kel át egy másik hófödte hegyeken, tudva, talán sosem tér vissza otthonába? A tatárjárás idején játszódó történetben a szempillára hulló hópelyheknek éppen olyan fontos szerep jut, mint a fellegvárra árnyékot vető nyílvesszőknek. Két lány, két világ. Hogyan befolyásolja sorsukat, hogy honnan indulnak és merre tartanak? Megtalálják-e a szerelmet, marad-e idejük a boldogságra, miközben a világ egyre fenyegetőbbé válik körülöttük? Ebben a téli regényben jégvirágokat mintáz a pocsolyákra a fagy, és az emberi szívet rémület dermeszti. Az író biztos kézzel fonja egybe az egymás mellett futó történetszálakat, hogy reményt adjon, vigasztaljon, hogy merjük elhinni: nincs semmi baj. Kibogozhatatlan kötelék szövődik: az élet és a halál köteléke, a túlélés és a gyász köteléke. Schmöltz Margit két lány, a magyar Mandula és a mongol Tungalag történetét tárja elénk egy kegyetlen korban, nem várt fordulatokkal, mégis szívhez szólóan.

Négy reneszánsz erény: Igazságosság, Mértékletesség, Erő, Bölcsesség. Mi más kerülhetne egy vászonra, egy templom mennyezetére, egy főpap studiolójába, mint a hibátlan, tökéletes szépség? A konyhalány és az apáca. A feleség és a mostohalánya. Négy nő, négy teljesen eltérő életút, amelyek metszéspontjában Esztergom városa és egy különleges tehetségű férfi, Sandro Botticelli áll. Vágyak, vonzalmak, plátói és testi szerelmek, a reneszánsz Esztergom pezsgő lüktetése - Schmöltz Margit finom ecsetvonásokkal megfestett története egyedi élményt ígér. 2007-ben világszenzációt keltett a Vitéz János érsek esztergomi dolgozószobáját restauráló művészettörténészek - Wierdl Zsuzsa és Prokopp Mária - azon megalapozott hipotézisének bejelentése, hogy a falakat díszítő, a négy reneszánsz erényt ábrázoló freskók egyikét Sandro Botticelli, a firenzei iskola talán legjelentősebb festője készítette. Schmöltz Margit regénye Botticelli esztergomi tartózkodásának és a freskó születésének állít emléket, magával ragadó mesét szőve mindabból, amit biztosan tudhatunk a mű keletkezéséről.