Jaap Scholten

A szerző, akárcsak nagy sikerű előző könyvében, a Báró elvtársban, ismét Erdélybe kalauzol minket, de most nem a régi arisztokrácia nyomát keresi, hanem saját családjának múltját igyekszik feltárni ebben a vallomásos dokumentumregényben. Miközben feleségével és Géza nevű intézőjével próbálja a birtokot igazgatni, gyakran vissza kell térnie szülőföldjére, Hollandiába is, mivel komoly betegség fenyegeti legidősebb bátyját. A szerepek tisztázásához, a lelki béke megtalálásához elszánt nyomozásra van szüksége, és le kell ásnia egészen a gyermekkorig, ahol is előtűnnek nagyszülei, a holland "iparos arisztokrácia" tagjai és az elszegényedett, de vasakaratú édesanya alakja is.

Jaap Scholten, közismert és népszerű holland író, évek óta Magyarországon él. A kötetben közölt rövid - eredetileg az NRC Handelsblad című holland napilapban publikált - írásokban itteni (és részben erdélyi) élményeit és tapasztalatait írja le. A kilencvenes évek végén azért választotta Magyarországot lakóhelyéül, mert úgy érezte, itt még rekonstruálható és megélhető az a számára vonzó életforma és életszemlélet, melyet egykor a monarchiabeli arisztokrácia és nagypolgárság képviselt. Mivel ehhez előbb helyre kellett állíttatnia egy régi budapesti villát és egy falusi kúriát, első kézből szerezhetett információkat az itteni reálisan létező kapitalizmusról. Ez kicsit módosított a benne élő romantikus Magyarország-képen. A vonzalom megmaradt, de a vonzalom tárgyát - és benne önmagát - egyre több iróniával látja és láttatja. Az az arisztokrata, akit Jaap Scholten a könyvben és a valóságban alakít, részben kényszerből - mert más kultúrából jött -, részben önként - mert a maga választotta szerep ezt követeli meg - kívülről szemléli az itt zajló történéseket. Kívülről, de korántsem közömbösen. Valahogy úgy, mint egy disztingvált futballszurkoló, aki nemcsak a meccset, hanem a nézők viselkedését is figyeli és rájuk is gondol, amikor buzdításképp ezt mormolja magában: "Hajrá, gyerünk! Jobbak vagytok!"

Jaap Scholten, közismert és népszerű holland író, évek óta Magyarországon él. A kötetben közölt rövid - eredetileg az NRC Handelsblad című holland napilapban publikált - írásokban itteni (és részben erdélyi) élményeit és tapasztalatait írja le. A kilencvenes évek végén azért választotta Magyarországot lakóhelyéül, mert úgy érezte, itt még rekonstruálható és megélhető az a számára vonzó életforma és életszemlélet, melyet egykor a monarchiabeli arisztokrácia és nagypolgárság képviselt. Mivel ehhez előbb helyre kellett állíttatnia egy régi budapesti villát és egy falusi kúriát, első kézből szerezhetett információkat az itteni reálisan létező kapitalizmusról. Ez kicsit módosított a benne élő romantikus Magyarország-képen. A vonzalom megmaradt, de a vonzalom tárgyát - és benne önmagát - egyre több iróniával látja és láttatja. Az az arisztokrata, akit Jaap Scholten a könyvben és a valóságban alakít, részben kényszerből - mert más kultúrából jött -, részben önként - mert a maga választotta szerep ezt követeli meg - kívülről szemléli az itt zajló történéseket. Kívülről, de korántsem közömbösen. Valahogy úgy, mint egy disztingvált futballszurkoló, aki nemcsak a meccset, hanem a nézők viselkedését is figyeli és rájuk is gondol, amikor buzdításképp ezt mormolja magában: "Hajrá, gyerünk! Jobbak vagytok!"