Charles Seife

Nem csupán egy a számok sorában. Ahogyan ikertestvére, a végtelen, a nulla is zavarba ejt bennünket, és évezredek óta kísérti képzeletünket nyugtalanítóan paradox tulajdonságaival. Charles Seife amerikai matematikus és tudomány-népszerűsítő nagy sikerű könyve élvezetes, könnyed stílusban követi nyomon e különleges szám szövevényes és lenyűgöző történét, a babiloni ékírásos tábláktól a fekete lyukak fantasztikus felfedezéséig és még tovább. Megtudjuk, hogyan született meg a nulla eszméje az ókori keleten, miképpen küzdött az elismerésért az antikvitástól kezdve a kora újkorig Európában, és miként vált a nyugati matematika egyik legfontosabb eszközévé, hogy azután Einstein, Feynman és mások kezébe kerülve a modern természettudomány legnagyobb áttöréseinél játsszon kulcsszerepet. És a történet itt még nem ért véget, hiszen a nulla furcsa és kétarcú természete ma a relativitáselmélet és a kvantummechanika észbontó ütközési zónáiban, a "mindenség elmélete" körüli tudományos vitákban mutatkozik meg ismét.

Ve své knize autor zkoumá, jak došlo k tomu, že Steven Hawking je považován za jednoho z největších géniů lidstva. Hawking sice strávil svou vědeckou dráhu řešením hlubokých fyzikálních problémů, jeho proslulost však nespočívá na vědě. Byl totiž i mistrem sebepropagace pořádal večírky pro cestovatele časem, prohlašoval se za řešitele problémů, které nevyřešil, vlichocoval se miliardářům. Byl sice upoután na invalidní vozík a odkázán na péči oddaných příznivců, přesto si však dokázal lidi kolem sebe podmanit a využít pro své cíle. Skutečný Hawking je kontroverzní odhalení i vynikající biografie současně. Odkrývá skutečnou osobu skrytou pod nánosem výmyslů. Je to příběh muže, jehož genialitě ve vědě se plně vyrovnala jeho schopnost budovat mýtus o sobě samém. Nelichotivá, ale výtečná biografie jednoho z gigantů fyziky 20. století.

Lehetséges, hogy a Stephen Hawkingot körülölelő mítosz csak részben fedi a valóságot, és jó példa a tudatos brandépítésre? Hawking a kozmológia legfontosabb kérdéseit kutatta, és már életében az egyik legbriliánsabb elmének tartották, hírnevét mégsem elsősorban tudományos tevékenységének köszönhette. Mestere volt az önreklámozásnak: partit rendezett az időutazóknak, megünnepelte a győzelmét olyan tudományos vitákban, amelyekben valójában nem is volt igaza, bűvkörébe vonta a milliárdos mecénásokat. A közvélemény valósággal csüngött a szavain: a kerekesszékében mozdulatlanul ülő tudósban az intellektus legtisztább megnyilvánulását látta. A tudományos újságíró, Charles Seife eredeti megközelítésű és tudományos alaposságú könyvében nemcsak megismertet Hawking munkásságával és a legfontosabb eredményeivel, de annak is utánajár, rosszul gondoljuk-e, hogy sokat köszönhet neki az emberiség? A szerző az időben kvantumugrásokkal haladva, rétegről rétegre fejti fel, milyen elemekből született és épült fel a mítosz, vagyis hogyan lett Stephen Hawkingból, a fizikusból ikonikus jelenség.

Lehetséges, hogy a Stephen Hawkingot körülölelő mítosz csak részben fedi a valóságot, és jó példa a tudatos brandépítésre? Hawking a kozmológia legfontosabb kérdéseit kutatta, és már életében az egyik legbriliánsabb elmének tartották, hírnevét mégsem elsősorban tudományos tevékenységének köszönhette. Mestere volt az önreklámozásnak: partit rendezett az időutazóknak, megünnepelte a győzelmét olyan tudományos vitákban, amelyekben valójában nem is volt igaza, bűvkörébe vonta a milliárdos mecénásokat. A közvélemény valósággal csüngött a szavain: a kerekesszékében mozdulatlanul ülő tudósban az intellektus legtisztább megnyilvánulását látta. A tudományos újságíró, Charles Seife eredeti megközelítésű és tudományos alaposságú könyvében nemcsak megismertet Hawking munkásságával és a legfontosabb eredményeivel, de annak is utánajár, rosszul gondoljuk-e, hogy sokat köszönhet neki az emberiség? A szerző az időben kvantumugrásokkal haladva, rétegről rétegre fejti fel, milyen elemekből született és épült fel a mítosz, vagyis hogyan lett Stephen Hawkingból, a fizikusból ikonikus jelenség. Charles Seife, a New York-i Egyetem Arthur L. Carter Újságíró Intézetének tanára, számos könyv szerzője, két évtizede ír fizikáról és matematikáról. Dolgozott a Science magazinnál, a New Scientist amerikai tudósítója volt. Írásai megjelentek többek között a The Economist, a Scientific American, a Slate, a The Washington Post és a The New York Times hasábjain. Tudományos és matematikai témájú ismeretterjesztő filmek tanácsadójaként és írójaként szintén hírnevet szerzett.

Tato kniha je historií nuly. Zrodila se ve starověku a posléze se jí podařilo vybojovat si místo na slunci na Východě, s prosazením na Západě to však měla mnohem těžší. Možná proto se naší civilizaci dodnes mstí a neustále působí nové a nové potíže od havárií řídicích systémů až po fundamentální problémy v moderní fyzice. Ve stejné míře jako historií nuly je však naše kniha i historií lidí, kteří po staletí s nulou bojovali a většinou jí nakonec v nerovném boji podlehli učenců, mystiků, vědců i kněží, všech, kdo se nule snažili porozumět a ovládnout ji. Je to příběh marných a často násilných pokusů západního světa ochránit se před vlivem východních myšlenek. A je to také historie paradoxů, které s sebou přináší nevinně vypadající číslo, paradoxů, které mátly i nejchytřejší mozky minulých století a hrozily narušit vlastní základy vědeckého myšlení. Nula nakonec vždy zvítězila nad těmi, kdo se jí stavěli na odpor. Lidé ji nikdy nedokázali přinutit, aby se přizpůsobila jejich filozofiím byla to naopak ona, kdo utvářel naše názory na vesmír i na samotného Boha.