Sjón

"A macskaróka" című lírai hangulatú kisregény az 1880-as évek Izlandjára kalauzolja az olvasót. A két történetszál egyikében a vad és a vadász párharca bontakozik ki: a falusi tiszteletes napokon keresztül követi a barna bundás sarki rókát, mely "oly an ördöngös módon hasonlít egy kőhöz, hogy azon csak ámulni lehet". Ennek a történetnek, mely a regény feszes és feszült kerete is egyben, a pap és a nőstény róka mellett a kegyetlenségében kegyes, fenséges természet a harmadik főszereplője. Mintha a z emberi és az állati összeolvadna, végső soron minden természetté válik ebben a balladai élességgel megírt műben. A másik történetszál ugyanekkor játszódik a komor hegyek tagolta Völgy egyik településén. A szerző lélektani empátiával és társadalomtö rténeti pontossággal ábrázolja, és a mindennapokban mutatja meg a korabeli izlandi közösség évszázados hiedelmeit, átörökített babonáit és szokásait. A hagyományhoz, paraszti értékvilághoz foggal-körömmel ragaszkodóknak szembe kell nézniük az európai modernizáció kihívásaival. Sjón ezeket az elvont problémákat eleven, tragikus és kedélyes élethelyzetekben mutatja meg: születéskor és temetéskor. Regénye -alcíme szerint- népi történet: ez egyszerre jelenti, hogy népmesei elemek tagolják a balladai históriát, és azt is, hogy néprajzi igényességgel ismerteti meg az olvasóval egy rusztikus társadalom belső határait. Egyszerre metaforikus legenda és naturalisztikus parabola "A macskaróka" komor mese a titkokkal teli skandináv horizontról.

V kratičkém románu Islanďana, jehož texty našinec možná zná z písní zpěvačky Björk nebo z muzikálu Tanec v temnotách Larse von Triera, se křišťálově čistým jazykem vypráví o démonickém pastoru Baldurovi a jeho honu na lišku, ze kterého se v majestátní islandské krajině stává lítý souboj člověka s přírodou a nesmlouvavá konfrontace etických hodnot. Jak se na pořádný historický román sluší, přemítá se tu nad žhavými otázkami dneška. V roce 2005 Severská rada udělila autorovi za tuto knihu prestižní Literární cenu.

1635-öt írunk: a Nap még a Föld körül kering, a hínár időnként madarakat szül, az unikornisszarv keresett luxuscikk, egy jól összerakott versnek pedig ördögűző hatása lehet. Ebben a különös világban csetlik-botlik Tudós Jónas Pálmason, az autodidakta természettudós, költő és képfaragó a világtól távoli Izlandon, ahol rosszakarói perbe fogják vajákosság és fekete mágia vádjával, és egy lakatlan szigetre száműzik. Ezen a szigeten idézi fel az öreg Jónas fordulatos életét és hányattatásait, egy balul elsült kísértetvadászattól kezdve az erőszakos reformáció rémtettein és a baszk bálnavadászok legyilkolásán át a látogatásáig a kor egyik szellemi központjában, a koppenhágai egyetemen, egészen addig, amíg élete végén el nem jön érte a hatalmas cethal, hogy mint a bibliai névrokonát, őt is elnyelje és elvigye más, boldogabb partok felé.A kortárs izlandi irodalom legnagyobb mesélője, Sjón ezúttal is káprázatos látomásokban és elképesztő történetekben vegyíti a valóság és a képzelet, a tudomány és a népi hiedelmek elemeit. Tudós Jónas élettörténete egyszerre érzéki látlelet a XVII. századi Izland veszélyes és kegyetlen világáról, és egyben költői himnusz az olthatatlan emberi tudásvágyhoz.

Reykjavik, 1918. The eruptions of the Katla volcano darken the sky night and day. Yet despite the natural disaster, the shortage of coal and the Great War still raging in the outside world, life in the small capital goes on as always. Sixteen-year-old Mani Steinn lives for the movies. Awake, he lives on the fringes of society. Asleep, he dreams in pictures, the threads of his own life weaving through the tapestry of the films he loves. When the Spanish flu epidemic comes ashore, killing hundreds of townspeople and forcing thousands to their sick beds, the shadows that linger at the edges of existence grow darker and Mani is forced to re-evaluate both the society around him and his role in it. Evoking the moment when Iceland's saga culture met the new narrative form of the cinema and when the isolated island became swept up in global events, this is the story of a misfit transformed by his experiences in a world where life and death, reality and imagination, secrets and revelations jostle for dominance.

A masterpiece . . . I challenge any author to top it!' Sigridur Alberstsdottir, Icelandic National Broadcasting Service. Josef Loewe enters the world as a lump of clay - carried in a hatbox by his Jewish father Leo, a fugitive in WWII Germany. Taking refuge in a small-town guesthouse, Leo discovers a kindred spirit in the young woman who nurses him back to health and together they shape the clay into a baby. But en route to safety in Iceland, he is robbed of the ring needed to bring the child to life. It is not until 1962 that Josef can be 'born', only to grow up with a rare disease. Fifty-three years on, it leads him into the hands of a power-hungry Icelandic geneticist, just when science and politics are threatening to lead us all down a dark, dangerous road. At once playful and profoundly serious, this remarkable novel melds multiple genres into a unique whole: a mind-bending read and a biting, timely attack on nationalism.

Je podzim roku 1918, poslední rok první světové války. Obyvatelé hlavního města Islandu, patnáctitisícového Reykjavíku, pozorují oblohu zbarvující se září ohně a plynů ze sopečných výbuchů. Národ slaví vítězství staletého boje o nezávislost na dánské monarchii, radost je však pokažena zákeřně propukající epidemií španělské chřipky. V tomto mikrokosmu se pohybuje šestnáctiletý chlapec, citově vyprahlý sirotek, který si vydělává obsluhou místních homosexuálů a žije filmy promítanými ve dvou reykjavických biografech. Autor v této mnohovýznamové novele zužitkovává své výzkumy výskytu homosexuality a počátků filmových projekcí na Islandu, současně objevuje i nitky vedoucí k vlastním předkům.