Thomas Snégaroff

Ernst Hanfstaengl, navzdory dvoumetrovému vzrůstu přezdívaný Putzi („prcek“), se ve 20. letech stal Hitlerovým pianistou a důvěrníkem. Jeho život je dalším neuvěřitelným příběhem, který napsala druhá světová válka. Narodil se americké matce a německému otci roku 1887 v Mnichově, poté žil v bohémském New Yorku, kde obchodoval s uměním a ve volném času se věnoval hudbě. O deset let později se seznámil s Hitlerem, finančně ho významně podporoval a hrál mu na piano Wagnera, kdykoli si to Hitler přál. Výstřední muž se širokými kulturními obzory vzbuzoval žárlivost nacistů, zejména Goebbelsa a Goringa, ve skutečnosti snil o spojenectví Německa se Spojenými státy. Hitler ho jmenoval v roce 1933 vedoucím říšského oddělení pro zahraniční tisk, ale po čtyřech letech Hanfstaengl upadl v nemilost a v obavě o život byl nucen z Německa uprchnout. Přes Švýcarsko se dostal do Anglie, odkud ho vyhnal Churchill, a pak do Spojených států, kde se stal hlavním Rooseveltovým zdrojem informací o Hitlerovi. Ernsta Hanfstaengla považovali jedni za neškodného šaška, druzí za zrádce a jednoho z architektů zla. Putzi byl po válce omilostněn a zemřel v roce 1975 v Mnichově.

A német apától és amerikai anyától Münchenben, 1887-ben született Ernst Hanfstaengl Németországban nevelkedett a lehető legjobb anyagi körülmények között, majd Amerikába költözött, diplomát szerzett a Harvardon. A nagyvilági életet élő, művelt, remekül zongorázó, mindenki által Putziként ismert férfi 1922-ben visszatér a szülőhazájába, és csodálója, majd közeli barátja, jó ideig közvetlen bizalmasa lesz Adolf Hitlernek, akiben nemcsak Németország, hanem az egész világ jövőjét látja. Hitler hatalomra jutása után komoly feladatokat kap, amelyeket nagy lelkesedéssel, mély hittel lát el. Elszántan dolgozik azon, hogy szilárd kapcsolat alakuljon ki a nyugati hatalmak, elsősorban az Egyesült Királyság, illetve Amerika és a náci Németország között. Egy ideig gyorsan halad felfelé a ranglétrán, ám váratlan és drámai fordulatok állnak be az életében, veszélybe kerül, barátaiban csalódik, elköteleződése bizonytalanná válik, a gonosz eszmékbe vetett hite – az megválaszolatlan kérdés marad, hogy vajon a számára szerencsétlen körülmények vagy az őszinte felismerés hatására – meginog, és Putzi végül szembefordul egykori önmagával. Thomas Snégaroff izgalmas könyve nagyon pontos képet ad a kor fontos történéseiről is, de legfőképpen Putzi személyes sorsára koncentrál, cselekedetei, döntései indítékait kutatja, igyekszik minél árnyaltabban bemutatni a kétségkívül érdekes és roppant ellentmondásos figurát, a hol bohócnak, hol őrültnek, hol megalkuvó, opportunista alaknak tartott Ernst Hanfstaenglt. Putzi utóbb „...azt bizonygatta, ő mindent elkövetett annak érdekében, hogy Hitler ne váljon Hitlerré...”