Aleksandr Solzhenitsyn strana 2 z 2

1949 decemberében Innokentyij Vologyin szovjet diplomata telefonon felhívja az amerikai nagykövetséget, s elmondja, a szovjetek hol és mikor kapják meg Amerikában az atombomba elkészítésének titkos leírását. A szovjet állambiztonsági minisztériumban rögzítik a hívást, de még nem tudják, hogy ki követte el a "bűnt". Még azonosítani kell az "árulót", aki maga is tisztában van lépésének halálos kockázatával, de önmagában már végleges döntésre jutott: ha saját államát, ha Sztálin rendszerét árulja el, azzal mind az emberiség, mind az orosz nép javára cselekszik. Elindul a nyomozás, és Innokentyijt végül azok az emberek juttatják börtönbe, akiket a sztálini rendszer poklának "első körében", a saraská-ban, egy elitbörtönben tartanak fogva, ahol kiemelkedő tudósok dolgoznak a titkos hadiipar és az államvédelmi hatóságok technikájának fejlesztésén. Itt dolgozzák ki azt az akusztikai hangfelismerő módszert, amely segít Innokentyij azonosításában.

Abrikosovoe varene

Matrionina chalupa je autobiografická novela o živote a smrti Matriony Zacharovovej. Kniha je napísaná podľa skutočných udalostí. Pravý názov dediny je Miľcevo, Vladimírska oblasť. Jej pôvodný názov znel Niet dediny bez spravodlivého, definitívny názov dal novele básnik A. T. Tvardovskij. Pri vydaní bol zmenený rok, v ktorom sa príbeh odohráva, a dej bol situovaný do predchruščovského obdobia. Autorovi sa vyčítalo, že obišiel skúsenosti prosperujúceho susedného kolchozu, na čele ktorého stál hrdina socialistickej práce. Prípad na stanici Kočetovka. Kočetovka je názov železničnej stanice, kde sa v roku 1941 opísaný príbeh skutočne odohral. Názov stanice bol v prvom vydaní novely zmeený na Krečetovka, všetky ostatné zemepisné názvy zostali nezmenené. Vo vyššom záujme. Novelu napísal autor na jar v roku 1963 podľa skutočnej udalosti, ktorá sa odohrala v Riazani. V tom čase sa práve začínali represívne zásaky tak proti časopisu Novyj mir, ako aj proti autorovi. Poviedka bola neskôr skrátená.

Rakovyj korpus

This is a collection of stories and verses created by Aleksandr Solzhenitsyn (1918-2008) when he was interred in a work camp. They were all kept in his memory because he was not allowed to keep notes and to have paper and ink.

Rakovyj korpus

The Gulag Archipelago is Solzhenitsyn's masterwork, a vast canvas of camps, prisons, transit centres and secret police, of informers and spies and interrogators and also of heroism, a Stalinist anti-world at the heart of the Soviet Union where the key to survival lay not in hope but in despair. The work is based on the testimony of some two hundred survivors, and on the recollection of Solzhenitsyn's own eleven years in labour camps and exile. It is both a thoroughly researched document and a feat of literary and imaginative power. This edition has been abridged into one volume at the author's wish and with his full co-operation.