Aleksandr Solzhenitsyn

1955 márciusában vagyunk valahol Közép-Ázsiában, egy kórház rákosztályán. Ide érkezik meg a belügyes Ruszanov (aki viszolyogva fekszik be a "közemberek" közé, és az az elve, hogy "mindenki bűnös, ha megvakarjuk") és Kosztoglotov, aki az egyetemről a háborúba került, onnan a Gulagba, s szabadulása után most a rákkal kell megküzdenie. A rákosok kórtermében a szovjet társadalom jellegzetes képviselői fekszenek: egyesek, a hatalom kiszolgálói félnek a lassanként beinduló változásoktól, a személyi kultusz leleplezésétől, mások reménykednek, hogy igazi olvadás kezdődik, s az ország testéről visszahúzódnak a rákos daganatok: a táborok, a sztálinizmus, az embertelen diktatúra. S közben csodás gyógyulásról álmodoznak - talán az orosz népi gyógyászat, talán a nyírfagomba segíthet, ha a "hivatalos" orvosok tehetetlenek. A Rákosztály sok szempontból önéletrajzi mű. Maga Szolzsenyicin 1953-ban szabadult a lágerból, s utána Kazahsztánban jelöltek ki neki kényszerlakhelyet. Két év múlva a taskenti kórházban rákos daganatot diagnosztizáltak szervezetében. Élet és halál között lebegett, de legyőzte a betegséget, s úgy érezte, azért maradt életben, hogy beszámoljon a lágerlakó milliók szenvedéséről. A Rákosztály-beli Kosztoglotovban saját életének ezt a pár évét írta meg: a súlyos betegséggel sikeresen megvívott harcát - és vívódását, küzdelmét azért, hogy a lágerban töltött évek után értelmet találjon életének. Évtizedekig a kommunista hatalommal való szembenállás jelképe volt ez a könyv, melyet a "szocialista" országokban csak titokban lehetett olvasni; mára elfoglalta helyét a XX. század nagy klasszikus művei között. A Rákosztály igazi orosz nagyregény Dosztojevszkij és Tolsztoj szellemében: éppúgy szól hús-vér emberek szenvedéséről, mint - szimbolikus szintjén - az örök emberi lázadásról az olyan hatalommal szemben, melyben az istentelen szadizmus rákként elburjánzik.

V nastoiashchem izdanii predstavleny proizvedeniia, sozdannye pisatelem v 1990-e gody. Chitatel voshedshikh v sbornik Rasskazov i Krokhotok smozhet poznakomitsia s pozdnim tvorchestvom A.I. Solzhenitcyna, pochuvstvovat i porazmyshliat vmeste s pisatelem, razdelivshim v XX veke surovuiu sudbu Rossii. Aleksandr Solzhenitcyn â€" vydaiushchiisia russkii pisatel, publitcist, obshchestvennyi deiatel, laureat Nobelevskoi premii po literature, laureat Gosudarstvennoi premii Rossiiskoi Federatcii za vydaiushchiesia dostizheniia v oblasti gumanitarnoi deiatelnosti, akademik Rossiiskoi akademii nauk. Pervoe zhe ego proizvedenie, rasskaz «Odin den Ivana Denisovicha», opublikovannyi v «Novom mire» v 1962 godu, prines emu vsemirnuiu slavu. Potom uvideli svet rasskazy «Matrenin dvor», «Sluchai na stantcii Kochetovka», «Dlia polzy dela» i «Zakhar-Kalita». Na etom publikatcii prekratilis. Bolshe ni stroki v SSSR ne bylo napechatano, proizvedeniia vykhodili v samizdate i za rubezhom. V nastoiashchem izdanii predstavleny proizvedeniia, sozdannye pisatelem v 1990-e gody. Chitatel voshedshikh v sbornik Rasskazov i Krokhotok smozhet poznakomitsia s pozdnim tvorchestvom A. I. Solzhenitcyna, pochuvstvovat i porazmyshliat vmeste s pisatelem, razdelivshim v KhKh veke surovuiu sudbu Rossii.

No matter what, you cannot change human nature,' exclaims a soldier in the final story of this collection, 'even under socialism.' Apricot Jam and Other Stories presents a series of astonishing portraits of Russian life before, during and after Soviet rule. In 'The New Generation', a professor promotes a student purely out of good will. Years later, the same professor finds himself arrested and, in a striking twist of fate, his student becomes his interrogator. In 'Nastenka', two young women with the same name lead routine, ordered lives - until the Revolution exacts radical change on them both. With an unforgettable cast of displaced family members, military commanders and imprisoned activists, these stories play out the moral dilemmas and ideological conflicts that defined Russia in the twentieth century.

Matrenin dvor

This is a brilliant new collection of stories from the Nobel Prize-winning author, available for the first time in English. Written in the years between Solzhenitsyn's return from exile to Russia in 1994, and his death in 2008, they confirm the author's position as not only a visionary political commentator but also as a true literary giant. APRICOT JAM AND OTHER STORIES presents a series of astonishing portraits of a Soviet and Russian life across the twentieth century. In 'The New Generation', a professor promotes a student purely out of good will. Years later, the same professor finds himself arrested and, in a striking twist of fate, his student becomes his interrogator. In 'Nastenka', two young women with the same name lead routine, ordered lives - until the Revolution exacts radical change on them both. Through their unforgettable cast of military commanders, imprisoned activists and displaced families, these stories play out the moral dilemmas and ideological conflicts that defined the century. The most eloquent and acclaimed opponent of government oppression, Solzhenitsyn was awarded the Nobel Prize in Literature in 1970, and his work continues to receive international acclaim.

This book is known throughout the world, the first of its kind in the scale of investigation of the history of the soviet labor camp system (GULAG, 1918-1956). It describes the system's social structure, forms of resistance, industries and projects, everyday and spiritual life of those who did not lose hope and soul in the soviet punitive system. Solzhenitsyn (1918-2008) created a new style of combining documentary-fictional narrative with academic study based on numerous cases and personal documents of survivors.

Рstoricheskij trud, v kotorom avtor govorit "nravstvenno nuzhnuyu " pravdu ob otnosheniyah dvuh natsij v Rossijskom gosudarstve - evreev i russkih. Chast pervaya posvyaschena istorii etih otnoshenij s kontsa XVIII v. do revolyutsionnyh sobytij 1917 g.

Dokumentalno-hudozhestvennaya epopeya Aleksandra Isaevicha Solzhenitsyna "Arhipelag GULAG" proizvela perevorot v soznanii millionov chitateley vo vsem mire. Eto istoriya repressiy, lagerey i tyurem v Sovetskom Soyuze (ih zhertvoy byl i sam avtor). V tretiy tom voshli 5-ya, 6-ya i 7-ya chasti proizvedeniya - "Katorga", "Ssylka" i "Stalina net". Izdanie snabzheno annotirovannym imennym ukazatelem, printsipialno otlichayuschim dannoe izdanie ot predyduschih.

V etu knigu voshli rasskazy i krohotki, napisannye A.I.Solzhenitsynym v period 1958-1966 gg.

Aleksandr Isaevich Solzhenitsyn (r.1918) ā€“ russkij pisatel, laureat Nobelevskoj premii (1970). Bolju i velikoj veroj v sohranenie chelovecheskoj dushi proniknuto vse tvorchestvo Aleksandra Isaevicha. V nyneshnee vremja, kak i v epohu zhestochajshego tot

V romane vosproizvedena atmosfera i obstanovka "sharashki" - strogo ohranyaemoy tyurmy, gde veduschie sovetskie uchenye i spetsialisty ispolzuyutsya dlya razrabotki sekretnyh gosudarstvennyh zadach.

1949 decemberében Innokentyij Vologyin szovjet diplomata telefonon felhívja az amerikai nagykövetséget, s elmondja, a szovjetek hol és mikor kapják meg Amerikában az atombomba elkészítésének titkos leírását. A szovjet állambiztonsági minisztériumban rögzítik a hívást, de még nem tudják, hogy ki követte el a "bűnt". Még azonosítani kell az "árulót", aki maga is tisztában van lépésének halálos kockázatával, de önmagában már végleges döntésre jutott: ha saját államát, ha Sztálin rendszerét árulja el, azzal mind az emberiség, mind az orosz nép javára cselekszik. Elindul a nyomozás, és Innokentyijt végül azok az emberek juttatják börtönbe, akiket a sztálini rendszer poklának "első körében", a saraská-ban, egy elitbörtönben tartanak fogva, ahol kiemelkedő tudósok dolgoznak a titkos hadiipar és az államvédelmi hatóságok technikájának fejlesztésén. Itt dolgozzák ki azt az akusztikai hangfelismerő módszert, amely segít Innokentyij azonosításában.