Tibor Soós

"Vajon egy több ezer kilométer és több évezred távolságban lévő, egzotikus és titokzatos világban belecsöppenhetünk számunkra furcsán ismerős helyzetekbe? Soós Tibor Nílus könyve-trilógiájának utolsó, rendkívüli izgalmakat tartogató részéből kiderül. Tartsanak vele ezen az úton!" - Fábián Janka sikerszerző A Nílus földjén futótűzként terjed egy eddig ismeretlen járvány, mely nemcsak az alattvalók életét, de a birodalom rendjét is fenyegeti. Ehnaton fáraó új világának álmát lassan felemésztik a veszteségek, testvére, Szemenhkaré azonban vasmarokkal ragadja magához a hatalmat. Míg Tia minden erejét a járvány megfékezésének szenteli, Sziatum szökni készül az amurrúk királyának fogságából, hogy véghez vihesse küldetését és beválthassa szerelmének tett ígéretét. De két hosszú évnyi raboskodás után vajon megfordíthatja-e még az istenek játszmáját és várhat-e hűséget attól, aki már rég halottnak hiszi. Soós Tibor A Nílus könyvének befejező kötetében harcot indít az elnyomás ellen és feléleszti egy parázsló szerelem lángjait. A harmadik tekercs méltó lezárása egy történelmi kornak, melyben az emberi erények az istenek büszkesége fölé emelkedhetnek.

„Felfedezőnek érzi magát az olvasó, ahogy elmerül az ókori Egyiptom misztikus világában, miközben olyan kalandban lesz része, amiről álmodni sem mer!” – Szellemes lányok poscast és blog A fáraó felépítette új városát a Napkorong tiszteletére. Egyiptom a közelgő nagy ünnepre, az idegen népek szemléjére készülődik. Az új világ azonban még fiatal és törékeny, az ősi rend haragja hullámként sodorhatja el. Tia és Sziatum hajóra szállnak, hogy megakadályozzák a közelgő katasztrófát. Nemcsak szerelmüket, de szabadságukat és otthonuk békéjét is elnyelheti a háborgó mélység. Küldetésük felkavarja a gondosan előkészített összeesküvést, felszínre hozza a múlt elfeledett titkait, és lemossa a szövetségesnek hitt árulók álarcát. Soós Tibor A Nílus könyvének második tekercsében váratlan fordulatokkal fokozza tovább az izgalmakat. Bebizonyítja az olvasóknak, hogy a szerelem még a legingoványosabb talajon is gyökeret ereszthet. „Soós Tibor könyvének atmoszféráját a hit, a szerelem és az ármány teremti meg. Áthatja a lelket ez a lebilincselő, magával ragadó világ.” – Cselenyák Imre (Jean-Pierre Montcassen) történelmi regényíró, a Buda & Pest regény társszerzője

A Nílus földjén egy eretnek fáraó új világrendet épít. Reformja, mely mindenek fölé a Napkorong imádatát rendeli, haragra gerjeszti az ősi vallás papjait. A háborgó birodalomban egy különc falusi lány, Tia igyekszik megvalósítani álmát, hogy orvos apja nyomdokaiba lépjen. Még nem sejti, hogy az Egyiptom felett gyülekező viharfelhők az ő életét is fenekestül felforgatják. Mikor sorsát megpecsételi a küszöbön álló háború, egy titokzatos férfi küldetéséhez csatlakozik. Sziatum múltját homály fedi, mégis sikerül elnyernie a lány bizalmát. Útjuk intrikákon, küzdelmeken és rejtélyeken át vezet az eltitkolt igazsághoz, mely nemcsak a birodalom, de az egész környező világ jövőjét is átírhatja. Soós Tibor, az Év Könyve 2023 díjjal jutalmazott Buda & Pest regény társszerzője hiteles történelmi kalandregényén keresztül elevenedik meg az ókori Egyiptom és egy viszontagságos szerelem története.

"Hiánypótló gyűjtemény a legendás magyar asszonyokról." - Karády Anna "Nők, akik szebbé, jobbá tették a világot." - Pap Éva "Árnyékban éles fény vagy, és ékes árnyék a fényben..." - írta Radnóti Miklós feleségének, Gyarmati Fanninak a neki szóló versben. A nőnek, aki nemcsak a társa, hanem szellemi partnere is volt - és aki később, élete végéig viselte a költő halála után rázuhant terheket, és gondozta hagyatékát, emlékét. Sokan voltak a magyar történelemben olyan nők, akiket nem egy férfi határozott meg, hanem akik a maguk jogán igyekeztek vagy tudtak azzá lenni, akik szerettek volna. Olyan időkben is, amikor ez nem volt könnyű és magától értetődő. Nők, akikről legtöbben azt sem tudják, hogy léteztek. Mert tudjuk-e, hogy I. (Nagy) Lajos királyunk édesanyja, Łokietek Erzsébet élete végéig fia társuralkodója volt? Hogy anyja, Szilágyi Erzsébet támogatása nélkül Mátyás soha nem lehetett volna király? Hogy Kazinczy Ferenc felesége, Török Sophie "indította be" a modern magyar irodalmi életet? Hogy Szendrey Júlia tehetséges író-költő volt, és nem számításból "dobta el az özvegyi fátylat"? Hogy Weöres Sándor egyik legismertebb gyerekverse nem gyerek-, hanem szerelmes vers, amit a magyar hospice-mozgalmat életre hívó pszichológusnak, Polcz Alaine-nek írt? Soós Tibor nagy sikerű Árnyékból a fényre című képeskönyvének párját tartja kezében az olvasó. Olyan magyar nők történetét, akik nemzetközi társaikhoz hasonlóan nem akartak a férfiak által meghatározott keretek között élni, hanem a maguk útját szerették volna járni. Volt, akinek sikerült, volt, akinek nem. Volt, akit csak az utókor ismert el. Sorsuk azonban példamutató a mai nők - és férfiak - számára is.