Stephen M. Stahl

Ha valakiről el lehet mondani, hogy a modern világ – legalábbis a technikai fejlettség értelmében – egészen más lenne nélküle, akkor az biztosan Nikola Tesla, a szerb-amerikai fizikus, feltaláló és filozófus. Biztosan zseni volt, már-már varázsló – és ugyanakkor egy saját démonaival küzdő ember. Megzabolázta az „elektromosságnak” elnevezett rejtélyes erőt, egyre-másra lepte meg a világot felfedezéseivel, olyan új ösvényeket vágott a tudományban, amelyek aztán óriási hatással voltak az emberek mindennapi életére. Tesla egy ideig, az 1880-as években Magyarországon dolgozott (Puskás Tivadarral együtt), és itt fejlesztette ki az első hangszórót és a váltakozóáramú motort. 1884-ben áthajózott Amerikába, Edison munkatársa (majd ellensége) lett, feltalálta a rádiót (igen, Marconi előtt!), a naperőművet… és felsorolni is sok lenne, még mi mindent. A kor nagyságai rajongtak érte, keresték a társaságát, barátságát. És közben Tesla mániás-zseniális alkotói időszakai mély depresszióval és kétségbeeséssel váltakoztak. E könyv szerzői nemcsak a fantasztikus tudóst mutatják meg nekünk, hanem arra is választ keresnek, hogy milyen lelki problémákkal küzdött Tesla, és élete végére hogyan lett elszegényedett, magányos ember.

Nikola Tesla – fyzik, matematik, podnikatel, vizionář – zažil za svůj život velké úspěchy i pády, často bojoval nejen s nedostatkem peněz a s nepochopením, ale i s psychickými obtížemi. Ve výzkumu dosáhl řady převratných objevů, jako první zkonstruoval motor na střídavý proud, byl průkopníkem v oboru radiokomunikace i elektrotechniky a díky jeho práci se věda posunula o velký krok kupředu.