Kathryn Stockett

Mississippi, 1933. A nagy gazdasági világválság sötét árnyéka vetül a déli államokra, ahol a becsületnél csak a látszat fenntartása a fontosabb. Birdie Calhoun huszonnégy éves, hajadon, és pontosan tudja, mit jelent a nélkülözés. Pénzt kérni érkezik gazdag családba beházasodott húgához, ám hamarosan kiderül, hogy sógora családja nála is nagyobb bajban van. Hogy megmentse az ősi kúriát az elárverezéstől, Birdie egy semmiből felbukkant, különös és elszánt nő, Charlie segítségével kockázatos és merész vállalkozásba fog, amely alapjaiban kezdi ki a konzervatív kisváros képmutató erkölcseit. Eközben a helyi árvaház penészes falai között a tizenegy éves Meg a szabadságról és az anyjáról álmodozik, aki biztosan vissza fog jönni érte egyszer. Nem is sejti, hogy az árvaház gőgös igazgatónője miért gyűlöli őt annyira, ahogy azt sem, hogy sorsa végül Birdie és Charlie valószínűtlen és vakmerő szövetségének sikerén múlik majd. A Lázadó nők klubja szívszorító, fanyar humorú, mégis felemelő történet barátságról, kitartásról, túlélésről és a szabadság áráról egy olyan világban, ahol a nőknek nem osztottak lapot – s ezért úgy döntenek, inkább átírják a játékszabályokat.

'Smart, funny, and driven by unforgettable characters ... a must-read' Bonnie Garmus, author of Lessons in Chemistry'With exquisite storytelling and unforgettable characters, The Calamity Club is a joyful, heartbreaking, heartwarming read. I loved it so much' Jennie Godfrey, author of The List of Suspicious Things'Pure hell-raising entertainment' New York Times'So immersive, exciting, and downright fabulous, you never want it to end' Oprah Daily“You give a girl a taste of fresh air and then you take it away—she’ll grow fierce and wild to get it back.”Oxford, Mississippi, 1933. Eleven-year-old Meg Lefleur has learned the hard way to rely on no one. Ever since her beloved mother failed to come home last Christmas Eve, she’s been one of the 'unadoptable' girls at the town’s orphanage, where she fights each day to keep her wits sharp and her spirit unbowed. When she meets Birdie, a young woman who has come to Oxford determined to remind her socialite sister of the impoverished family she left behind, for the first time in a long while it seems someone else might care about Meg’s future. But as the Depression tightens its grip, Birdie begins to suspect her sister’s charmed life may be founded on a tapestry of lies. Then, Birdie encounters Charlie, a woman haunted by loss who has been pushed to the brink with nothing left to lose. Drawn together by circumstance, they find unexpected kinship among a disreputable, determined band of women. But in a town steeped in hypocrisy, even the smallest act of defiance can have dangerous consequences …Bold, heartwarming, and riotously funny, The Calamity Club is an unforgettable story of resilience and friendship, and a sisterhood of underestimated women who risk everything to take back control of their fates. _PRAISE FOR THE HELP'Daring, vitally important and very courageous, I loved and admired The Help. Fantastic' MARIAN KEYES'Outstanding, immensely funny, very compelling, brilliant' Daily Telegraph'A laugh-out-loud, vociferously angry must-read' Marie Claire'Touching, disgraceful, funny. Highly recommended' Daily Mail

"You give a girl a taste of fresh air and then you take it away-she'll grow fierce and wild to get it back." Oxford, Mississippi, 1933. Eleven-year-old Meg Lefleur has learned the hard way to rely on no one. Ever since her beloved mother failed to come home last Christmas Eve, she's been one of the 'unadoptable' girls at the town's orphanage, where she fights each day to keep her wits sharp and her spirit unbowed. When she meets Birdie, a young woman who has come to Oxford determined to remind her socialite sister of the impoverished family she left behind, for the first time in a long while it seems someone else might care about Meg's future. But as the Depression tightens its grip, Birdie begins to suspect her sister's charmed life may be founded on a tapestry of lies. Then, Birdie encounters Charlie, a woman haunted by loss who has been pushed to the brink with nothing left to lose. Drawn together by circumstance, they find unexpected kinship among a disreputable, determined band of women. But in a town steeped in hypocrisy, even the smallest act of defiance can have dangerous consequences …

Kathryn Stockett (1969) amerikai írónő Jacksonban született, korábban magazinoknak írt New Yorkban, majd 9/11 hatására kezdett bele korszakos művébe, amin öt éven át dolgozott, és újabb évekbe telt, mire egy kiadó vállalta a megjelentetését. A Segítség a hatvanas évek elejére, Jacksonba, az amerikai Dél egy tipikus kisvárosába visz bennünket, ahol a fehérek úgy érzik, a világ örök rendje a szegregáció, a feketék pedig véletlenül sem merik elmondani igazi érzéseiket. De közben másutt már zajlik a fekete polgárjogi mozgalom, és a fokozatos, lassú enyhülés híre eljut a kisvárosba is. Skeeter, az egyetemről írói ambíciókkal érkező középosztálybeli fehér lány a cselédekről szeretne interjúkötetet írni, hogy a történelem során először saját maguk mondják el életüket és helyzetüket. Skeetert eleinte csak naiv, gyerekes becsvágy fűti, de ezeket a nőket megismerve, részt vállalva sorsukból, életét is kockáztatva értük, bátor felnőtt válik belőle. A "cselédek" pedig ráébrednek, hogy a mindennapi megaláztatás elviselése senkinek sincs benne a munkaköri leírásában, a háztartási alkalmazottakéban sem. Stockett 2009-es könyve hatalmas siker lett, hónapokon át vezette a sikerlistákat, az Elfújta a szél-hez hasonlították, megjelenése óta pedig már 42 nyelvre lefordították. A regényből 2011-ben bemutatott filmben nyújtott alakításáért Octavia Spencer elnyerte az Oscar-díjat. A történet még most is jelentős társadalmi változásokat generál világszerte.

A hatvanas évek elejére, Jacksonba, az amerikai Dél egy tipikus kisvárosába varázsol bennünket Kathryn Stockett regénye. Látszólag olyan világ ez, ahol soha nem fog megváltozni semmi - a fehérek úgy érzik, a világ örök rendje a szegregáció, a feketék pedig álmukban sem mernék elmondani igazi érzéseiket (hiszen aki mégis elmondja, azt rögtön elbocsátják, s szerencséje van, ha nem ölik meg aztán). Közben persze már elkezdődött a fekete polgárjogi mozgalom, s amit Martin Luther King mond, s ami közben szép lassan történik az országban (a szegregáció fokozatos, nagyon lassú enyhülése), az mégiscsak eljut a kisvárosba... Skeeternek, egy fehér lánynak, aki épp visszajött az egyetemről, és író akar lenni, az az ötlete támad, hogy a cselédekről kellene könyvet írni, pontosabban egy interjúkötetet: a fekete nők először kapnának lehetőséget, hogy ők maguk mondják el, milyen a fehéreknek dolgozni, hogy bánnak velük, mik a fájdalmaik, örömeik... Skeetert eleinte csak naiv, gyerekes becsvágy fűti, hogy valami olyat írjon, ami megjelenhet. De a közös munka révén a néger cselédeket megismerve, s részt vállalva sorsukból, sőt életét kockáztatva értük - hiszen Jacksonban veszélyes, sőt életveszélyes vállalkozás egy ilyen könyv kiadása -, a fiatal lány a jó ügy mellett kiállni kész, bátor felnőtté válik.

Společenský román a jedna z nejúspěšnějších amerických knih posledních let. Hluboký a dojemný příběh zasazený do 50. let 20. století na americký Jih je vyprávěn očima tří výjimečných žen. V době panující rasové segregace se mladá běloška slečna Skeeterová s pomocí moudré Aibileen a rázovité Minny rozhodne ukázat svět očima černých hospodyň, čímž převrátí vzhůru nohama město i způsob, jakým se na sebe dívají ženy – matky, dcery, pečovatelky, přítelkyně. Za otázkami rasismu i postavením ženy ve společnosti tkví hlubší poselství o hranicích, těch skutečných i těch, které existují v našich myslích.

Společenský román a jedna z nejúspěšnějších amerických knih posledních let. Hluboký a dojemný příběh zasazený do 50. let 20. století na americký Jih je vyprávěn očima tří výjimečných žen. V době panující rasové segregace se mladá běloška slečna Skeeterová s pomocí moudré Aibileen a rázovité Minny rozhodne ukázat svět očima černých hospodyň, čímž převrátí vzhůru nohama město i způsob, jakým se na sebe dívají ženy – matky, dcery, pečovatelky, přítelkyně. Za otázkami rasismu i postavením ženy ve společnosti tkví hlubší poselství o hranicích, těch skutečných i těch, které existují v našich myslích.

Enter a vanished and unjust world: Jackson, Mississippi, 1962. Where black maids raise white children, but aren’t trusted not to steal the silver... There’s Aibileen, raising her seventeenth white child and nursing the hurt caused by her own son’s tragic