Anna Stuart

Osvětim, 1943: Hladím své nádherné děťátko po vláscích. Je to zázrak, že jsou blonďaté, protože díky tomu přežije, díky tomu bude v bezpečí. Brzy přijdou a Filipku z Osvětimi-Březinky odvezou – vezmou mi ji. Ale dokud bude žít, mám naději, že svou dceru znovu najdu…1945, Berlín: Ester Pasternaková prošla branami Osvětimi na pokraji sil. Navzdory zničujícím okolnostem přežila, ale její srdcervoucí cesta teprve začíná. V táboře porodila drobounkou světlovlasou holčičku, kterou jí ihned vzali a umístili do německé rodiny. Válka skončila a Ester svou dívenku touží najít.Jenže v Evropě vládne chaos, židovské rodiny byly rozvráceny a všichni zoufale hledají své blízké. V každém sirotčinci a nemocnici, které Ester navštíví, prohledává uslzená batolata, a kdykoli spatří blonďaté vlásky a modré oči, rozbuší se jí srdce…Jak ale měsíce a roky utíkají, pravděpodobnost, že svou dceru najde, se zmenšuje. Podaří se Ester najít dítě s tetováním, které se shoduje s tím jejím? Nebo už je pozdě…?

Pokračovanie bestsellerového románu Narodené v Auschwitzi V roku 1945 prekročila Ester brány Auschwitzu. Napriek mizivej šanci prežila, no jej srdcervúca cesta sa tam len začína. V koncentračnom tábore porodila krásne svetlovlasé dieťa, len aby jej ho vzápätí odobrali a darovali nemeckej rodine. Ale vojna sa už skončila a Ester teraz túži nájsť svoju malú dcérku. Európa je však v troskách, židovské rodiny násilne rozdelili a každý zúfalo pátra po svojich blízkych. Vo všetkých sirotincoch a nemocniciach, ktoré navštívi, si Ester prezerá tváre uplakaných batoliat a pri pohľade na každú svetlovlasú hlavičku a každé modrooké dieťa sa jej rozbúši srdce. Lenže ako plynú mesiace a roky, nádej, že svoju dcérku nájde, sa pomaly vytráca. A Ester si kladie otázku, či je malá Pippa vôbec v bezpečí – alebo či ten zázrak, čo jej zachránil život, ju nakoniec nevystavil ešte väčšiemu nebezpečenstvu. Objíme ešte dieťa, ktoré má na ruke rovnaké tetovanie? Z anglického originálu The Midwife of Berlin (Bookouture, Londýn 2023) preložila Jana Seichertová.

Pokračovanie bestsellerového románu Narodené v Auschwitzi V roku 1945 prekročila Ester brány Auschwitzu. Napriek mizivej šanci prežila, no jej srdcervúca cesta sa tam len začína. V koncentračnom tábore porodila krásne svetlovlasé dieťa, len aby jej ho vzápätí odobrali a darovali nemeckej rodine. Ale vojna sa už skončila a Ester teraz túži nájsť svoju malú dcérku. Európa je však v troskách, židovské rodiny násilne rozdelili a každý zúfalo pátra po svojich blízkych. Vo všetkých sirotincoch a nemocniciach, ktoré navštívi, si Ester prezerá tváre uplakaných batoliat a pri pohľade na každú svetlovlasú hlavičku a každé modrooké dieťa sa jej rozbúši srdce. Lenže ako plynú mesiace a roky, nádej, že svoju dcérku nájde, sa pomaly vytráca. A Ester si kladie otázku, či je malá Pippa vôbec v bezpečí – alebo či ten zázrak, čo jej zachránil život, ju nakoniec nevystavil ešte väčšiemu nebezpečenstvu. Objíme ešte dieťa, ktoré má na ruke rovnaké tetovanie?

Príbeh pôrodnej asistentky inšpirovaný skutočnými udalosťami Ana a jej kamarátka Ester sa ocitnú za železnou bránou Auschwitzu, koncentračného tábora, odkiaľ niet návratu. Keď sa dostanú na začiatku radu, Ana predstúpi a pokojne oznámi, že je pôrodná asistentka – a Ester jej pomocníčka. Na ruky im vytetujú čísla a pošlú ich do pôrodného baraka. Ana pochopí, že v jej rukách sa neocitnú len nevinní novorodenci, ale aj osudy mnohých ďalších detí, a sľúbi si, že urobí všetko, aby ich zachránila. Jedného dňa vtrhnú do baraka dvaja dozorcovia v obávaných esesáckych uniformách a vytrhnú svetlovlasé dieťa jeho matke z náručia. Aj keď Ane puká od žiaľu srdce, zachytí záblesk nádeje. Dozorcovia si berú najzdravšie deti a umiestňujú ich v nemeckých rodinách, takže prežijú. Ana a Ester preto začnú potajomky označovať matky a ich deti totožným tetovaním a dúfajú, že raz znovu nájdu cestu k sebe. Potom, raz zavčasu ráno, si Ana všimne pod Esteriným kabátom tehotenské bruško... Z anglického originálu The Midwife of Auschwitz (Bookouture, Londýn 2022) preložila Jana Seichertová.

Berlini Állatkert, 1943: Az állatkertben élő tízéves Adelheid anyja nem éli túl második lánya, Hanna születését. Amikor egy év múlva a lányok apja is meghal egy bombatámadásban, halaszthatatlanná válik a legveszélyeztetettebbek: a nők és gyermekek kimenekítése a fővárosból. De hogyan tudnak kijutni az ostromlott Berlinből? Az állatkert legendás őrangyalának, Katharinának kockázatos ötlete támad... Berlini Állatkert, 2019: Az új állatorvos, Bethan Taylor észreveszi, hogy a padon mellette ülő idős hölgy, Ada zavartnak tűnik, gondolatai múlt és jelen között röpködnek. Ada a gyermekkoráról beszél, amelyet a háború során egy föld alatti bunkerben töltött. Ahogy Ada története kibontakozik, Bethan meglepődik egy ismerős név hallatán, amely az anyjától rámaradt, kézzel írt titokzatos lista élén áll. Lehetséges, hogy épp az elsőre bolondnak tűnő Ada lenne az, aki segíthet Bethannek kideríteni a lista valódi jelentését?

1943, Auschwitz. Megsimogatom gyönyörű gyermekem haját. Csoda, hogy szőkének született, mert ez túlélésének záloga. Nemsokára eljönnek érte, és kiragadják a karjaimból, messze viszik Auschwitz-Birkenauból. De amíg élek, addig él a remény, hogy rátalálok majd… 1945. Esther Pasternak félholtan szabadul ki Auschwitzból. Két évet élt túl a halál árnyékában óriási szenvedések közepette, de az igazi megpróbáltatás csak most kezdődik a számára. A táborban egy szőke hajú kislánynak, Pippának adott életet, aki a többi „árja” kinézetű csecsemőhöz hasonlóan német családhoz került. Esther most útnak indul, hogy megtalálja és visszaszerezze gyermekét. Ám egy tűt is könnyebb lenne megtalálni egy szénakazalban, mint fellelni Pippát a háború által szétdúlt Európában. Esther szívében minden egyes árvaház és kórház meglátogatásakor feléled a remény, hogy az egyik szőke hajú kislány az ő gyermeke, csak hogy minden egyes alkalommal keserűen csalódjon. Útja végül a szétrombolt Berlinbe vezet, amelyet a háború után most a hidegháború kerít hatalmába: van még bármi esélye rá, hogy viszont lássa Pippát? Az óriási sikerű Az auschwitzi bába felkavaró folytatása traumáról, anyaságról és a reményről mesél.

Ana a jej kamarátka Ester sa ocitnú za železnou bránou Auschwitzu, koncentračného tábora, odkiaľ niet návratu. Keď sa dostanú na začiatok radu, Ana predstúpi a pokojne oznámi, že je pôrodná asistentka – a Ester jej pomocníčka. Na ruky im vytetujú čísla a pošlú ich do pôrodného baraka. Ana pochopí, že v jej rukách sa neocitnú len nevinní novorodenci, ale aj osudy mnohých ďalších detí a sľúbi si, že urobí všetko, čo bude v jej silách, aby ich zachránila. Jedného dňa vtrhnú do baraka dvaja dozorcovia v obávaných esesáckych uniformách a vytrhnú svetlovlasé dieťa jeho matke z náručia. Ana má čo robiť, aby sa ovládla. Aj keď jej srdce puká od žiaľu, pri utešovaní zúfalej ženy zazrie záblesk nádeje. Dozorcovia si berú najzdravšie deti a umiestňujú ich v nemeckých rodinách, takže predpokladajú, že prežijú. V tábore sa navyše šepká, že vojna sa už čoskoro skončí… Ana a Ester preto začnú potajomky označovať matky a ich deti totožným tetovaním a dúfajú, že raz znovu nájdu cestu k sebe. Potom, raz zavčasu ráno, si Ana všimne pod Esteriným tenkým pruhovaným kabátom vydúvajúce bruško... Narodené v Auschwitzi je dojímavý príbeh o nezlomnosti a snahe zachrániť ľudské životy na motívy skutočných historických udalostí.

Príbeh pôrodnej asistentky inšpirovaný skutočnými udalosťami Ana a jej kamarátka Ester sa ocitnú za železnou bránou Auschwitzu, koncentračného tábora, odkiaľ niet návratu. Keď sa dostanú na začiatok radu, Ana predstúpi a pokojne oznámi, že je pôrodná asistentka – a Ester jej pomocníčka. Na ruky im vytetujú čísla a pošlú ich do pôrodného baraka. Ana pochopí, že v jej rukách sa neocitnú len nevinní novorodenci, ale aj osudy mnohých ďalších detí a sľúbi si, že urobí všetko, čo bude v jej silách, aby ich zachránila. Jedného dňa vtrhnú do baraka dvaja dozorcovia v obávaných esesáckych uniformách a vytrhnú svetlovlasé dieťa jeho matke z náručia. Ana má čo robiť, aby sa ovládla. Aj keď jej srdce puká od žiaľu, pri utešovaní zúfalej ženy zazrie záblesk nádeje. Dozorcovia si berú najzdravšie deti a umiestňujú ich v nemeckých rodinách, takže predpokladajú, že prežijú. V tábore sa navyše šepká, že vojna sa už čoskoro skončí… Ana a Ester preto začnú potajomky označovať matky a ich deti totožným tetovaním a dúfajú, že raz znovu nájdu cestu k sebe. Potom, raz zavčasu ráno, si Ana všimne pod Esteriným tenkým pruhovaným kabátom vydúvajúce bruško... Narodené v Auschwitzi je dojímavý príbeh o nezlomnosti a snahe zachrániť ľudské životy na motívy skutočných historických udalostí. Z anglického originálu The Midwife of Auschwitz (Bookouture, Londýn 2022) preložila Jana Seichertová.

Strhující román, inspirovaný skutečným životním příběhem ženy, která svým neúnavným bojem o záchranu lidských životů vnesla do děsivé temnoty tábora Březinky světélko naděje…Píše se rok 1943 a porodní sestra Anna se v transportu setkává se svojí mladší přítelkyní, zdravotnicí Ester. Poté, co vystoupí z vagónu a zavře se za nimi obrovská železná brána, ocitají se uprostřed koncentračního tábora Osvětim-Březinka. Anna pak prokáže neobvyklou duchapřítomnost, když při následné selekci přesvědčí nacistického doktora, aby jí i Ester přidělil práci na místním porodním oddělení.V mundúru, s oholenými hlavami a s vytetovaným číslem na zápěstí jsou pak odvedeny do osvětimské „porodnice“, kde začíná Annin usilovný boj o záchranu tisíce životů nejen dětí, ale i jejich matek.Když následně přijde příkaz, aby byla všechna světlovlasá miminka matkám odebrána a odvezena do Říše na převýchovu do německých rodin, napadne mladou Ester spásná myšlenka.

1943, Auschwitz. Megsimogatom gyönyörű gyermekem haját. Csoda, hogy szőkének született, mert ez túlélésének záloga. Nemsokára eljönnek érte, és kiragadják a karjaimból, messze viszik Auschwitz-Birkenauból. De amíg élek, addig él a remény, hogy rátalálok majd…1945. Esther Pasternak félholtan szabadul ki Auschwitzból. Két évet élt túl a halál árnyékában óriási szenvedések közepette, de az igazi megpróbáltatás csak most kezdődik a számára. A táborban egy szőke hajú kislánynak, Pippának adott életet, aki a többi „árja" kinézetű csecsemőhöz hasonlóan német családhoz került. Esther most útnak indul, hogy megtalálja és visszaszerezze gyermekét.Ám egy tűt is könnyebb lenne megtalálni egy szénakazalban, mint fellelni Pippát a háború által szétdúlt Európában. Esther szívében minden egyes árvaház és kórház meglátogatásakor feléled a remény, hogy az egyik szőke hajú kislány az ő gyermeke, csak hogy minden egyes alkalommal keserűen csalódjon. Útja végül a szétrombolt Berlinbe vezet, amelyet a háború után most a hidegháború kerít hatalmába: van még bármi esélye rá, hogy viszontlássa Pippát?Az óriási sikerű Az auschwitzi bába felkavaró folytatása traumáról, anyaságról és a reményről mesél.

Amikor Auschwitz kapui bezárulnak mögötte, Anna Kamińska egy egyszerű mondattal menti meg magát és fiatal barátját, Esther Pasternákot a biztos haláltól: "Bába vagyok, ő pedig a segédem". Ám hamar rá kell jönnie, hogy az azonnali halál talán kegyesebb lett volna, mint a földi pokol, ahova kerülnek. A tábor szülészete kegyetlen paródia, ahol a "szülésznők" az abortuszban jeleskednek, és ahol brutális módon eltávolítják az újszülötteket. A kivételt az igazán szerencsés szőke csecsemők jelentik, akik német nevelőszülőkhöz kerülnek - elvégre a Reichnak emberanyagra van szüksége. Anna és Esther a lehető legtöbb gyermeket mentik meg az azonnali haláltól, és amikor felcsillan a remény, hogy a háború véget érhet, életveszélyes játszmába kezdenek. Az anyák számát tetoválják a táborból kimentett újszülöttekre, akiknek így talán egy nap esélyük nyílhat rá, hogy felleljék valódi családjukat... Ám Anna és Esther számára akadhat remény? Anna Stuart megtörtént eseményeken és valós személyek történetén alapuló regénye azoknak a bátor nőknek állít emléket, akik Auschwitz poklában is képesek voltak megőrizni emberi mivoltukat.

Amikor Auschwitz kapui bezárulnak mögötte, Anna Kamińska egy egyszerű mondattal menti meg magát és fiatal barátját, Esther Pasternákot a biztos haláltól: „Bába vagyok, ő pedig a segédem”. Ám hamar rá kell jönnie, hogy az azonnali halál talán kegyesebb lett volna, mint a földi pokol, ahova kerülnek. A tábor szülészete kegyetlen paródia, ahol a „szülésznők” az abortuszban jeleskednek, és ahol brutális módon eltávolítják az újszülötteket. A kivételt az igazán szerencsés szőke csecsemők jelentik, akik német nevelőszülőkhöz kerülnek - elvégre a Reichnak emberanyagra van szüksége.Anna és Esther a lehető legtöbb gyermeket mentik meg az azonnali haláltól, és amikor felcsillan a remény, hogy a háború véget érhet, életveszélyes játszmába kezdenek. Az anyák számát tetoválják a táborból kimentett újszülöttekre, akiknek így talán egy nap esélyük nyílhat rá, hogy felleljék valódi családjukat… Ám Anna és Esther számára akadhat remény? Anna Stuart megtörtént eseményeken és valós személyek történetén alapuló regénye azoknak a bátor nőknek állít emléket, akik Auschwitz poklában is képesek voltak megőrizni emberi mivoltukat.

Berlini Állatkert, 1943: Az állatkertben élő tízéves Adelheid anyja nem éli túl második lánya, Hanna születését. Amikor egy év múlva a lányok apja is meghal egy bombatámadásban, halaszthatatlanná válik a legveszélyeztetettebbek: a nők és gyermekek kimenekítése a fővárosból. De hogyan tudnak kijutni az ostromlott Berlinből? Az állatkert legendás őrangyalának, Katharinának kockázatos ötlete támad…Berlini Állatkert, 2019: Az új állatorvos, Bethan Taylor észreveszi, hogy a padon mellette ülő idős hölgy, Ada zavartnak tűnik, gondolatai múlt és jelen között röpködnek. Ada a gyermekkoráról beszél, amelyet a háború során egy föld alatti bunkerben töltött. Ahogy Ada története kibontakozik, Bethan meglepődik egy ismerős név hallatán, amely az anyjától rámaradt, kézzel írt titokzatos lista élén áll. Lehetséges, hogy épp az elsőre bolondnak tűnő Ada lenne az, aki segíthet Bethannek kideríteni a lista valódi jelentését?Anna Stuart, az óriási sikerű Az auschwitzi bába szerzőjének újabb történelmi regényét a Berlini Állatkert második világháborús sorsa ihlette. Az állatkerté, amely csaknem teljesen elpusztult a város 1945-ös ostromában… és ma mégis ismét a világ egyik legismertebb állatkertje.