János Szabó

A Corvina kiadásában megjelent A mohácsi csata című nagysikerű könyv szerzője, B. Szabó János hadtörténész újabb munkájában a 13. századba, a tatárjárás korszakába kalauzolja az olvasót. A könyv az 1241-1242. évi magyarországi események ismertetésén túl választ keres arra a kérdésre is, hogy miért hívjuk tatárjárásnak a mongol inváziót, hogyan kerültek a mongol hadak Ázsia szívéből Magyarországra, miként sikerülhetett nekik meghódítani egész Kelet-Európát. A szerző újszerű válaszokat ad azokra a sokszor tárgyalt régi felvetésekre, hogy lehetett-e esélye a sikeres ellenállásnak Magyarországon, és hogy IV. Bélát, illetve az ország belpolitikai feszültségeit okolhatjuk-e a kudarcokért. Végül a Nagy Mongol Birodalom és a Magyar Királyság további kapcsolatait is felvázolva, a könyv magyarázatot keres arra, hogy a magyarság miként kerülhette el a kelet-európai népek jelentős részét "eltüntető" vagy átformáló mongol hódítás legsúlyosabb következményeit.

Az 1526. évi mohácsi csata az egyik legismertebb esemény a magyar történelemben. Könyvünk bűnbakkeresés helyett igyekszik érthetővé tenni az előzményeket, a 16. század eleji Magyarország és az Oszmán Birodalom helyzetét, háborúságuk természetét, valamint I. Szülejurán szultán sokat vitatott szándékait is. E kis kötet számos, rég meggyökeresedett közkeletű tévedésre, félreértésre is felhívja a figyelmet, és az eddigieknél világosabb és izgalmasabb képet ad a több mint 300 évig tartó török-magyar háborúk történetének egyik legfontosabb időszakáról, a magyar nemzeti sorstragédiák szimbólumává vált mohácsi csata valós történetéről. A kötet szerzője, B. Szabó János történész hét évig volt a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa, jelenleg a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem doktorandusza. Két hadtörténeti tárgyú ismeretterjesztő könyvet írt az Erdélyi Fejedelemség hadseregéről és az Árpád-kori magyar-bizánci háborúkról.