Albert Szanyó

Minden világ beleremeg, amikor a varázslat szárnyra kap. Alice Wyndhamet gyermekkora óta képzeletbeli madarak keserítik... majd egy napon bekopogtat az ajtaján a rejtélyes Crowley, akitől megtudja, hogy különleges képességgel bír: a látomásaiban a lélekmadarakat, az emberek lelkét őrző mitikus lényeket látja. Megtudja ezen kívül a férfitól azt is, hogy üldözőbe vette egy titkos társaság, amely célja, hogy az ő különös képességét felhasználva kiirtson minden mágikus lényt a világból. Alice élete egyik pillanatról a másikra megváltozik, menekülni kényszerül. Megmentőjével átkel London mágikus oldalára, a finn mítoszok istenei által emelt Varjútanya városába. Itt idővel nem csak jobban megismeri varázslatos örökségét, de arra is rájön, hogy az őt körülvevő rejtélyek legnagyobbikát épp a saját lélekmadara őrzi. A brit Deborah Hewitt bemutatkozó regénye a klasszikus urban fantasy zsánere előtt tiszteleg, hangulatában és világépítésében ügyesen idézi fel Neil Gaiman és Ben Aaronovitch korai munkásságát.

Sokakban felmerülhetett a kérdés Cixin Liu világhíres Háromtest-trilógiájának olvasását követően: de vajon hogyan történt az első ember (egészen pontosan annak agya) és a Trisolaris földönkívüli civilizáció találkozása?„Messze az Ezerdimenziós Palota felett, az űr sötétjében megnyílt egy ajtó, amelyet halvány fény négyszöge vett körül. A nyílásban megjelent az angyal, aki halált hozott az anyabolygóra. Csak sodródott az űrben, mintha nem is hatna rá a gravitáció. Némán, kifejezéstelenül figyelte, hogyan válik alatta a bolygó lángoló pokollá. Nem volt büszke tettére, de bűntudat sem gyötörte. Egykor e világ egy hírnöke pusztította el az ő anyabolygóját, most pedig visszaadta a kölcsönt. Ez így korrekt. Nem bosszú, csupán - a végzet.” „Arra kéne koncentrálnunk, hogy megelőzzük a kozmosz maradékának két dimenzióba hullását, aztán pedig újraindítsuk az órát, hogy minden kezdődhessen elölről. Ezzel nemcsak az emberi fajnak tartozunk, hanem minden életnek az univerzumban. - Megértem. De szerintem akkor is el kéne mennünk Provence-be. Hamarosan nyílik a levendula. Velem jössz? - Hát persze - mosolyodott el Tianming.”